Ideggyógyászati Szemle

Seduxen-kezelés egyes neurológiai megbetegedésekben (neurosis, fájdalom, izomspasmus)

LEHOCZKY Tibor1

1968. DECEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1968;21(12)

A Kőbányai Gyógyszergyár által előállított Seduxen 5 mg tabl.-val klinikai therápiás kísérleteket folytatott. 100 osztályos betege közül 77 a neurasthenia, — neurosis különböző csoportjaiba tartozott, 7 betegnél az organikus betegség okozta fájdalom, 16-nál az izomspasmus és kontraktura miatt történt a gyógykezelés. A neurasthenia-neurosis felsorolt 8 csoportját egyenként tárgyalja, és megállapítja, hogy a számbavehető javulás legmagasabb volt a reactiv és a vasovegetativ csoportokban, előbbiben 82,7%, utóbbiban 83,3%. Az összesített számbavehető javulás valamennyi csoportra nézve: 77,8%. Külön kiemeli a neurasthenia anxiosa 75%-os számbavehető javulását, miután úgy külföldi, mint a hazai kutatók kiemelik a diazepam anxiolytikus hatását. Ezek alapján a Seduxen igen kiváló tranquilláns gyógyszer, amely megfelelő adagban (napi 3 X 14, 3X12, 3X1 tabl.) mellékhatás nélküli sedativ hatást fejt ki. A Seduxennek közvetlen fájdalom-csillapító, ill. megszüntető hatása is van, ami nemcsak a különböző typusú arthritisekben, és arthrosisokban, hanem polyneuritisben, neuritisben és neuralgiában is érvényesül. A Seduxen kiváló izomrelaxáns, amit 16 organikus betege közül 13-nál kifejezetten, háromnál közepes fokban észlelt; az adag kellő csökkentésével elkerülhető az izomgyengeség hátrányos mértéke. Adag: kezdeti adagnak ajánlatos a napi 3x1/2 tabl., de a betegek túlnyomó többségénél napi 3x1 tabl. volt megfelelő hatású; bizonyos esetekben a napi 3x 14 tabl. bizonyult kedvezőnek. Tapasztalatai szerint a Seduxen mellékhatásai enyhék, csak túladagolás, vagy egyéni túlérzékenység esetében haladja meg az ismert tranquilláns gyógyszerekét. Aránylag gyakran észlelhető bizonyos-fokú álmosság, azonban ezt, éppúgy, mint a paretikus betegek izomhypotóniáját az adag megfelelő csökkentésével el lehet kerülni.

AFFILIÁCIÓK

  1. Fővárosi István Kórház Idegosztály

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

[A szellemi tevékenység fiziológiai mechanizmusainak tanulmányozásának főbb állomásai az emberben]

N. P. Bechtereva, A. Tchernysheva

[A mentalis aktivitás alatti agyi történések - különösen a legbonyolultabb élő szövetet, az emberi agyat illetően – még jelentős részben nem tisztázottak. A pavlovi iskola nagy érdeme a feltételes reflex aktivitás valószínű agyi anatomofunkcionális sémájának változatos megnyilvánulását determináló fiziológiás mechanizmusoknak a feltárása, mely megvilágítja e mechanizmusoknak a tulajdonságoktól, a környezettől és a szervezettől függő sajátosságait. A magasabb idegtevékenység tanulmányozása céljából megkísérelték adaptálni emberre is a feltételes reflex methodikát. ]

Ideggyógyászati Szemle

A serum-glutaminsav-oxálecetsav-transzamináz aktivitásának mérése izom-megbetegedésekben

LIPCSEY Attila, SZABADI Elemér, FEKETE Istvánné

A szerzők a GOT enzym activitását mérték egyrészt különböző eredetű izom sorvadásban (myogen és neurogen atrophia) szenvedő betegek serumában, valamint különféle neurologiai megbetegedésekben szenvedő egyének serumában. Tapasztalataik szerint myogen megbetegedésekben — ha egyéb parenchyma széteséssel járó megbetegedés fennállása kizárható - a GOT activitásának mérése jól felhasználható a folyamat myogen jellegének alátámasztására.

Ideggyógyászati Szemle

További vizsgálatok az ember-agy corticosteroid fractióinak kimutatására

FAZEKAS I. Gyula, FAZEKAS Attila

1. Lobaris pneumonia, szívbénulás okozta hirtelenhalál, alkoholos állapotban bekövetkező szívbénulás okozta hirtelenhalál, önakasztás, villámcsapás, apoplexia cerebri, carcinosis peritonei, izonicid-mérgezés, cyan-mérgezés, barbiturát-mérgezés, CO-mérgezés, Wofatox-mérgezés, alkohol-mérgezés+fagyás következtében meghalt 26-92 éves 18 ember (11 férfi és 7 nő) 5 agyterületéből a halál után 1 1/2-10 óra múlva kivonatokat készítettünk, amelyeket Bush 5-ös rendszerben papír-chromatographáltunk, majd 2 n NaOH és 0,1%-os tetrasoliumkék 9:1 arányú keverékével előhívtunk. A kiértékelést a tetrasoliumkék reactió, az NaOH-fluorescentia, az Rf. értékek, a standardok és a nativan kék fluorescentia alapján végeztünk. 2. Az agykivonatokkal együtt standardként különböző mennyiségű tetrahydrocortisolt, tetrahydrocortisolt, cortisolt, cortisont, corticosteront és 11-dehydrocorticosteront is futtattunk. A vizsgált agyterületek : 1. Híd+nyúltagy, 2. kisagy, 3. agyalapi törzsdúcok, 4. nagyagykéreg, 5. nagyagy fehérállománya. 3. Összesen 10 corticosteroid-féleséget mutattunk ki, amelyek közül 6 fractio mindenben megegyezett a standardokkal, a többi nem identificált 4 steroidot X1, X2, X3, X4-el jelöltük. 4. Ezek a steroidok az egyes agyterületeken a haláloktól függően különböző minőségben és mennyiségben voltak kimutathatók. 5. Cortisolt (=hydrocortison) a 18 eset mindegyikében csaknem minden vizsgált agyterületen ki lehetett mutatni. Cortison a szívbénulás miatt, az önakasztás, a villámcsapás, az apoplexia cerebri és a különböző mérgezések legtöbb agyterületén megtalálható volt, de nem tudtuk azt kimutatni az alkoholos állapotban szívbénulás miatt és a cyan-mérgezés miatt meghaltak agyterületein. A többi fractio az egyes agyterületeken változó számban és mennyiségben volt jelen. 6. A legtöbb fractio és a legnagyobb mennyiségben a carcinosis peritonei, valamint a pneumonia miatt meghaltak agyterületein volt található. Legkevesebb fractio és legkisebb mennyiségben az alkoholos állapotban szívbénulás miatt és az alkoholos állapotban különböző mérgezés miatt, valamint az alkoholmérgezés + fagyás miatt meghaltak agyterületein mutatkozott. 7. Korábbi állatkísérleteinkkel és emberi anyagon történt vizsgálatainkkal egybehangzóan jelen vizsgálatainkban is azt észleltük, hogy alkohol hatására az emberi agy minden területén a corticosteroid fractiók száma és mennyisége lényegesen kevesebb az alkoholmentes állapotban meghaltakéhoz viszonyítva. 8. A vizsgált esetekben ay egyes agyterületek összsteroid tartalma nem mutat olyan következetesen fennálló mennyiségbeli sorrendet, amely jellemző volna az egyes halálesetekre. 9. Az életkor, a nem, a mellékvesék súlya, a testsúly, a testmagasság és az agy corticosteroid tartalmának mennyisége és minősége közt megállapítható törvényszerű összefüggést nem sikerült kimutatni. 10. A halál után 10 órán belül az agy corticosteroid tartalmának csökkenése az idő növekedése során nem volt észlelhető.

Ideggyógyászati Szemle

Sclerosis tuberosa és Sturge - Weber-kór együttes előfordulása

SZILÁRD János, MÉSZÁROS Endre

In vivo észlelt 14 éves leánybeteg adatait ismertetik, akinél sclerosis tuberosa előtérben álló tünetei mellett egyidejűleg Sturge-Weber betegségre utaló elváltozások is kimutathatók; emellett a familiaris anamnesisben is többszörös idegrendszeri károsodás, valamint daganatképződés szerepel. Két igen ritkának tartott kórkép együttes észlelése kapcsán fel kívántunk hívni a figyelmet a neuroectodermalis kórképekkel való foglalkozás fontosságára. Egyben áttekintést adunk a két kórképhez társuló különböző dysgenetikus elváltozásokat tárgyaló irodalomra is.

Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

GOMBI Róza

Szerző ismerteti Bechtereva, N. P., Bondarcsuk, A. N., Szmirnov, B. M. és Trohacsev, A. 1.: Az emberi agy mély struktúráinak fiziológiája és pathofiziológiája c. könyvét.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.