Hírvilág

Rajtunk is múlhat, hogy mekkora eséllyel indulunk a mellrák elleni küzdelemben

2020. OKTÓBER 08.

Szöveg nagyítása:

-
+

Évente több, mint 2000 életet követel az emlőrák Magyarországon, pedig az időben észrevett daganat jó eséllyel gyógyítható. A magyar lakosság túlnyomó része tisztában van vele, hogy milyen módszerekkel fedezhető fel időben a betegség, azonban a nők 58 százaléka például nem végez rendszeres önvizsgálatot az AVON legfrissebb kutatása szerint. Évente 6-8 ezer új emlőrákos esetet diagnosztizálnak Magyarországon, a halálozást tekintve pedig több mint 2000 életet követel a betegség. Drajkó Veronika, onkológus, az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány elnöke elmondta, hogy az időben felfedezett emlődaganatnál 75 százalék esély van arra, hogy akár 15 év múlva is egészségesen élhessen az érintett személy. Annak érdekében, hogy az esélyek javuljanak és szükség esetén időben elkezdődhessen a megfelelő kezelés, mi magunk is sok mindent tehetünk: a havi önvizsgálat és az ingyenesen is elérhető mammográfiás szűrés az életünket mentheti meg. Az AVON 2020 augusztus végén készített egy reprezentatív kutatást, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek majdnem kétharmada tud mellrákos megbetegedésről a környezetében. Ennek ellenére úgy tűnik, mégsem tudatosul bennük annak lehetősége, hogy ők maguk is személyesen érintettek lehetnek. A kutatás szerint ugyanis a magyar nők nagy része tisztában van azzal, hogy mit kellene tennie, mégsem cselekszik. A 20 évnél idősebb válaszadók 84 százaléka tudja, hogy az önvizsgálat a korai felismerés fontos módszere, mégis, mindössze a magyar nők harmada szán erre havi rendszerességgel néhány percet az életéből. A kutatási adatok alapján bár a 45-65 év közötti korosztály számára ingyenesen biztosított a mammográfiás szűrővizsgálat, mégis csupán a kutatás női résztvevőinek 40 százaléka él ezzel a lehetőséggel. „Minden tizedik nő érintett lehet élete során mellrákban. A játszótérről egy anyuka vagy nagymama, a hosszú sorból a boltban egy nő, az aerobic órán tíz nő közül egy, vagy akár te magad. Azonban havi 5 perc önfigyelemmel számos esetben időben észrevehetővé válik az emlőrák, amivel sok nő, édesanya, barátnő életét lehetne megóvni.” - mondta el Kósa Anita, az Avon szóvivője. – „Szeretnénk elérni, hogy az önvizsgálat havonta egyszer a figyelmünk középpontjába kerüljön, és váljon a rendszeres rutinunk részévé. Ezért idén ősszel elindítottuk az „Önfigyelem Napja” mozgalmat. Létrehoztuk az „AVON19 – Az Önfigyelem Napja” Facebook eseményt, ahol minden hónap 19. napján emlékeztetjük a csatlakozókat az önmagunkra figyelés, a melleink rendszeres önvizsgálatának fontosságára.” A kutatás szerint a 20 évnél idősebb nők negyede azért nem végzi el a rendszeres önvizsgálatot, mert nem tudja, hogyan kell. Pedig a szakértők szerint ez az egészségünk megőrzésének első, és egyik legfontosabb lépése. „Önvizsgálatot legkésőbb 20 éves kortól, havonta érdemes végezni, lehetőleg azonos időpontban, a menstruációs ciklus kezdete után egy héttel. Minden mell más, első alkalommal ismerkedjünk meg a saját mellünkkel. Innentől kezdve figyeljünk oda, hogy észreveszünk-e bármilyen elváltozást a havi önvizsgálat során, és ha valami szokatlant, furcsát tapasztalunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz.” - hívja fel a figyelmet Drajkó Veronika, onkológus, az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány elnöke. – „Az AVON csapata készített egy videót, amely ingyenesen hozzáférhető online, így bárki megtanulhatja az önvizsgálat helyes lépéseit akár otthon is.”

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.