Részletes keresés

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

A finanszírozást a valós költségekhez kell illeszteni - Interjú dr. Zeher Margittal

Rovarméreg-allergia centrumok kijelölésére van szükség, mert az ellátás elérhetetlensége súlyos anaphylaxiás reakciót, halálos szövődményt eredményezhet. Másik fontos terület, ahol még a szomszédos Szlovákiához viszonyítva is jelentős lemaradásunk van, az immunterápia, az immunterápiás centrumok kialakítása. Jelenleg hazánkban ennek a kezelési eljárásnak nincs TB finanszírozása – sorolta feladataikat dr. Zeher Margit a szakmai kollégium immunológiai és allergológiai tagozatának elnöke.

HUN

Lege Artis Medicinae

2003. AUGUSZTUS 20.

A rovarméreg-allergia diagnosztikája és kezelése

BÁNKÚTI Beáta

Az elmúlt 20 évben nagy előrelépés történt a rovarcsípéssel kapcsolatos allergiás reakció patogenezisének megértésében, diagnosztikájában és kezelésében. A rovarméreg-allergia incidenciája 0,4-3%, de a Hymenopterák által okozott anaphylaxia halálos lehet. A diagnosztika alapja a kórelőzmény és a specifikus IgE kimutatása bőrpróbával vagy RAST vizsgálattal.

HUN 2003;13(06)

Ideggyógyászati Szemle

1969. AUGUSZTUS 01.

Seduxen antiepilepsiás hatásának vizsgálata (Chronikus Diazepam kezelés)

HALÁSZ Péter, MOLNÁR Gyula, HIDASI József

A Sx klinikai és EEG hatásának legszembetűnőbb vonása a kezdeti erős antiepilepsiás hatás, majd később az EEG romlásával egyidejűleg a rohamok visszatérése. Hasonló tapasztalatokról számol be Trolle (1965). Amennyiben a gyógyszerszedésben szünetet tartott, újabb adagolás esetén ismét a kezdetinek megfelelő jó effectust észlelt. EEG vizsgálataink leletei alapján nem egyszerűen chronikus szedés kapcsán kialakuló hatásvesztésről van szó, hanem arról, hogy egy idő után a Sx hatása megfordul és most már nem javítja, hanem a grand mal mechanismus (repetitiv tüskekisülések) irányában rontja az epilepsiás mechanismust. Ilyenfajta gyógyszerhatás mögött legnagyobb valószínűséggel a gyógyszer által kialakított pharmacologiai denervatio kapcsán jelentkező túlérzékenység feltételezhető. Erre vonatkozóan azonban még további vizsgálatok szükségesek. Tapasztalataink alapján PM. varians epilepsiás mechanismusnál a Sx igen jó hatású, amennyiben kivédi a tüske-hullám paroxysmusokat és az ezeknek megfelelő klinikai rohamokat. Minden olyan esetben azonban, ahol alvásban repetitiv gyors kisülések jelentkeznek, csak fenntartással alkalmazható, mivel az ilyenfajta kisülésekre való hajlamot a Sx növeli. A legjobb klinikai hatást egyéb gyógyszerelésre resistens temporalis epilepsiás betegeknél értük el, annak ellenére, hogy az EEG gócokat a Sx nem volt képes teljesen elnyomni. Valószínűleg éppúgy, ahogy a Valiumnál tapasztaltuk, a generalisatiós lehetőségeket szünteti meg. A Sx petit mal epilepsiára gyakorolt hatása 2 betegnél tapasztaltak alapján természetesen nem állapítható meg, azonban a többi epilepsia typusnál tapasztalt kezdeti jó effectus sem mutatkozott mindkét betegnél és a tüske-hullám mechanismus mindkét esetben grand mal mechanismus felé tolódott. A külföldi Valiummal egybevetve 6 esetben minőségileg teljesen hasonló hatást észleltünk. Egyeseknél az antiepilepsiás hatás per os alkalmazott Sx esetén — valószínűleg az egyenletesebb és tartósabb vérszint miatt – erősebbnek bizonyult mind az injectios Valiumé. Megállapítható tehát, hogy gyógyszer resistens súlyos epilepsiás betegeknél a Sx kb. 4 hétig adva igen hatásos antiepilepsiás adjuvansnak bizonyult. Valószínűnek tartjuk – s ez egybe vágna a denervatiós túlérzékenység kialakulásának feltételezésével -, hogy beiktatott gyógyszerszünetek tartásával a tartós kezelés során kialakuló kedvezőtlen effectus kivédhető lesz. Ennek ellenére a Diazepam indicatiós területét elsősorban más gyószerelésre resistens gyakori rohamok, halmozott rohamok, ill. status epilepticus kezelésében látjuk, i. V. lökés-therapia formájában.

HUN 1969;22(08)

Ideggyógyászati Szemle

1968. DECEMBER 01.

Seduxen-kezelés egyes neurológiai megbetegedésekben (neurosis, fájdalom, izomspasmus)

LEHOCZKY Tibor

A Kőbányai Gyógyszergyár által előállított Seduxen 5 mg tabl.-val klinikai therápiás kísérleteket folytatott. 100 osztályos betege közül 77 a neurasthenia, — neurosis különböző csoportjaiba tartozott, 7 betegnél az organikus betegség okozta fájdalom, 16-nál az izomspasmus és kontraktura miatt történt a gyógykezelés. A neurasthenia-neurosis felsorolt 8 csoportját egyenként tárgyalja, és megállapítja, hogy a számbavehető javulás legmagasabb volt a reactiv és a vasovegetativ csoportokban, előbbiben 82,7%, utóbbiban 83,3%. Az összesített számbavehető javulás valamennyi csoportra nézve: 77,8%. Külön kiemeli a neurasthenia anxiosa 75%-os számbavehető javulását, miután úgy külföldi, mint a hazai kutatók kiemelik a diazepam anxiolytikus hatását. Ezek alapján a Seduxen igen kiváló tranquilláns gyógyszer, amely megfelelő adagban (napi 3 X 14, 3X12, 3X1 tabl.) mellékhatás nélküli sedativ hatást fejt ki. A Seduxennek közvetlen fájdalom-csillapító, ill. megszüntető hatása is van, ami nemcsak a különböző typusú arthritisekben, és arthrosisokban, hanem polyneuritisben, neuritisben és neuralgiában is érvényesül. A Seduxen kiváló izomrelaxáns, amit 16 organikus betege közül 13-nál kifejezetten, háromnál közepes fokban észlelt; az adag kellő csökkentésével elkerülhető az izomgyengeség hátrányos mértéke. Adag: kezdeti adagnak ajánlatos a napi 3x1/2 tabl., de a betegek túlnyomó többségénél napi 3x1 tabl. volt megfelelő hatású; bizonyos esetekben a napi 3x 14 tabl. bizonyult kedvezőnek. Tapasztalatai szerint a Seduxen mellékhatásai enyhék, csak túladagolás, vagy egyéni túlérzékenység esetében haladja meg az ismert tranquilláns gyógyszerekét. Aránylag gyakran észlelhető bizonyos-fokú álmosság, azonban ezt, éppúgy, mint a paretikus betegek izomhypotóniáját az adag megfelelő csökkentésével el lehet kerülni.

HUN 1968;21(12)

Ideggyógyászati Szemle

1951. DECEMBER 19.

Klinikailag megfigyelt retroolivaris lágyulások

SOÓS Imre

Öt klinikailag megfigyelt retroolivaris lágyulás esetét ismertettük a typusos anamnesissel és tüneti kórképpel. A kórképet az ictusszerű kezdet, gócoldali cerebellaris tünetek, keresztezett anaesthesia, és azonos oldali bulbaris magvak laesiója által okozott tünetek jellemzik, mint az oliva mögötti táj sérülésének jelei. Eseteinkben az érzészavarok viselkedését figyelemmel kísérve a betegség folyamán, bizonyos törvényszerűség volt megfigyelhető, amennyiben a kezdeti érzékcsökkenést idővel túlérzékenység, illetve centralis jellegű érzészavar váltotta fel (dysaesthesiák, contraer hőérzések). A vérnyomás valamennyi betegünknél tartósan subnormalisnak bizonyult. Öt betegünk közül háromnál a Foix által leírt art. fossae. lat. bulbi elzáródása, kettőnél typusos Wallenberg-syndroma állt fenn. Ez a tény a magas retroolivaris lágyulás relatív gyakorisága mellett szól.

HUN 1951;4(04)