Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 584
Hírvilág
2020. DECEMBER 29.
COVID-19 - új kutatások és megfigyelések: pandémiaalvás
Az alvástudomány is keresi az összefüggéseket a koronavírus és az alvás területén. Már igazolható, hogy a koronavírus álmatlanságot okoz, és változásokat indukálhat az idegrendszerben is. Számos megfigyelés és tapasztalat arra enged következtetni: az alvásnak fontos szerepe lehet a világjárvány alakulásában.
PharmaPraxis
2020. NOVEMBER 30.
Gyógyszerterápia-menedzsment-megállapodások
Mint korábbi vizsgálatokból tudjuk, a CDTM lehetővé teszi, hogy a gyógyszerész orvosokkal és egyéb egészségügyi szakemberekkel társulva maximális mértékben kihasználja tudását, és a szakember-csoport tagjai közötti együttműködés a betegkimenetek szignifikáns javulását eredményezi.
Egészségpolitika
2020. NOVEMBER 25.
Bérrendezés és Covid-protokoll- háziorvosoknak
Több ponton is bizonytalan helyzetbe sodorták az elmúlt hónapok a háziorvosokat. Az október eleji, történelminek aposztrofált egészségügyi intézkedésekből első körben, másokkal egyetemben a háziorvosok is teljesen kimaradtak. Azóta már a kormány is deklarálta szándékát: az alapellátási rendszer átalakítását, illetve bérrendezést, ami úgy tudjuk, már kézzel fogható távolságban van. A szakmai érdekvédelmi cél, hogy a háziorvosi team ugyanazt a bért kapja meg a finanszírozáson keresztül, mint az állami illetve önkormányzati egészségügyi dolgozók, a jogviszony törvényi kötelmei nélkül. Az egzisztenciális helyzet mellett a Covid-járvány hozta talán az ellátás tekintetében az egyik legfelelősségteljesebb, és legnehezebb feladatot az alapellátásnak. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója segíti a kollégák eligazodását.
Hírvilág
2020. OKTÓBER 08.
Rajtunk is múlhat, hogy mekkora eséllyel indulunk a mellrák elleni küzdelemben
Évente több, mint 2000 életet követel az emlőrák Magyarországon, pedig az időben észrevett daganat jó eséllyel gyógyítható. A magyar lakosság túlnyomó része tisztában van vele, hogy milyen módszerekkel fedezhető fel időben a betegség, azonban a nők 58 százaléka például nem végez rendszeres önvizsgálatot az AVON legfrissebb kutatása szerint.
Klinikum
2020. SZEPTEMBER 28.
A humán immunrendszer rendszerelvű megközelítése
A nukleotidpolimorfizmusok kutatása révén kiderült, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában nagyon kis hatáserősséggel nagyon sok genetikai lokusz közreműködik, és itt is kiderült, hogy egy-egy kórkép molekuláris heterogenitása – pl. SLE esetén – milyen óriási. E betegségek kezelését forradalmasította a biologikumok rendszerimmunológiának köszönhető bevezetése.
Egészségpolitika
2020. AUGUSZTUS 31.
Telemedicina – az adatvédelem kulcskérdés
A kezelt COVID-19 betegek orvosi nyilvántartásainak elemzése hozzájárulhat a jövőbeli megelőzési és kezelési megoldásokhoz, valamint potenciálisan felgyorsíthatja a vakcina előállításának folyamatát. Ezért minden adat fontos, és a lehető legjobb eredményeket lehet elérni, ha minden nemzet együtt dolgozik a megosztott adatbázissal—fogalmaznak a cikk szerzői, akik hangsúlyozzák: a személyes adatok felhasználásával járó előnyökön kívül viszont számos hátránya is lehet adatvédelmi szempontból. Így nagyon fontos egyensúlyt teremteni a személyes védelem és az adatok hasznos felhasználása között.
Klinikai Onkológia
2020. AUGUSZTUS 28.
ESMO Klinikai Kutatások Obszervatóriuma (ECRO): a klinikai kutatások hatásosságának javítása a bürokrácia észszerűsítése által
Az utóbbi években drámai módon megszaporodtak a klinikai vizsgálatokkal járó adminisztratív és bürokratikus tennivalók, amelyek egyértelműen befolyásolták a kutatások hatékonyságát és a kutatócsoportokban részt vevő klinikusok aktivitását. A legfontosabb ellenőrizni azt, hogy a klinikai kutatók betartsák a Good Clinical Practice (GCP) irányelveit és ragaszkodjanak a törvényi előírásokhoz. Míg viszont ezek a szabályozások az utóbbi években lényegében változatlanok maradtak, közben a bonyolult adminisztratív feladatok sokasága keletkezett, mint azt a 940 klinikai kutató között végzett felmérés alapján ebben a tanulmányban összefoglaljuk. Sok kutató úgy véli, hogy szükségessé vált ezen kérdések okainak és következményeinek rigorózus újraértékelése, és a gyakorlott klinikai kutatók véleményének „becsatornázása” a klinikai kutatások javítása érdekében. Ezekre a feltevésekre alapozva, az ESMO létrehozta az ESMO Clinical Research Observatory (ECRO) nevű speciális csoportot a klinikai kutatások különböző szempontjainak értékelése érdekében. Az ECRO segítségével az ESMO a klinikai kutatók visszajelzései alapján betekinthet a klinikai kutatások folyamataiba, amelyek tökéletesen megfelelnek a Helsinki Deklarációnak, a GCP irányelveinek és az egyéb vonatkozó törvényi előírásoknak, ugyanakkor végtelenül pontosan fi gyelembe veszi a klinikai vizsgálatban érdekelt összes résztvevő érdekeit. Ebben a tanulmányban összefoglaljuk az ECRO megalakításának hátterét és indokait, tervezett tevékenységét, a jelenleg folyó klinikai kutatások óriási tömegű adminisztrációjának kiértékelését és azokat a javaslatokat, amelyekkel ezek észszerűsíthetők lennének. Reméljük, hogy erőfeszítéseink által javulás fog beállni a betegek ellátásában és a klinikai kutatásokban. „Az egyetlen dolog, ami megment bennünket a bürokráciától, az éppen az ő hatástalansága.” Eugene McCarty (1916–2005)
Hivatásunk
2020. AUGUSZTUS 24.
Az egészségeseket óvja a karantén
Bár tudományos felmérés sehol sem készült róla, szinte biztos, hogy idén a világ legtöbb nyelvén lényegesen gyakrabban használták a „karantén” szót, mint annak előtte bármikor. Legalábbis, ami az utóbbi néhány emberöltőt illeti. Vajon honnan származik az elnevezés és kik, mikor és milyen alkalomból használhatták először? – kérdezhetik sokan, akik közül a legfiatalabbak korábban talán még sosem hallották ezt a szót.
Hírvilág
2020. JÚLIUS 07.
hirdetés
Koronavírus: fontosabbnak gondoljuk a védőoltásokat és a gyógyszerinnovációt
Növekedett a tudományos és innovatív megoldások elismertsége a koronavírus-járvány hatására: a magyarok többsége fontosabbnak gondolja a védőoltásokat és az új fejlesztésű gyógyszereket, valamint a gyógyszeripari innovációt – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból. A megkérdezettek több mint kétharmada szerint a koronavírus okozta megbetegedés hatásos ellenszerét kizárólag szigorú tudományos szabályokat betartva lehet kifejleszteni, és csak kevesen gondolják, hogy az új vírus kezelésére léteznek házi gyógymódok is. Ugyanakkor nem az új típusú koronavírus okozta megbetegedés a legrettegettebb kór. Sokkal veszélyesebb betegségek gyógyításában történt komoly áttörés az elmúlt évtizedekben, az új fejlesztésű készítmények egyre többeknek jelentenek új esélyt a gyógyulásra.
Nővér
2020. JÚNIUS 30.
Szülői bánásmód vizsgálata kivonuló mentődolgozók körében
A család, a családi kapcsolatok alakulása, a családi szocializáció meghatározó szerepet játszik a felnőtté válásban, a későbbi magatartásformák kialakulásában. A szülői bánásmód szoros összefüggést mutat a problémamegoldó készségekkel, ennek okán a mentőellátásban a váratlan helyzetek megjelenésére adott adekvát válaszokat befolyásolhatják. A vizsgálat célja: feltárni és elemezni azokat a szülői attitűdöket, magatartásformákat, amelyek a kivonuló mentődolgozók neveltetése során megjelentek, és összefüggésbe hozhatók a vizsgálati minta demográfiai, szocio-ökonómiai jellemzőivel, valamint a munkával, munkahellyel és az egészségmagatartással. A felmérés az Országos Mentőszolgálat dolgozói és a MESZK Országos Mentésügyi Szakmai Tagozatában résztvevők között történt. A felméréshez demográfiai, munkahelyi és egészségi állapotra vonatkozó kérdéseken felül, Perris és munkatársai által létrehozott, a szülői nevelői attitűdöket a gyermek, nevelt, alárendelt oldaláról vizsgáló Egna Minnen Beträffande Uppfostran (EMBU) nevű kérdőív rövidített, 23 kérdéses változatával vizsgáltuk (s-EMBU). A beérkező válaszok elemzése az SPSS PC. 25.0 statisztikai programmal történt, leíró statisztika, kétmintás t-próba, korrelációszámítás, varianciaanalízis alkalmazásával. A vallás, kiemelten az iskolai végzetség és a női nem, valamint a korlátozó és a meleg szülői bánásmódok között feltűnő összefüggések találhatóak. Kiemelkedően az anyai elutasítás és az apai túlvédés igazolódott a fővárosban dolgozók körében, ennek hátterében felmerül az az összefüggés, hogy a nagyváros adta „sokszínűség” a normaszegő magatartásoknak és a jó társas kapcsolatok kialakításának kifejezetten kedvez. A szülői korlátozás, mint a kutatásunk egyik feltárt jellemző szülői magatartása és a vallásossággal, magasabb iskolai végzettséggel történő pozitív kapcsolata a kivonuló mentődolgozók azon részében, akik magasabb beosztásban dolgoznak, felveti annak lehetőségét, hogy a segítő, életmentő tevékenység hivatásszerű megjelenését befolyásolja a vallásosság és az ezekből adódó erkölcsi és szociális érzékenység kialakulása a neveltetés során.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.