Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1987. MÁJUS 01.

Spontán alvás és alvásdeprivációt követő alvás EEG-t aktiváló hatásának összehasonlítása „funkcionális" epilepsziában

DR. CLEMENS Béla, DR. MAJOROS Erzsébet

Benignus centrotemporális epilepsziás gyermekek egész éjszakai alvásának poligráfiás regisztrátumaiban az első alvásciklusban a típusos tüske-lassú kisülések gyakoriságát vizsgálták a szerzők és összehasonlították ugyanezen gyermekeknek az alvásdepriváció (AD) utáni EEG-felvételében talált tüskegyakorisággal. Az AD utáni ébrenlét, felszínes és mélyalvás-stádiumok aktivációs ereje szignifikánsan meghaladta az AD nélküli, azonos tudatállapotokét. Az eredményeket a szerzők, mint az agykéreg exeitabilitásának AD utáni tónusos fokozódását értelmezik.

HUN 1987;11(05)

Ideggyógyászati Szemle

1975. SZEPTEMBER 01.

Alvás alatti szemmozgások vizsgálata horizontális tekintésbénulás esetében

DR. DÖME László, DR. BRASCH András

A szerzők 31 éves nőbetegnél , akinél feltehetően gyulladásos alapon létrejött FLM laesio következtében bilaterális internucle3;.ris ophthalmoplegia alakult ki, alvás alatti szemmozgásokat regisztráltak. Ugy találták, hogy az FLM laesio, amely klinikailag teljes horizontális tekintésbénulást hozott létre, látszólag nem befolyásolta az első alvási stadiumokban lejátszódó lassúbb szemmozgásokat. Ezek között voltak horizontális irányúak is, lényegében oldalratekintő bulbus-állásokat eredményezve. Ugyanakkor az FLM laesio a gyors szemmozgások irányára döntő befolyással volt, amennyiben ezek között horizontális szemmozgás nem fordult elő.

HUN 1975;28(09)

Ideggyógyászati Szemle

1965. DECEMBER 01.

Adatok a depersonalisatiós syndroma kialakulásához

TAKÁCS László, VARGA Lajos

Szerzők betegeik közül hármat ismertetnek, akiknél a d. kialakulásában különböző faktorok játszottak szerepet. Az első beteg d.-os élményeivel még megmaradt a neurosis vágányán. A második beteg védekezési mechanismusokkal beilleszkedett, és hét éven át kivédte környezetének ártalmait, de egy situativ változás – mármint plus megterhelés — decomponálttá tette, téveseszmék jelentek meg, s a kórkép paranoid psychosissá fejlődött. A harmadik betegnél, aki szokatlanul nehéz környezetben nőtt fel, a váratlanul fellépő létbizonytalanság hatására neurastheniás tünetekkel bevezetett d.-os jelenségek mutatkoztak, majd téveseszmeképzés nélkül autisticus világba menekült, melyben d.-os élményei feloldódtak, és csak a reális világgal való contactus hozta ismét vissza őket. Szerzők e három d.-ós eseten keresztül vázolták, hogy a psychopathologiai folyamatokban fellépő regressiós jelenségek a situatiotól függően különböző stádiumokban néha évekig is stagnálhatnak. Az egyén a legkülönbözőbb — sokszor bizarr – védekezési mechanismusokkal, mint kóros kapcsolásokkal egy-egy időre kivédheti és megerősítheti megingó psychés egyensúlyát. Az újabb megterhelések felléptével azonban a tudati tensio csökkenhet, ezáltal a regressio mélyül, és ezekben az újabb kóros kapcsolásokban, a fokozódó regressiós és dissociatiós jelenségekben a psychosis már el nem kerülhető.

HUN 1965;18(12)

Ideggyógyászati Szemle

1959. MÁRCIUS 01.

A haemispherectomiában részesült betegek EEG. vizsgálata

JUHÁSZ Pál, OBÁL Ferenc

Öt olyan beteg sorozatos EEG. vizsgálatáról számolunk be, akik közül 3-nál epilepsiát és oligophréniát fenntartó infantilis hemiplegia, 2-nél diffúz malignus glioma miatt történt haemispherectomia. Az atrophiás cerebrumra a lapos polyrhythmusos, dysrhythmiás görbe jellemző, melynél a sensoros ingerek electromos felelete elmarad, az alvás stadiumok nem követhetők. Az „ép” oldal műtét előtti electromos görcspotenciáljai nem jelenthetnek műtéti contraindicatiót, ha az atrophiás oldal electromos epilepsiás kisülései kifejezettebbek. Műtét után az epilepsia klinikai manifestaciói is javulnak, kedvező esetben a beteg rohammentes lesz. (Ha az ép oldal műtét előtti görcs potenciáljai secundár kisülések.) Kóros struktúrák eltávolítása biztosíthatja az egyébként ép képletek műtét előtti kóros electromos tevékenységének normalizálódását.

HUN 1959;12(03)