Gondolat

A finanszírozást a valós költségekhez kell illeszteni - Interjú dr. Zeher Margittal

2011. AUGUSZTUS 15.


Rovarméreg-allergia centrumok kijelölésére van szükség, mert az ellátás elérhetetlensége súlyos anaphylaxiás reakciót, halálos szövődményt eredményezhet. Másik fontos terület, ahol még a szomszédos Szlovákiához viszonyítva is jelentős lemaradásunk van, az immunterápia, az immunterápiás centrumok kialakítása. Jelenleg hazánkban ennek a kezelési eljárásnak nincs TB finanszírozása – sorolta feladataikat dr. Zeher Margit a szakmai kollégium immunológiai és allergológiai tagozatának elnöke.

Hogyan látja szakmája helyzetét?

A klinikai immunológia és allergológia olyan szakterület, mely az autoimmun betegségek vonatkozásában több ritka kórképet is magába foglal, míg az allergológia a népbetegségnek számító allergiás kórképeket fedi le. A közös tényező az, hogy mindkét esetben az immunrendszer kóros működése áll a betegségek hátterében. A két területet szervesen összekapcsolja a komplex szakvizsga és a több mint 40 éve működő tudományos társaság. A klinikai immunológia felöleli az autoimmun kórképeket, így a betegségek kezelése speciális szaktudást, képzettséget igényel. Az egyes kórformák ritkasága és súlyossága speciálisan felszerelt, és jól képzett szakorvosi ellátást igényel, így a centrumszintű ellátás indokolt ezekben az esetekben, mely jelenleg még teljesen nincs kiépítve. A szakterület interdiszciplináris jellege miatt széleskörű szakmai párbeszédet, konstruktív együttműködést, a feladatok pontos delegálását és definiálását igényli. Az allergiás betegségek népegészségügyi jelentőségűek, ellátásuk jelenleg még további szervezést igényel – felelte dr. Zeher Margit az immunológiai és allergológiai tagozat elnöke, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézet III. Sz. Belgyógyászati Klinika orvosszakmai igazgatója, a Klinikai Immunológia Tanszék vezetője.

Melyek a következő évek legfőbb kihívásai?

A klinikai immunológia vonatkozásában fontosnak tartom a szakterület pontos definiálását. A betegek ellátásában a progresszivitási szintek kidolgozását, megvalósítását.
Tekintettel arra, hogy egy-egy betegségcsoporton belül jelentős eltérés van a betegség súlyosságában, fontosnak tartom a finanszírozás illesztését a valós költségeknek megfelelően.

Az allergológia területén rendkívül nagy jelentőségű a rovarméreg-allergiacentrumok kijelölése, hiszen az ellátás elérhetetlensége súlyos anaphylaxiás reakciót, halálos szövődményt eredményezhet. Másik fontos terület, ahol még a szomszédos Szlovákiához viszonyítva is jelentős lemaradásunk van, az immunterápia, az immunterápiás centrumok kialakítása. Jelenleg hazánkban ennek a kezelési eljárásnak nincs TB finanszírozása. Az eredményes kezelés 2-3 év alatt érhető el, így a költségeket csak nagyon ritka esetben képesek a betegek vállalni. A szlovák biztosítás a kezelést 90 százalékon támogatja. A kezelés hatékonyságára evidencia adatok vannak. Nagyon fontos azt megjegyezni, hogy a gyermekkorban alkalmazott kezeléssel a fokozott asthma hajlam nagymértékben csökkenthető, így hosszútávon a terápia költséghatékony.

A Semmelweis Terv kapcsán milyen javaslatai vannak?

A Semmelweis Terv már elfogadásra került, de a társadalmi vita során alkalmunk volt a véleményünk kifejtésére. Az áttanulmányozás során megállapíthattuk, hogy az egészségügyben jelenleg tapasztalható problémák (eladósodás, forráshiány, finanszírozási anomáliák, humán erőforrás elvándorlás, betegutak, a betegellátás progresszivitási szintjei, stb.) sokaságára kínál megoldási lehetőséget.

Kérek egy rövid bemutatkozást szakmai szempontból!

2001-óta a Klinikai Immunológia Tanszék vezetője, illetve 2003-óta a DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika orvos-szakmai igazgatója vagyok. 1990-ben PhD-t szereztem, majd 2001-ben megvédtem a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.
Belgyógyász, klinikai immunológus-allergológus illetve reumatológus szakvizsgával rendelkezem. A klinikai immunológia és allergológia szakképzés grémium-vezetője (2006-tól), a Petrányi Gyula Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola - Klinikai Immunológia doktori program vezetője vagyok (2006-tól), irányításommal eddig 5 PhD értekezés született. Ezen felül megválasztottak a Klinikai Immunológia és Allergológia Szakmai Kollégium (2009-2011) és a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (2007-től) elnökének. Ezen felül számos hazai és nemzetközi társaság-, folyóirat szerkesztőségi bizottságának és tudományos testületének vagyok tagja. Oktatással kapcsolatos tevékenységem a klinikai immunológia széles területére terjed ki, szakmaspecifikus kurzusok, hazai és nemzetközi konferenciák, tudományos diákköri témavezetések mellett kiemelt hangsúlyt fektetek a szakorvosképzésre és a tudományos utánpótlás nevelésére.


Dr. Zeher Margit a szakmai kollégium immunológia és allergológia tagozatának elnöke




Beszélne családjáról, hobbijáról?

Magánéletemet tekintve egy fiam van Péter, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett és jelenleg közgazdászként dolgozik. Számos elfoglaltságom mellett próbálok időt szakítani a családra és a pihenésre is. Szeretek utazni, más kultúrákat megismerni, lehetőség szerint személyesen vagy könyvekből, ismeretterjesztő filmekből, illetve az internet lehetőségei kihasználva. Nagy rajongója vagyok az érdekes, új könyveknek, szeretem a természetet és az állatokat.

eLitMed

Kapcsolódó anyagok: Az orrdugulás mint népbetegség




Magyar Immunológia - 2002; 1(2) Az immunológia kezdetei Magyarországon




Magyar Immunológia - 2002; 1(4) Az immunológia kezdetei Magyarországon 2. rész



Miért növekedett meg az allergiás, asztmás betegek száma?




LAM (Lege Artis Medicinae) - 2008; 18(4) Az őssejtkutatás jogi, etikai dilemmái






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).