Gondolat

A finanszírozást a valós költségekhez kell illeszteni - Interjú dr. Zeher Margittal

2011. AUGUSZTUS 15.


Rovarméreg-allergia centrumok kijelölésére van szükség, mert az ellátás elérhetetlensége súlyos anaphylaxiás reakciót, halálos szövődményt eredményezhet. Másik fontos terület, ahol még a szomszédos Szlovákiához viszonyítva is jelentős lemaradásunk van, az immunterápia, az immunterápiás centrumok kialakítása. Jelenleg hazánkban ennek a kezelési eljárásnak nincs TB finanszírozása – sorolta feladataikat dr. Zeher Margit a szakmai kollégium immunológiai és allergológiai tagozatának elnöke.

Hogyan látja szakmája helyzetét?

A klinikai immunológia és allergológia olyan szakterület, mely az autoimmun betegségek vonatkozásában több ritka kórképet is magába foglal, míg az allergológia a népbetegségnek számító allergiás kórképeket fedi le. A közös tényező az, hogy mindkét esetben az immunrendszer kóros működése áll a betegségek hátterében. A két területet szervesen összekapcsolja a komplex szakvizsga és a több mint 40 éve működő tudományos társaság. A klinikai immunológia felöleli az autoimmun kórképeket, így a betegségek kezelése speciális szaktudást, képzettséget igényel. Az egyes kórformák ritkasága és súlyossága speciálisan felszerelt, és jól képzett szakorvosi ellátást igényel, így a centrumszintű ellátás indokolt ezekben az esetekben, mely jelenleg még teljesen nincs kiépítve. A szakterület interdiszciplináris jellege miatt széleskörű szakmai párbeszédet, konstruktív együttműködést, a feladatok pontos delegálását és definiálását igényli. Az allergiás betegségek népegészségügyi jelentőségűek, ellátásuk jelenleg még további szervezést igényel – felelte dr. Zeher Margit az immunológiai és allergológiai tagozat elnöke, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézet III. Sz. Belgyógyászati Klinika orvosszakmai igazgatója, a Klinikai Immunológia Tanszék vezetője.

Melyek a következő évek legfőbb kihívásai?

A klinikai immunológia vonatkozásában fontosnak tartom a szakterület pontos definiálását. A betegek ellátásában a progresszivitási szintek kidolgozását, megvalósítását.
Tekintettel arra, hogy egy-egy betegségcsoporton belül jelentős eltérés van a betegség súlyosságában, fontosnak tartom a finanszírozás illesztését a valós költségeknek megfelelően.

Az allergológia területén rendkívül nagy jelentőségű a rovarméreg-allergiacentrumok kijelölése, hiszen az ellátás elérhetetlensége súlyos anaphylaxiás reakciót, halálos szövődményt eredményezhet. Másik fontos terület, ahol még a szomszédos Szlovákiához viszonyítva is jelentős lemaradásunk van, az immunterápia, az immunterápiás centrumok kialakítása. Jelenleg hazánkban ennek a kezelési eljárásnak nincs TB finanszírozása. Az eredményes kezelés 2-3 év alatt érhető el, így a költségeket csak nagyon ritka esetben képesek a betegek vállalni. A szlovák biztosítás a kezelést 90 százalékon támogatja. A kezelés hatékonyságára evidencia adatok vannak. Nagyon fontos azt megjegyezni, hogy a gyermekkorban alkalmazott kezeléssel a fokozott asthma hajlam nagymértékben csökkenthető, így hosszútávon a terápia költséghatékony.

A Semmelweis Terv kapcsán milyen javaslatai vannak?

A Semmelweis Terv már elfogadásra került, de a társadalmi vita során alkalmunk volt a véleményünk kifejtésére. Az áttanulmányozás során megállapíthattuk, hogy az egészségügyben jelenleg tapasztalható problémák (eladósodás, forráshiány, finanszírozási anomáliák, humán erőforrás elvándorlás, betegutak, a betegellátás progresszivitási szintjei, stb.) sokaságára kínál megoldási lehetőséget.

Kérek egy rövid bemutatkozást szakmai szempontból!

2001-óta a Klinikai Immunológia Tanszék vezetője, illetve 2003-óta a DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika orvos-szakmai igazgatója vagyok. 1990-ben PhD-t szereztem, majd 2001-ben megvédtem a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.
Belgyógyász, klinikai immunológus-allergológus illetve reumatológus szakvizsgával rendelkezem. A klinikai immunológia és allergológia szakképzés grémium-vezetője (2006-tól), a Petrányi Gyula Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola - Klinikai Immunológia doktori program vezetője vagyok (2006-tól), irányításommal eddig 5 PhD értekezés született. Ezen felül megválasztottak a Klinikai Immunológia és Allergológia Szakmai Kollégium (2009-2011) és a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (2007-től) elnökének. Ezen felül számos hazai és nemzetközi társaság-, folyóirat szerkesztőségi bizottságának és tudományos testületének vagyok tagja. Oktatással kapcsolatos tevékenységem a klinikai immunológia széles területére terjed ki, szakmaspecifikus kurzusok, hazai és nemzetközi konferenciák, tudományos diákköri témavezetések mellett kiemelt hangsúlyt fektetek a szakorvosképzésre és a tudományos utánpótlás nevelésére.


Dr. Zeher Margit a szakmai kollégium immunológia és allergológia tagozatának elnöke




Beszélne családjáról, hobbijáról?

Magánéletemet tekintve egy fiam van Péter, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett és jelenleg közgazdászként dolgozik. Számos elfoglaltságom mellett próbálok időt szakítani a családra és a pihenésre is. Szeretek utazni, más kultúrákat megismerni, lehetőség szerint személyesen vagy könyvekből, ismeretterjesztő filmekből, illetve az internet lehetőségei kihasználva. Nagy rajongója vagyok az érdekes, új könyveknek, szeretem a természetet és az állatokat.

eLitMed

Kapcsolódó anyagok: Az orrdugulás mint népbetegség




Magyar Immunológia - 2002; 1(2) Az immunológia kezdetei Magyarországon




Magyar Immunológia - 2002; 1(4) Az immunológia kezdetei Magyarországon 2. rész



Miért növekedett meg az allergiás, asztmás betegek száma?




LAM (Lege Artis Medicinae) - 2008; 18(4) Az őssejtkutatás jogi, etikai dilemmái






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma