Gondolat

A finanszírozást a valós költségekhez kell illeszteni - Interjú dr. Zeher Margittal

2011. AUGUSZTUS 15.


Rovarméreg-allergia centrumok kijelölésére van szükség, mert az ellátás elérhetetlensége súlyos anaphylaxiás reakciót, halálos szövődményt eredményezhet. Másik fontos terület, ahol még a szomszédos Szlovákiához viszonyítva is jelentős lemaradásunk van, az immunterápia, az immunterápiás centrumok kialakítása. Jelenleg hazánkban ennek a kezelési eljárásnak nincs TB finanszírozása – sorolta feladataikat dr. Zeher Margit a szakmai kollégium immunológiai és allergológiai tagozatának elnöke.

Hogyan látja szakmája helyzetét?

A klinikai immunológia és allergológia olyan szakterület, mely az autoimmun betegségek vonatkozásában több ritka kórképet is magába foglal, míg az allergológia a népbetegségnek számító allergiás kórképeket fedi le. A közös tényező az, hogy mindkét esetben az immunrendszer kóros működése áll a betegségek hátterében. A két területet szervesen összekapcsolja a komplex szakvizsga és a több mint 40 éve működő tudományos társaság. A klinikai immunológia felöleli az autoimmun kórképeket, így a betegségek kezelése speciális szaktudást, képzettséget igényel. Az egyes kórformák ritkasága és súlyossága speciálisan felszerelt, és jól képzett szakorvosi ellátást igényel, így a centrumszintű ellátás indokolt ezekben az esetekben, mely jelenleg még teljesen nincs kiépítve. A szakterület interdiszciplináris jellege miatt széleskörű szakmai párbeszédet, konstruktív együttműködést, a feladatok pontos delegálását és definiálását igényli. Az allergiás betegségek népegészségügyi jelentőségűek, ellátásuk jelenleg még további szervezést igényel – felelte dr. Zeher Margit az immunológiai és allergológiai tagozat elnöke, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézet III. Sz. Belgyógyászati Klinika orvosszakmai igazgatója, a Klinikai Immunológia Tanszék vezetője.

Melyek a következő évek legfőbb kihívásai?

A klinikai immunológia vonatkozásában fontosnak tartom a szakterület pontos definiálását. A betegek ellátásában a progresszivitási szintek kidolgozását, megvalósítását.
Tekintettel arra, hogy egy-egy betegségcsoporton belül jelentős eltérés van a betegség súlyosságában, fontosnak tartom a finanszírozás illesztését a valós költségeknek megfelelően.

Az allergológia területén rendkívül nagy jelentőségű a rovarméreg-allergiacentrumok kijelölése, hiszen az ellátás elérhetetlensége súlyos anaphylaxiás reakciót, halálos szövődményt eredményezhet. Másik fontos terület, ahol még a szomszédos Szlovákiához viszonyítva is jelentős lemaradásunk van, az immunterápia, az immunterápiás centrumok kialakítása. Jelenleg hazánkban ennek a kezelési eljárásnak nincs TB finanszírozása. Az eredményes kezelés 2-3 év alatt érhető el, így a költségeket csak nagyon ritka esetben képesek a betegek vállalni. A szlovák biztosítás a kezelést 90 százalékon támogatja. A kezelés hatékonyságára evidencia adatok vannak. Nagyon fontos azt megjegyezni, hogy a gyermekkorban alkalmazott kezeléssel a fokozott asthma hajlam nagymértékben csökkenthető, így hosszútávon a terápia költséghatékony.

A Semmelweis Terv kapcsán milyen javaslatai vannak?

A Semmelweis Terv már elfogadásra került, de a társadalmi vita során alkalmunk volt a véleményünk kifejtésére. Az áttanulmányozás során megállapíthattuk, hogy az egészségügyben jelenleg tapasztalható problémák (eladósodás, forráshiány, finanszírozási anomáliák, humán erőforrás elvándorlás, betegutak, a betegellátás progresszivitási szintjei, stb.) sokaságára kínál megoldási lehetőséget.

Kérek egy rövid bemutatkozást szakmai szempontból!

2001-óta a Klinikai Immunológia Tanszék vezetője, illetve 2003-óta a DE OEC III. sz. Belgyógyászati Klinika orvos-szakmai igazgatója vagyok. 1990-ben PhD-t szereztem, majd 2001-ben megvédtem a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.
Belgyógyász, klinikai immunológus-allergológus illetve reumatológus szakvizsgával rendelkezem. A klinikai immunológia és allergológia szakképzés grémium-vezetője (2006-tól), a Petrányi Gyula Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola - Klinikai Immunológia doktori program vezetője vagyok (2006-tól), irányításommal eddig 5 PhD értekezés született. Ezen felül megválasztottak a Klinikai Immunológia és Allergológia Szakmai Kollégium (2009-2011) és a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (2007-től) elnökének. Ezen felül számos hazai és nemzetközi társaság-, folyóirat szerkesztőségi bizottságának és tudományos testületének vagyok tagja. Oktatással kapcsolatos tevékenységem a klinikai immunológia széles területére terjed ki, szakmaspecifikus kurzusok, hazai és nemzetközi konferenciák, tudományos diákköri témavezetések mellett kiemelt hangsúlyt fektetek a szakorvosképzésre és a tudományos utánpótlás nevelésére.


Dr. Zeher Margit a szakmai kollégium immunológia és allergológia tagozatának elnöke




Beszélne családjáról, hobbijáról?

Magánéletemet tekintve egy fiam van Péter, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett és jelenleg közgazdászként dolgozik. Számos elfoglaltságom mellett próbálok időt szakítani a családra és a pihenésre is. Szeretek utazni, más kultúrákat megismerni, lehetőség szerint személyesen vagy könyvekből, ismeretterjesztő filmekből, illetve az internet lehetőségei kihasználva. Nagy rajongója vagyok az érdekes, új könyveknek, szeretem a természetet és az állatokat.

eLitMed

Kapcsolódó anyagok: Az orrdugulás mint népbetegség




Magyar Immunológia - 2002; 1(2) Az immunológia kezdetei Magyarországon




Magyar Immunológia - 2002; 1(4) Az immunológia kezdetei Magyarországon 2. rész



Miért növekedett meg az allergiás, asztmás betegek száma?




LAM (Lege Artis Medicinae) - 2008; 18(4) Az őssejtkutatás jogi, etikai dilemmái






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.