Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1991. OKTÓBER 30.

A gyermekkori fogszuvasodás megelőzése

A fogszuvasodás hazánkban elterjedtségét tekintve népbetegség. A hazai epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekeken és a serdülőkorúakon a fogszuvasodás intenzitása 10 évenként megkétszereződik. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő komplex megelőzési programmal lehetséges a fog betegségek megelőzése. A fogászati egészségüggyel nemzetközi mértékben foglalkozó szakemberek a fluoridok alkalmazását, a fogazatot kevésbé károsító táplálkozási szokások elterjesztését és a helyes szájápolást tartják a primér prevenció három alapvető pillérének.

HUN 1991;1(16)

Ideggyógyászati Szemle

1984. MÁJUS 01.

[A serdülőkori anorexia nervosa pszichopatológiájáról, pszichodinamikájáról és pszichoterápiájáról]

HEINZ Hennig

[Szerző a pubertásban jelentkező anorexia nervosa ismert psychopathologiai és psychodynamikus szempontjainak megbeszélése után a psychosomatikus megbetegedést főleg súlyos identitáskrízisek és ezek megfelelő pathogen családi dynamika következményeként jellemzi. Az oki összefüggésben a megbetegedettek disponáló személyiségvonásai is szerepet játszanak. Szerző az anorexia nervosa kezelése manapság szokásos psychotherápiás módszereinek megbeszélése után a serdülőkori rnegbetegedés gyógyításának többdimenziós psychotherápiás koncepcióját ismerteti. Központi therápiás tényezőnek tekinti az olyan imginatiós tapasztalatokat, rnelyeket magatartástherapiás, szuggesztív és csoportpsychotherapiás eljárásokkal kombinálnak. Utal a kiegészítő csalácltherápiára.]

ENG 1984;37(05)

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

[A serdülőkori pszichózisok elektrosokk-terápiájának problémájáról]

M. H. Friedrich, W. Leixnering

[A tanulmány a bécsi gyermek- és fiatalkorú Neuropszichiátriai Egyetemi Klinika 28 fiatalkorú pszichózisa kezelésének elemzése során foglalkozik az elektrosokk-kezelés és farmakoterápia indikációjának kérdésével. Az eredményeket 5 éves megfigyelési idő tapasztalataink felhasználásával állítja össze. Az elektrosokk- és neuroleptikus kezelés során a neuroleptikumok hatásos adagja alacsonynak tartható. Ez kevésbé korlátozza a tanulási és kontaktus készséget, mint ha csak neuroleptikumokat kapnának a betegek. Fölösleges az antiparkinzonos szerek alkalmazása. Megfelelő családi terápiával kiegészítve a szociális beilleszkedés eredményes.]

ENG 1980;33(06)

Ideggyógyászati Szemle

1978. MÁRCIUS 01.

Pszichiátriai nosológiai problémák serdülőkori pszichiátriai szempontból

M. Shimizu

A fiatal betegek sokrétű tüneti-klinikusoknál és kutatóknál sok zavart idéznek elő. Ez egyrészt az ifjúsági psychiatria sajátos problémáira vezethető vissza, másrészt azzal magyarázható, hogy ezek a kórképek és az ifjú betegek előtt álló problémák gyakran nem illeszthetők be a psychopathologiai rendszerbe. Az ifjúkor rendkívül feltűnő psychopathologiai tünetei egyáltalán nem alapulnak minden esetben betegségeken a szó szűk értelmében, hanem gyakran csak kifejezői egy megnehezített vagy zavart fejlődésnek. Mindebből adódik az ifjúsági psychiatria létjogosultsága.

HUN 1978;31(03)

Ideggyógyászati Szemle

1974. MÁRCIUS 01.

A serdülőkori neurosisok problémái

DR. VIKÁR György

Az irodalom rövid ismertetése után 50 eset alapján vizsgáltuk kimutathatók e fázisspecifikus vonások a serdülőkori neurosisok phaenomenologiájában, pathogenesisében és az alkalmazott therapiás módszerek ezeket mennyire veszik figyelembe. Megállapítottuk, hogy a tüneti kép viszonylag gyorsan változik és az elhárítás labilitása nyomja rá bélyegét, tudattalan tartalmak útja a tudat és a psychomotorium felé nyitottabb, mint felnőttkorban. Ez differential-diagnosztikai problémákhoz vezethet neurosis és psychosis közt. A pathogenesisben a szokásos neurotizáló tényezők mellett különleges jelentőséget tulajdonítottunk bizonyos szélsőséges családszerkezeteknek. A szétesett család nem nyújt az emberi kapcsolatokhoz megfelelő identificatiós mintákat, az izolált család viszont provokálja az infantilis emotionalis konfliktusok újjáéledését fejlettebb síkon és azokat sokáig konzerválja. Mindkettő a serdülőkor egyik fázisspecifikus „feladatának”, a családról való részletes és fokozatos leválásnak ellene dolgozik és így praedisponál a psychoneurosis serdülőkori manifestatiójára. A psychotherapia nagy nehézségbe ütközik, a klasszikus módszerek csak módosítással alkalmazhatók, az indulatáttétel intenzitása és gyors átcsapása pozitívból negatívba könnyen a kezelés megszakításához vezet. Tapasztalatunk szerint a therapeuta akkor tarthatja meg leginkább a betegét, ha módszeréhez nem ragaszkodik mereven és a korszak fázisspecifikus problémáinak megoldásához észrevehető segítséget nyújt.

HUN 1974;27(3)