Részletes keresés

Magyar Radiológia

2009. JÚLIUS 15.

Ballonos tágítás és fémstentbehelyezés a vena cava inferior májátültetés után kialakult szűkületeiben

DOROS Attila, NÉMETH Andrea, HARTMANN Erika, DEÁK Pál Ákos, FEHÉRVÁRI Imre, TÓTH Szabolcs, NEMES Balázs, KÓBORI László

A végstádiumú májelégtelenség kezelésére rutinszerűen alkalmazott májátültetés egyik ritka szövődménye a vena cava inferior anastomosisainak szűkülete. A posztoperatív szakban sebészi megoldásuk kockázatos, így nagy a szerepük az intervenciós radiológiai módszereknek.

HUN 2009;83(02)

Magyar Radiológia

2009. ÁPRILIS 07.

Öntáguló fémstentek a májátültetés után kialakult intrahepaticus epeúti szűkületek kezelésében

DOROS Attila, NÉMETH Andrea, HARTMANN Erika, DEÁK Pál Ákos, JUHAROSI Gyöngyi, LÉNÁRD Zsuzsa, KOZMA Veronika, GÖRÖG Dénes, GERLEI Zsuzsa, FEHÉRVÁRI Imre, NEMES Balázs, KÓBORI László

Az epeúti szövődmények ma is gyakoriak májátültetés után. Fő megjelenési formájuk anastomoticus és intrahepaticus. Míg az anastomoticus típus jobban kezelhető, sebészi vagy minimálisan invazív módszerekkel, addig a májon belüli megjelenési forma gyakran retranszplantációt igényel. Az utóbbiak kezelését kíséreltük meg percutan bevezetett fémstentekkel.

HUN 2009;83(01)

Magyar Radiológia

2008. JÚNIUS 22.

A szubtotális nyelőcső-exstirpatio szövődményeinek radiológiai vonatkozásai

VÁGÓ Andrea, LUKOVICH Péter, FARKAS Szabolcs, KISS Katalin, KUPCSULIK Péter

A különböző indikációkkal végzett, szubtotális nyelőcső-exstirpatio szövődményeinek (anastomosisinsufficientia, strictura stb.), illetve ezek minimálisan invazív terápiával történő ellátásának speciális radiológiai vonatkozásai vannak. A korai szövődményekkel az ilyen beavatkozásokat végző sebészeti intézetek radiológiai osztályai találkoznak. A késői szövődményekkel azonban bármely radiológiai intézményben vizsgálatra kerülhet a beteg, így ezek ismerete minden radiológus számára fontos.

HUN 2008;82(03-04)

Magyar Radiológia

2008. MÁRCIUS 22.

Fedett stentek alkalmazása az arteria carotis interna extracranialis szűkületeinek ellátásában

SZÓLICS Alex, VÖRÖS Erika, SZTRIHA László, SZIKRA Péter, SZÓLICS Miklós, PALKÓ András

Az arteria carotis interna jelentős szűkületeinek ellátásában egyre gyakrabban használt kezelési eljárás a stentbeültetés. A növekvő klinikai tapasztalat és kifinomult technikai eszközök használata folytán a nagy centrumokban kevesebb a periproceduralis komplikáció. A komplikációk kétharmada postproceduralis, amit túlnyomórészt a stent hálóján keresztül történő embolisatio okoz. Az embolisatio megelőzése céljára a fedett stent alkalmazása látszik a legmegfelelőbbnek. Tanulmányunkban a fedett stentek alkalmazásának és hosszú távú követésének eredményeit mutatjuk be a magas embologenitású, extracranialis arteria carotis interna szűkületek kezelésében.

HUN 2008;82(01-02)

Lege Artis Medicinae

2008. JANUÁR 22.

A gyógyszerkibocsátó stentekkel kapcsolatos legújabb információk

FÜLÖP Gábor, BERTA Balázs, MERKELY Béla

HUN 2008;18(01)

Magyar Radiológia

2003. JANUÁR 20.

Stroke-prevenció: az arteria carotis interna stenosisának endovascularis ellátásával szerzett tapasztalataink

SZENTGYÖRGYI Réka, VÖRÖS Erika, PÓCSIK Anna, MAKAI Attila, BARZÓ Pál, SZTRIHA László, SZIKRA Péter, PALKÓ András

Stent beültetését az arteria carotisba számos magyar érsebész még mindig nem fogadja el a carotisendarterectomia alternatívájaként. Tanulmányunk célja az volt, hogy bizonyítsuk: a carotisstent beültetése hatékony és alacsony rizikójú eljárás az atherosclerosis okozta primer szűkületek hemodinamikai következményének és az embóliaveszélynek a megelőzéséhez.

HUN 2003;77(01)

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Intracoronariás stentek

MANISH M. Gandhi, KEITH D. Dawkins

Az elmúlt öt évben jelentős emelkedés figyelhető meg az intracoronariás stentek használatában, amelyeket a perkután transzluminális angioplastica (PTCA) során, annak kiegészítéseként alkalmaznak az anginás betegek revascularisatiójára. 1996-ban az Egyesült Királyságban 25000 PTCA-beavatkozást végeztek, amelynek során a betegek felénél (átlag 46%, szórás 15–99%) használtak stenteket, ami ötszörös számbeli emelkedést jelent az 1994-es adatokhoz képest (HH. Gray személyes közlése alapján).

HUN 2000;10(04)