Magyar Radiológia

Stroke-prevenció: az arteria carotis interna stenosisának endovascularis ellátásával szerzett tapasztalataink

SZENTGYÖRGYI Réka, VÖRÖS Erika, PÓCSIK Anna, MAKAI Attila, BARZÓ Pál, SZTRIHA László, SZIKRA Péter, PALKÓ András

2003. JANUÁR 20.

Magyar Radiológia - 2003;77(01)

BEVEZETÉS - Stent beültetését az arteria carotisba számos magyar érsebész még mindig nem fogadja el a carotisendarterectomia alternatívájaként. Tanulmányunk célja az volt, hogy bizonyítsuk: a carotisstent beültetése hatékony és alacsony rizikójú eljárás az atherosclerosis okozta primer szűkületek hemodinamikai következményének és az embóliaveszélynek a megelőzéséhez. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 149 beteg (86 férfi, 63 nő; életkoruk 33-82 év, átlagéletkor 57,5 év) került DSA-vizsgálatra az elmúlt két és fél évben. 146 primer atheroscleroticus szűkület és nyolc endarterectomia utáni restenosis esetében ítéltük alkalmas megoldásnak a stentbeültetést. A NASCET módszerét alkalmazva minden betegnek 60% feletti szűkülete volt. Az atheroscleroticus plakkokat a következőképpen osztályoztuk: sima felszínű, irreguláris és ulcerált felszínű. Regisztráltuk a 95% feletti, úgynevezett szubtotális occlusiók számát. Feljegyeztük, hány esetben volt szükség előtágításra, milyen stenteket használtunk, és hány esetben tekintettünk el az utótágítástól. A beavatkozás sikerességét és a beavatkozás körüli szövődményeket regisztráltuk. Utánkövetést Doppler-ultrahangvizsgálattal végeztünk, 1, 6 és 12 hónap elteltével. EREDMÉNYEK - Szubtotális occlusio 28%-ban fordult elő. A beavatkozás sikeressége 149/150 (99%) volt. A beavatkozást 86%-ban Monorail Carotid Wallstenttel végeztük, 96%-ban előtágítás és disztális embolizációt gátló eszköz használata nélkül. Stentbehelyezés utáni ballonos tágítástól hat esetben tekintettünk el, az ulcerált plakkok okozta disztális embolizáció veszélyének csökkentése érdekében. A reziduális stenosis minden esetben 30%-nál kevesebb volt. Stroke a beavatkozások 2,6%-ában, TIA az esetek 0,7%-ában fordult elő. Két betegünknél jött létre restenosis. KÖVETKEZTETÉS - A carotisstent-beültetés a carotisendarterectomia biztonságos alternatívája. A legtöbb olyan betegen, akinek atheroscleroticus eredetű carotis interna szűkülete van, az ACAS tanulmányéhoz hasonló, alacsony szövődményrátával kivitelezhető.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Az ESSR IX. Kongresszusa Valencia, 2002. október 11-12. Magyar elnök a társaság élén

NÉMETH Éva

A European Society of Musculoskeletal Radiology (ESSR) IX. Kongresszusa október 11-12-én került megrendezésre Spanyolország harmadik legnagyobb városában, Valenciában. A kongresszus a magyar oszteológia eddigi legnagyobb elismerését hozta: Mester Ádámot, az MRT Oszteológiai Szekciójának főtitkárát, a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájának munkatársát választották az ESSR elnökévé.

Magyar Radiológia

Dr. Benkő György születésének évfordulójára 1913-1972

HORVÁTH László

Halk szavú, nyugodt ember volt Benkő professzor. Szívesen ült dolgozószobája csöndjében, munkájába merülve. Hihetetlenül sokat olvasott, társaságba alig járt. Szakmai útjaira azonban gyakran vitt valakit tanítványai közül, aki mindig ismeretekben gazdagodva jött haza.

Magyar Radiológia

Szonográfiás ikercsúcsjel

JAKOBOVITS Ákos

BEVEZETÉS - A szerző a dichorialis-diamnialis korai ikerterhességeket a monochorialis-diamnialisoktól elkülönítő szonográfiás ikercsúcs jellegzetességeit tárgyalja. Dichorialisoknál a két chorion közé csúcsosan benyomul a chorialis szövet, és háromszög alakban ábrázolódik. Monochorialisoknál a két amnion összetapadva éri el a lepényi felszínt, T betűre hasonlítva. ESETISMERTETÉS - Első esetünk a dichorialis placentatiót, illetve az ikercsúcsjelet illusztrálja. A második a monochorialis placentatióra példa. KÖVETKEZTETÉS - E korai diagnosztikus jeleknek a terhesség későbbi szakaszában klinikai jelentőségük van, mert a dichorialis gestatiókban kevesebb a terhességi és szülési szövődmény.

Magyar Radiológia

Sorstalanság

LOMBAY Béla

Kertész Imre Nobel-díja sokunkat újra olvasásra kényszerített. Az irodalom, az olvasás, sajnos, egyre inkább hiányzik napi programunkból, szívesebben alszunk el esténként a különböző tévécsatornák „színvonalas” műsorain.

Magyar Radiológia

Sugáregészségtan

PORUBSZKY Tamás

Sokszor mondják, hogy a XX. század a fizika százada, a XXI. pedig a biológiáé. A XX. század fizikája valójában az ionizáló sugárzások, azaz a röntgensugárzás 1895-ös és a radioaktivitás 1896-os felfedezésével vette kezdetét. A kezünkben tartott könyv, amelynek szerzői az OKK-OSSKI vezető munkatársai, átíveli a két évszázadot.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Magyar Radiológia

A distalis embolisatio vizsgálata transcranialis Doppler-ultrahanggal carotisstentelés során

SZIKRA Péter, VÖRÖS Erika, SZTRIHA László, SZÓLICS Alex

BEVEZETÉS - Az arteria carotis interna szűkületek endovascularis ellátásánál fontos szempont az embolisatiós szövődmények minimalizálása. Az embolisatio mértékét befolyásolhatja mindaz a manipuláció, amelyet a stentelés különböző lépései során az eszközökkel végrehajtanak. Munkacsoportunk azt vizsgálta transcranialis Doppler-készülékkel, hogy az arteria carotis tágítása és stentelése során a beavatkozás különböző fázisaiban milyen mértékű a distalis embolisatio. ANYAG ÉS MÓDSZER - Ötven beteg carotisstentelése közben végeztünk intraproceduralis transcranialis Dopplervizsgálatot. A vizsgálatban 33 férfi és 17 nőbeteg (átlagéletkor 64 év) vett részt. Előtágításra kilenc, utótágításra 39 esetben volt szükség. Transcranialis Doppler segítségével megszámoltuk az intervenciók hét különböző fázisában keletkező embolusokat. A beavatkozásokhoz többféle, a kereskedelmi forgalomban kapható endovascularis eszközrendszert használtunk. EREDMÉNYEK - Intraproceduralis embolisatio minden esetben detektálható volt, az embolisatio mértéke azonban a carotisstentelés fázisaiban különbözött egymástól. A stentfelvivő rendszerek szűkületen való keresztülvezetésekor fellépő embolisatio (5,3) méréseink szerint töredéke a stent nyitásakor (9,16) és a ballonos utótágításkor (9,96) fellépő embolisatio mértékének. A legnagyobb mértékű embolusszóródást a stent védelme nélkül végzett előtágításoknál (15,9) tapasztaltuk. KÖVETKEZTETÉSEK - Vizsgálataink azt mutatják, hogy carotisstentelés során distalis embolisatio minden esetben előfordul, de mértéke a beavatkozás egyes fázisaiban különbözik. A leginkább embologen lépések (elő- és utótágítás) lehetőség szerinti elhagyásával csökkenthető az embolisatio veszélye. A transcranialis Doppler-monitorozás alatt a beavatkozó tájékozódhat az embolusszóródásról, amely adott esetben finomabb eszközkezelésre ösztönözheti, és ez főként a betanulási fázisban lehet hasznos.

Magyar Radiológia

Carotisstentelés modellezése során a plakkra ható erők in vitro mérése különböző eszközök alkalmazásakor

SZIKRA Péter, VÖRÖS Erika, SZTRIHA László, SZÓLICS Alex, PALKÓ András

During the endovascular treatment of internal carotid artery stenosis, one of the most important aspects is reducing of embolic complications. Degree of embolization may be influenced by the force exerted by stent delivery systems and embolic protection devices. We assessed the force emersion produced by various devices on vessel walls and plaques.

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.