Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1735

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. OKTÓBER 20.

„A 75 éves Ideggyógyászati Szemle ünnepi ülése a Magyar Tudományos Akadémián” 2022. október 20.

TAJTI János

A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle kilenc tulajdonostársaság értékes szakmaspecifikus folyóirata. A lap kiadása 75. évfolyamához érkezett. Ezt az ünnepi eseményt a Szerzők magas színvonalú munkája, a Lektorok odaadása, az Olvasók kitartó figyelme, a Szerkesztőbizottság, a Szerkesztők és a Kiadó évtizedeken át tartó töretlen lendülete tette lehetővé.

Ideggyógyászati Szemle

1956. AUGUSZTUS 01.

Frontális lebenysérülések postoperatív eredményei

DR. NÉMETH Lajos, DR. OROSZ Éva

19 nyílt töréshez csatlakozó frontalis lebenysérülésről számolunk be, 2 beteget vesztettünk el. A minél előbb, megfelelő technikával végzett műtét a korai és késői komplikáció veszélyét a minimumra csökkenti. A psychés tünetek közvetlenül a sérülés után nem jellemzőek, átmenetiek. A maradványállapotban intelligenciacsökkenés nem fordul elő, csak bizonyos fokú személyiségváltozás. Gyermekek gyógyulási aránya nagyobb. A sérülés után végzett EEG vizsgálatok differenciáldiagnosztikai és prognosztikai jelentőséggel bírnak.

Ideggyógyászati Szemle

1956. OKTÓBER 01.

Az idegi folyamatok dinamikája a mozgásfunkció helyreállásának időszakában

DR. PÁSZTOR Emil

A műtét előtti időszakban frontális és frontoparietalis localizációjú agydaganatos betegeink egyik csoportjában a tumor körüli zóna idegelemeinek fokozott ingerlékenységi állapota és az ingerlési folyamat pathológiás pangása állott fenn. A betegek egy másik csoportjában ugyanezen időszakban az alapvető idegfolyamatoknak a gátlás irányában történő eltolódása volt észlelhető. A korai műtét utáni időszakban betegeink mindkét csoportjánál a gátlási folyamatok túlsúlya és az ingerlési folyamatok gyengesége volt jellemző. A mozgásfunkció helyreállásának megfelelően a „motoros kéreg“ a gátlási túlsúly alól fokozatosan felszabadult. Az agykéreg funkcionális állapota így normalizálódott. Egyes betegeknél ismét előtérbe került a kéregsejtek fokozott ingerlékenységi állapota. Gyakran ez az állapot klinikailag epilepsiás rohamok megjelenésében is megnyilvánult. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy klinikailag közepes fokú bénulás esetében a „motoros kéreg“ funkcionális állapota különböző lehet, attól függően, hogy az ingerlési vagy a gátlási állapot van-e túlsúlyban. Eredményeink arra is utalnak, hogy egyes epilepsiás betegeknél a feltételes mozgásreakciók vizsgálata a klinikai tünetek vagy EEG hiányában is kimutathatja a kéregsejtek fokozott ingerlékenységi állapotát. Ilyen irányban azonban további vizsgálatok szükségesek.

Ideggyógyászati Szemle

1956. ÁPRILIS 01.

Kísérletes vizsgálatok a meningitis tbc-nél keletkező korai vérzés pathogenesiséhez

DR. MISKOVITS Gusztáv, DR. KOVÁCS László

Tengerimalacon olyan meningo-encephalo-myelitist hoztunk létre, mely sok tekintetben - elsősorban az érelváltozások szempontjából - hasonlít az emberi meningitis tbc-hez. Pyogen folyamat, illetve Schwarzmann-phenomen előidézésével vérzés létrejön ugyan a meningo-encephalo-myelitises állat agyában és egyéb szerveiben, a kontrollokhoz képest a különbség azonban nem jellegzetes.

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

Adalék a hepato-cerebralis degeneratio (HCD) pathologiájához

DR. FORNÁDI Ferenc, DR. SOÓS Imre, DR. SZOBOR Albert, DR. SZEKER János

Klinikailag megfigyelt, pathológiailag feldolgozott atypusos HCD-s (hepato-cerebralis degeneratio) beteg ismertetése. Klinikailag az ismert pseudosclerosisos tünetekhez torsios-dystoniás és athetoid dyskinesis társult. Pathologiailag a cirrhosis Laennec typusú. Az agyban kiterjedt areactív lágyulások a putamenekben é a thalamusok lateralis magvaiban. A különben histopathologiailag ép mesenkephalon, pons, medulla oblongata és cerebellum kifejezetten hypotrophiás. A betegség pathogenesisének magyarázatában összeegyeztetjük az eddigi histopathologiai és biochemiai vizsgálatok eredményét, és arra a megállapításra jutunk, hogy a HCD kórlényege rézanyagcserezavar, amely endotoxicus úton betegíti meg a májat és az idegparenchyma ezen toxinnal szemben érzékeny részeit - specificus elváltozásokat okozva.

Ideggyógyászati Szemle

1956. AUGUSZTUS 01.

Adatok az elektroshock acut idegrendszeri hatásához

MOLNÁR László, PÁLFFY György, BALÁZS Béla

4 betegnél, 267 elektroshockkal előidézett görcsroham után az idegrendszeri működések kiesésének és rendeződésének jellegét figyeltük meg. Megállapítottuk. hogy a shock okozta görcs hatására a központi idegrendszer magasabb síkjaihoz kötött működések átmenetileg teljesen megszűnnek. A középagy, híd és gerincvelő teljesítményeinek károsodása lényegesen kisebb mértékű. A működések rendeződése fordított caudo - orális - irányban történik: míg a gerincvelő, híd és középagy működése gyor. tempóban rendeződik, a köztiagy és kéreg functionális restitutiója jóval elhúzódóbb. Megfigyeléseink klinikai szempontból kiegészítik az elektroshock hatására vonatkozó anyagcsere- és elektrophysiologiai vizsgálatok adatait.

Idegtudományok

2022. OKTÓBER 07.

Epilepsziás rohamok megelőzése intracerebralis vérzésen átesett betegek körében

Az akut spontán intracerebralis vérzést egyes becslések szerint az esetek mintegy harmadában epilepsziás roham is kíséri. A rohamok többsége EEG-vel detektálható és az intracerebralis vérzés kezdetétől számított 24 órán belül bekövetkezik. Nem ismeretes, hogy a rohamok milyen hatással vannak a betegek rövid vagy hosszú távú kimeneteleire, ugyanakkor megfigyeléses vizsgálatok alapján nincs kapcsolat a vérzéseket kísérő rohamok és a funkcionális kimenetel között, noha a legtöbb ilyen vizsgálat csak a klinikailag is észlelhető rohamokat vizsgálta. Emellett az sem ismert, hogy a preventív terápia befolyásolja-e a betegek kimenetelét vagy az epilepszia kialakulásának rizikóját. A súlyos intracerebralis vérzésekben az antiepileptikumok (AED-k) jellemzően primer prevencióként használatosak és általában nem sikerült kimutatni, hogy használatuk javítana a funkcionális kimenetelen. Egy kis randomizált, kontrollált vizsgálatból származó adatok alapján a valproát a placebóhoz képest nem mutatott különbséget az egyéves roham-előfordulás tekintetében, ugyanakkor a vérzéstől számított 12 hónap múlva valproát mellett szignifikánsan javult a betegek NIHSS-pontszáma.

Hírvilág

2022. OKTÓBER 05.

Svante Pääbo DNS-kulcsot adott a bennünk élő neandervölgyihez

Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ében kimutatható a neandervölgyi örökség – mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

RET-módosult rákok precíziós terápiája RET-gátlókkal

THEIN Kyaw Z., VELCHETI Vamsidhar, MOOERS Blaine H.M., WU Jie, SUBBIAH Vivek

A RET részt vesz egyes szervrendszerek élettani fejlődésében. A RET-módosulások akár génfúziók vagy akár pontmutációk révén történő aktiválása erős onkogén driver a nem kissejtes tüdőrákban, a pajzsmirigyrákban és különböző egyéb rákos megbetegedésekben. RET-módosult daganatokat kezdetben multikináz-inhibitorokkal (MKI) kezelték. Az MKI-k hatékonysága szerény volt, toxicitásuk pedig jelentős az off-target aktivitásuk miatt. A közelmúltban a rendkívül erős és RET-specifikus inhibitorok, a szelpercatinib és a pralszetinib sikeresen átkerültek a klinikai gyakorlatba és az FDA jóváhagyta ezeket a készítményeket. Összefoglaljuk a jelenlegi legmodernebb terápiás módszereket ezen új RET-gátlók preklinikai és klinikai adatainak és a szerzett rezisztenciamechanizmusok, valamint a jövőbeli kilátások áttekintésével.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Patológia határok nélkül: Digitális patológia – telepatológia

FÓNYAD László, CSIZMADIA Annamária, KRENÁCS Tibor, SZÉKELY Tamás, MICSIK Tamás, FINTHA Attila, MOLNÁR Béla, RÁCZ Gergely

Az egészségügyi digitalizáció, azon belül is a patológiai tevékenységek digitalizációja korábban elképzelhetetlen lehetőségeket és előnyöket rejt magában. A következőkben áttekintést adunk a digitális patológia területeiről, rutindiagnosztikai alkalmazásáról, a munkafolyamatokat támogató információtechnológiai fejlesztésekről és döntéstámogató rendszerekről. A digitális patológia általános ismertetése után, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben történt fejlesztések kapcsán, konkrét példákon keresztül mutatjuk be digitális rendszereink működését. Nincs még egy olyan terület a medicinában, mint az onkológia, ahol a patológia szerepe az elmúlt években jobban felértékelődött volna. A digitális patológiai fejlesztések döntő része, ennek megfelelően az onkológiai ellátás minőségjavulását is eredményezi. Ezek közé tartozik a patológiai strukturált leletezés, intraoperatív távdiagnosztika lehetősége, automatizált biomarker-vizsgálatok célzott támadáspontú gyógyszerek indikálásához vagy népegészségügyi szűrőprogramok esetében, a vizsgálati minták standard feldolgozását követően a minták értékelése a digitális térben összekapcsolt patológusi munkacsoportok által. Az említett példák mind olyan fejlesztések, ami az általában elvárható minőségjavulás mellett hozzájárulnak a területi egyenlőtlenségek felszámolásához, legalábbis a diagnosztika területén. Jól felépített digitális patológiai adatbázisokból automatikusan nyerhetők historikus és naprakész adatok, például az onkológiai jellegű morbiditásról, mortalitásról vagy friss információt kaphatunk arról, hogy adott időintervallumban milyen kapacitásterhelésre számíthat az onkológiai ellátórendszer a primer patológiai diagnózisok függvényében.