Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 15
Ideggyógyászati Szemle
1985. JÚLIUS 01.
A dopaminerg rendszer neuroendokrin vizsgálata akut schizophreniában
A szerzők a centrális dopaminerg mechanizmusok feltételezett mutatóit - szérum prolactin, növekedési hormon és dopamin-B-hydroxyláz valamint 0,25 mg sc, apomorphin által kiváltott változásaik – vizsgálták 12 fiatal, férfi, gyógyszeres kezelésben soha nem részesült, akut schizophrénben. A schizophrének szignifikánsan alacsonyabb prolactin szinteket mutattak, mint az egészséges kontroll-személyek. A schizophrén csoportban nem mutatkozott konzekvens változás a DBH aktivitásban az apomorphin adását követően, szemben az egészséges csoporttal, ahol kisfokú, de szignifikáns DBH aktivitás fokozódást észleltek. 5 schizophrén beteg mutatta az 5 legnagyobb növekedési hormon választ az apomorphin hatására, a két csoport közötti különbség azonban nem volt szignifikáns.
Ideggyógyászati Szemle
1983. AUGUSZTUS 01.
Jumex alkalmazása neuroleptikus parkinsonizmusban
A szerzők 11 neuroleptikus parkinsonizmusban szenvedő beteget kezeltek L-deprenyllel (Jumex). Nem észleltek szignifikáns javulást a vizsgálat során, 4 beteget azonban reszpondernek tekintettek, mivel összpontszáma legalább 50 %-kal csökkent a Neurological Rating Scale-en. Sem testi, sem pszichés szövődményt nem észleltek a kezelés során. Némi tendenciát észleltek, hogy a reszponderek kezelés előtti thrombocyta monoaminooxidáz aktivitása magasabb volt, mint a nem reszpondereké. A kezelés során jelentősen csökkent azon betegek szérum prolactin szintje, akiknek az magas volt a Jumex alkalmazása előtt.
Ideggyógyászati Szemle
1983. ÁPRILIS 01.
Biokémiai és neuroendokrinológiai vizsgálatok a neuroleptikumok klinikai hatásának és extrapyramidális mellékhatásainak előrejelzésére
A szerzők 20, legalább 3 hónapja gyógyszermentes schizophren nőbeteget vizsgáltak a terápiás hatás, illetve a parkinsonos tünetek kifejlődése szempontjából. A neuroleptikumok dózisát, az esetleges kombinációkat a kezelő orvos határozta meg. A klinikai értékelés mellett plazma dopamin-beta-hydroxylase (DBH), thrombocyta monoamino oxydase (MAO), valamint plazma prolactin szint meghatározásra is sor került. A 28 napos vizsgálat során a thrombocyta MAO aktivitás szignifikánsan csökkent. Egyetlen reszponder sem volt, akinél kritériumaink szerint parkinsonos tünetek alakultak volna ki. A reszponder nem parkinsonizálódott betegeket szignifikánsan alacsonyabb plazma DBH aktivitás jellemezte, mint a non-reszponder parkinsonizálódott betegeket. Eredményeink alapján felmerül, hogy a jó prognozisú, extrapyramidális tüneteknek kevésbé kitett betegeket magasabb agyi dopamin aktivitás, a rossz prognózisú, extrapyramidális tünetek szempontjából veszélyeztetettebb betegeket viszont alacsony centrális dopamin aktivitás jellemzi.
Ideggyógyászati Szemle
1982. MÁJUS 01.
Az elektrokonvulzív terápia hatásmechanizmusának neuroendokrin vizsgálata
A szerzők előző vizsgálatai arrn, utalnak, hogy az elektrokonvulzív terápia (ECT) által kiváltott prolactin válasz nem stress-reakció eredménye, mert egyéb stressz-érzékeny hormonok szekréciója nem fokozódott az ECT-t követően. Ezzel összhangban állnak jelen vizsgálataik adatai is, miszerint a diazepam előkezelés nem befolyásolja az ECT által kiváltott prolactin választ. A szérum prolactin szint emelkedéssel egyidőben kisfokú, de szignifikáns szérum dopamin-/B-hydroxylas aktivitás csökkenést észleltek. Szignifikáns negatív korreláció mutatkozott a szérum DBH alapaktivitása és a PRL válasz mértéke között. Ez az adat a szérum DBH aktivitás és a centrális dopaminerg működés közötti kapcsolatra utal. Az ECT által kiváltott PRL válasz feltehetően az ETC dopaminerg hatásának eredménye.
Ideggyógyászati Szemle
1979. OKTÓBER 01.
Az elektrokonvulzív terápia hatása a szérum prolactin, kortizol, növekedési hormon és thyroidea stimuláló hormon koncentrációjára
14 schizophren férfi betegen vizsgálták a szerzők az ECT, illetve szimulált ECT hatására bekövetkező prolactin-szérum szint emelkedést. Egyidejűleg kortizol, növekedési hormon (GH) és thyroidea stimuláló hormon (TSH) szint meghatározásokat is végeztek. Szignifikánsan emelkedett prolactin szintet észleltek az ECT utáni 15. és 60. percben. A szimulált ECT utáni 15. percben tendenciaszerű emelkedés volt. Az ECT utáni prolactin szint növekedés szignifikánsan magasabb volt, mint a szimulált ECT után. Az ECT utáni kortizol emelkedés nem haladta meg szignifikánsan a szimulált ECT utánit. A GH és TSH szintekben nem mutatkozott konzekvens eltérés. Az eredmények alapján feltehető, hogy az ECT által kiváltott prolactin válasz specifikus transzmitter hatás következménye, és nem stressz-reakció, vagy generalizált hormon kiürülés eredménye. Két esetben csak jelentéktelen prolactin változás következett be az ECT hatására. Mindkét beteg krónikus, tartósan hospitalizált, terápiarezisztensnek minősíthető schizophren. Nem tisztázott, hogy a prolactin válasz elmaradása kapcsolatos-e a betegség alapját képező neurokémiai kórossággal, vagy az előzetes kezelések következménye-e? Kérdéses az is, hogy a prolactin válasznak, vagy hiányának van-e prediktív jelentősége a prognózist, vagy az ECT hatásosságát illetően.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.