Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1598

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

V. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei II.

Tartalom:

  • Az elemi rehabilitáció helye, szerepe és lehetőségei az egészségügyi szolgáltatások területén
  • A funkcionális látás és annak vizsgálata, a látástréning lehetőségei és optikai segédeszközök fejlődése
  • A függőségek változásának lehetőségei az ártalomcsökkentésben – A dohányzás átalakulásának és szabályozásának trendje a világban és Európában
  • 4–10 éves gyermekek táplálkozás és fizikai aktivitás felmérésének eredményei
  • Otthoni parenterális táplálás, mint szervpótló kezelés a rövidbél szindrómában
  • Paradicsomok antioxidáns tartalmának összehasonlítása
  • Édes íz kutatás – reprezentatív felmérés a magyar lakosság körében

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    VII. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban III.

    Tartalom:

  • Mindennapok nehézségei a fogászati alap- és szakellátásban a pandémia alatt
  • Hova menjek? Betegutak pandémia idején. Kiút a labirintusból!
  • A nem Covid-betegek jogainak sérülése a pandémia idején
  • Várandósok egészségmagatartása és várandósgondozás a pandémia idején
  • Oltunk, tehát vagyunk? Avagy élet a Péterfy oltóponton
  • Radiográfusok kiégési szintjének felmérése Covid-19-pandémia idején
  • „Covidos” elhunytak ellátása a Pathológián

  • Nővér

    2022. AUGUSZTUS 31.

    Önellátásukban korlátozott betegek szájápolásának jelentősége

    VÁNYI Zsuzsa

    Fogászati prevenció alatt – különösen a jelen cikk keretein belül – nem csak és kizárólag a szájüregi prevenciót kell érteni. A cikk elsődleges célja, hogy az egészségügyi szakdolgozók számára nyújtson egy közérthető és átfogó képet a megfelelő szájhigiénia és a fekvőbetegek napi szájápolásának jelentőségéről. Ma már látjuk, hogy a fogászat sokkal több, mint a szájüregi elváltozások szakszerű kezelését, illetve az ilyen elváltozások megelőzését művelő tudományág. Tudományosan igazolt tény, hogy a szájhigiénia, illetve annak minősége, állapota az általános egészségre is alapvető kihatással van, nagymértékben befolyásolja egyéb, sokszor igen súlyos betegségek kialakulását, lefolyását, kezelését és a gyógyulás menetét. Jelen pillanatban is a szakma részéről több kutatás folyik a szájüreg állapota és egyéb szisztémás betegségek kialakulásának összefüggéseire, kimutatására vonatkozóan.

    Hírvilág

    2022. AUGUSZTUS 02.

    Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta

    Az egyelőre nem végleges adatok alapján Kelet-, Délkelet- és Dél-Angliában az idei július volt az eddigi legszárazabb. Az angliai folyók vízszintje jelenleg alacsony, aminek súlyos hatásai vannak a mezőgazdaságra, a természeti környezetre és a vadon élő állatokra. A vízszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy lehetséges a háztartások vízhasználatának korlátozása.

    Egészségpolitika

    2022. JÚLIUS 31.

    Covid-19-áldozatok

    A járvány két évében 37 ezerrel többen haltak meg, mint az azt megelőző években – megjelentek az első konkrét adatok az elmúlt több mint két év olyan áldozatairól, akik a Covid okozta fertőzés mellett az egészségügyben kialakult súlyos állapot miatt veszítették életüket. A halaszthatónak ítélt beavatkozásokra, szűrővizsgálatokra várók, a krónikus betegek nemcsak orvosukhoz nem jutottak el, de még telefonon sem kaphattak segítséget. Leginkább a szív- és érrendszeri, a daganatos, a stroke, az ortopédiai és mentális betegeket érintette megrázóan. A járványhelyzet következményei viszont talán leginkább azzal szembesítenek minket drámai módon, hogy mennyire rossz a magyar lakosság egészségi állapota.

    Ökológia

    2022. JÚLIUS 21.

    Ehető vadon élő gombák: egészséges táplálékforrások és ígéretes gyógyászati lehetőségek

    Számos, gombákból izolált vegyület kiemelkedően kedvező gyógyászati hatásokkal bír. Ezek az összetevők, köztük lektinek, poliszacharidok, poliszacharid-peptinek és poliszacharid-fehérje komplexek igen hatásosnak bizonyultak: immunmoduláns, daganatellenes, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásokat is kiváltanak, és csökkentik a vér koleszterinszintet. A gombák szárazanyag-tartalma meglehetősen alacsony, pontos mértékét a gomba faja, a betakarítási, növekedési és tárolási körülmények mind befolyásolják. Általában a szárazanyag-tartalom legnagyobb részét szénhidrátok teszik ki, de jelentős mennyiségű fehérjét is tartalmaz, valamint ásványi anyagokat és kevés zsírt. Szénhidrátok közül a keményítő nincs jelen, a poliszacharid-raktárként a gombák egy részénél glikogén funkcionál. Jellemző a glükóz, mannitol és trehalóz. A gombák sejtfalát körülbelül 80%-ban kitevő kitin korlátozza más gomba-összetevők elérhetőségét, és emészthetetlen számunkra. Az élelmi rostok szintén jelentős mennyiségben vannak jelen. A β-glükánok fontos funkcionális összetevők, képesek immunszabályozó hatást kiváltani, befolyásolják a humorális és celluláris immunitást.

    Ideggyógyászati Szemle

    2022. JÚLIUS 30.

    Két Covid-19-beteg különös hallucinációkkal és fokális EEG-eltérésekkel

    CLEMENS Béla

    A 2019 végén kezdődött Covid-19 betegség és pandémia szakmai irodalma kiterjedt, de a nagy betegcsoportokat ismertető közlések a súlyos esetekre szorítkoznak, és ugyanez áll a központi idegrendszeri (KIR-) manifesztációkra is. E munkában két nőbeteg esetét ismertetjük, akikben a szerológiailag igazolt SARS-CoV-2-fertőzés igen enyhe légúti tünetekkel és szintén nem súlyos KIR-pana­szokkal jelentkezett. Az utóbbiak közül kiemelendők az igen élénk és különös tartalmú látási és hallási hallucinációk, amelyek részben elemiek, részben összetettek voltak. Az utóbbiak legjellemzőbb eleme egy emberi alak volt, aki jól érthetően beszélt hozzájuk. Mindössze három hasonló esetleírást találtunk az irodalomban, amelyeket a saját esetekkel összevetve, kiemeljük az öt esetre jellemző közös elemeket. Az összegzés felhívja a figyelmet arra, hogy enyhe vagy akár hiányzó légúti tünetek és szintén nem súlyos KIR-panaszok és -tünetek is lehetnek a Covid-19 velejárói. A két saját esetben a koponya-MRI normális volt, az EEG viszont a hallucinációknak megfelelő lokalizáció­ban körülírt rendellenességeket mutatott, ami az EEG diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai jelentőségére utal.

    Lege Artis Medicinae

    2022. JÚLIUS 18.

    Életvégi döntésekkel kapcsolatos attitűdök a neonatológiai intenzív ellátásban dolgozók körében – jogi szempontok a döntések hátterében

    FEITH Helga Judit, SALLAI Eszter Zsófia, SOÓSNÉ Kiss Zsuzsanna, GÉZSI András, GRADVOHL Edina, KOVÁCS Aranka, BERBIK István, SZABÓ Miklós

    A kiskorú betegek életvégi dilemmái a legnehezebb döntések egyikét jelentik. A technológia fejlődésének kö­szön­hetően jelentősen javult a koraszülöttek túlélési esélye. Magyarországon a je­lenleg hatályos jogi szabályozásban azonban nem jelenik meg szempontként a kiskorúak életminősége. Közleményünk cél­kitűzése, hogy összehasonlítsa a neonatológiai ellátásban (NIC) dolgozó szakszemélyzet véleményének húsz év alatt bekövetkezett változását a súlyosan károsodott újszülöttek intenzív ke­zelésének korlátozásáról. Kvantitatív, teljes körű szociológiai felmérések a magyarországi NIC-ekben, önkitöltős, anonim kérdőívekkel (n = 728). Az adatok értékelése ke­reszttábla-elemzéssel és Pearson χ2-próbával történt. A válaszadók többsége a két kutatás szerint abban egyetértett, hogy amennyiben az újszülött állapota fatális, indokolt lehet korlátozni az intenzív te­rápiát. Általában nőtt a kezeléskorlátozás elfogadottsága, de az aktív eutanázia továbbra sem elfogadott az ellátásban. A vá­laszadók többsége nem elégedett a hatályos jogrenddel, megjelenik a változtatás igénye, különösen a fatális és rossz prognózis esetében. Annak ellenére, hogy a hatályos magyar egészségügyi törvény súlyos esetekben sem engedélyezi a kezelés korlátozását, a magyarországi NIC-en dolgozók jelentős hányada bizonyos esetekben megengedhetőnek tartaná, ráadásul a támogatók aránya az elmúlt két évtizedben még növekedett is. A válaszokat összevetve a hatályos szabályozással megállapítható, hogy szükségszerű a jogalkotók érzékenységének növelése, valamint a kapcsolódó jogi normák megváltoztatása.

    Ideggyógyászati Szemle

    1970. JANUÁR 01.

    Fiatal csecsemőkori súlyos sorvadás hatása a psychosomatikus fejlődésre

    DR. FÜLÖP Tibor, DR. FARKAS Gábor, DR. KAISER Éva

    Szerzők iskoláskorú gyermekeken végeztek utóvizsgálatokat: fiatal csecsemőkorban súlyos sorvadást túlélők (29 eset) és adaequat kontroll-csoport (29 eset) között. A volt sorvadtak 80%-ában a testsúlyelmaradás, a sorvadásos állapot mélypontján, 20%-nál nagyobb volt. Iskoláskorban történt utóvizsgálatnál hossz- és súlyfejlődésük kortársaikkal azonos. A neurológiai vizsgálat a pathológiás neurológiai leletek halmozódását találta a kontroll-csoporttal szemben (34,4%: 10,3%). A psychológiai vizsgálat az I. Q. megoszlásában nem mutat eltérést, de feltűnő a beszédzavar gyakorisága, a kóros személyiségfejlődést mutató „encephalopathiás" egyének nagy száma (66,6%: 35%) a volt sorvadt csoportban. Mindezek alapján a sorvadt csecsemők utógondozása, ellenőrzése, a családi és iskolai milieu alakítása kívánatosnak látszik.

    Ökológia

    2022. JÚNIUS 29.

    Az emberi egészség és az élelmiszerrendszerek egysége

    Számos súlyos egészségügyi probléma kiváltó okai az iparosított élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekben keresendők – írják a The potential of diversified agroecological systems to deliver healthy outcomes: Making the link between agriculture, food systems & health című, Food Policy szaklapban megjelent tanulmány szerzői. A nagymértékben külső inputokra utalt mezőgazdaság, az intenzív állattartás, az erősen feldolgozott élelmiszerek kiterjedt marketingje és a deregulált globális kereskedelmi láncok mind példaként sorolhatók fel erre. Általában mégis a tágabb kontextus figyelembevétele nélkül, úgy tekintenek a különféle egészségügyi problémákra, mintha azok minden mástól függetlenül lépnének fel. A túlsúlyt például gyakran egyéni életmódbeli választások kérdéseként tárgyalják (az étrendre és a mozgásra összpontosítva), kevés figyelmet fordítanak arra, hogy mi a kapcsolata az „élelmiszer-környezet” (food environment) egyéni döntésekre gyakorolt hatásával. További példa az élelmiszer eredetű megbetegedések esete. Miközben a szakértők jellemzően a hosszú élelmiszer-ellátási láncok átláthatatlanságát és az intenzív állattartást jelölik meg ezek kiváltó okaiként, szélesebb körben leginkább pusztán közegészségügyi krízisként tekintenek rájuk.