Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1997. JÚLIUS 20.

Hypophosphataemia, myopathia, diabetes mellitus

MERKLI Hajnalka, GÁTI István, WITTMANN István, PFUND Zoltán, CZOPF József

47 éves nőbetegünknél serdülőkora óta fizikai terhelésre izmaiban test szerte görcsös jellegű izomfájdalmak jelentkeznek, melyek pihenésre megszűnnek. Közel 10 éve, az uralkodóan jobb felső végtagi fájdalmak miatt scalenectomiát végeztek, mely állapotát nem befolyásolta. A későbbi miográfiás és izombiopsziás vizsgálatok myopathiát igazoltak. Az ismételt laboratóriumi vizsgálatok során hypophosphataemiát, diabetes mellitust találtunk. A részletes belgyógyászati, endokrinológiai és anyagcsere-vizsgálatok nem tudtak feltárni egyéb biokémiai magyarázatot. Az izom ultrastrukturális vizsgálata vacuolaris szöveti degenerációt bizonyított. Foszfátkezelés mellett a beteg panaszai, tünetei mérséklődtek, a kóros laboratóriumi eltérések normalizálódtak. Az eset bemutatása kapcsán a foszfátanyagcsere-zavar, a diabetes és a myopathia etiopatogenetikai hátterét, ezek összefüggéseit elemezzük.

HUN 1997;50(07-08)

Lege Artis Medicinae

1991. OKTÓBER 30.

A gyermekkori fogszuvasodás megelőzése

A fogszuvasodás hazánkban elterjedtségét tekintve népbetegség. A hazai epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekeken és a serdülőkorúakon a fogszuvasodás intenzitása 10 évenként megkétszereződik. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő komplex megelőzési programmal lehetséges a fog betegségek megelőzése. A fogászati egészségüggyel nemzetközi mértékben foglalkozó szakemberek a fluoridok alkalmazását, a fogazatot kevésbé károsító táplálkozási szokások elterjesztését és a helyes szájápolást tartják a primér prevenció három alapvető pillérének.

HUN 1991;1(16)

Ideggyógyászati Szemle

1984. MÁJUS 01.

[A serdülőkori anorexia nervosa pszichopatológiájáról, pszichodinamikájáról és pszichoterápiájáról]

HEINZ Hennig

[Szerző a pubertásban jelentkező anorexia nervosa ismert psychopathologiai és psychodynamikus szempontjainak megbeszélése után a psychosomatikus megbetegedést főleg súlyos identitáskrízisek és ezek megfelelő pathogen családi dynamika következményeként jellemzi. Az oki összefüggésben a megbetegedettek disponáló személyiségvonásai is szerepet játszanak. Szerző az anorexia nervosa kezelése manapság szokásos psychotherápiás módszereinek megbeszélése után a serdülőkori rnegbetegedés gyógyításának többdimenziós psychotherápiás koncepcióját ismerteti. Központi therápiás tényezőnek tekinti az olyan imginatiós tapasztalatokat, rnelyeket magatartástherapiás, szuggesztív és csoportpsychotherapiás eljárásokkal kombinálnak. Utal a kiegészítő csalácltherápiára.]

ENG 1984;37(05)

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

[A serdülőkori pszichózisok elektrosokk-terápiájának problémájáról]

M. H. Friedrich, W. Leixnering

[A tanulmány a bécsi gyermek- és fiatalkorú Neuropszichiátriai Egyetemi Klinika 28 fiatalkorú pszichózisa kezelésének elemzése során foglalkozik az elektrosokk-kezelés és farmakoterápia indikációjának kérdésével. Az eredményeket 5 éves megfigyelési idő tapasztalataink felhasználásával állítja össze. Az elektrosokk- és neuroleptikus kezelés során a neuroleptikumok hatásos adagja alacsonynak tartható. Ez kevésbé korlátozza a tanulási és kontaktus készséget, mint ha csak neuroleptikumokat kapnának a betegek. Fölösleges az antiparkinzonos szerek alkalmazása. Megfelelő családi terápiával kiegészítve a szociális beilleszkedés eredményes.]

ENG 1980;33(06)

Ideggyógyászati Szemle

1978. MÁRCIUS 01.

Pszichiátriai nosológiai problémák serdülőkori pszichiátriai szempontból

M. Shimizu

A fiatal betegek sokrétű tüneti-klinikusoknál és kutatóknál sok zavart idéznek elő. Ez egyrészt az ifjúsági psychiatria sajátos problémáira vezethető vissza, másrészt azzal magyarázható, hogy ezek a kórképek és az ifjú betegek előtt álló problémák gyakran nem illeszthetők be a psychopathologiai rendszerbe. Az ifjúkor rendkívül feltűnő psychopathologiai tünetei egyáltalán nem alapulnak minden esetben betegségeken a szó szűk értelmében, hanem gyakran csak kifejezői egy megnehezített vagy zavart fejlődésnek. Mindebből adódik az ifjúsági psychiatria létjogosultsága.

HUN 1978;31(03)

Ideggyógyászati Szemle

1974. MÁRCIUS 01.

A serdülőkori neurosisok problémái

DR. VIKÁR György

Az irodalom rövid ismertetése után 50 eset alapján vizsgáltuk kimutathatók e fázisspecifikus vonások a serdülőkori neurosisok phaenomenologiájában, pathogenesisében és az alkalmazott therapiás módszerek ezeket mennyire veszik figyelembe. Megállapítottuk, hogy a tüneti kép viszonylag gyorsan változik és az elhárítás labilitása nyomja rá bélyegét, tudattalan tartalmak útja a tudat és a psychomotorium felé nyitottabb, mint felnőttkorban. Ez differential-diagnosztikai problémákhoz vezethet neurosis és psychosis közt. A pathogenesisben a szokásos neurotizáló tényezők mellett különleges jelentőséget tulajdonítottunk bizonyos szélsőséges családszerkezeteknek. A szétesett család nem nyújt az emberi kapcsolatokhoz megfelelő identificatiós mintákat, az izolált család viszont provokálja az infantilis emotionalis konfliktusok újjáéledését fejlettebb síkon és azokat sokáig konzerválja. Mindkettő a serdülőkor egyik fázisspecifikus „feladatának”, a családról való részletes és fokozatos leválásnak ellene dolgozik és így praedisponál a psychoneurosis serdülőkori manifestatiójára. A psychotherapia nagy nehézségbe ütközik, a klasszikus módszerek csak módosítással alkalmazhatók, az indulatáttétel intenzitása és gyors átcsapása pozitívból negatívba könnyen a kezelés megszakításához vezet. Tapasztalatunk szerint a therapeuta akkor tarthatja meg leginkább a betegét, ha módszeréhez nem ragaszkodik mereven és a korszak fázisspecifikus problémáinak megoldásához észrevehető segítséget nyújt.

HUN 1974;27(3)