Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. AUGUSZTUS 31.

A Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve a demencia kórismézéséről, kezeléséről és gondozásáról

A bizonyítékokon alapuló egészségügyi szakmai irányelvek az egészségügyi szakemberek és egyéb felhasználók döntéseit segítik meghatározott egészségügyi környezetben. A szisztematikus módszertannal kifejlesztett és alkalmazott egészségügyi szakmai irányelvek, tudományos vizsgálatok által igazoltan javítják az ellátás minőségét. Az egészségügyi szakmai irányelvben megfogalmazott ajánlások sorozata az elérhető legmagasabb szintű tudományos eredmények, a klinikai tapasztalatok, az ellátottak szempontjai, valamint a magyar egészségügyi ellátórendszer sajátságainak együttes figyelembevételével kerülnek kialakításra. Az irányelv szektorsemleges módon fogalmazza meg az ajánlásokat. Bár az egészségügyi szakmai irányelvek ajánlásai a legjobb gyakorlatot képviselik, amelyek az egészségügyi szakmai irányelv megjelenésekor a legfrissebb bizonyítékokon alapulnak, nem pótolhatják minden esetben az egészségügyi szakember döntését, ezért attól indokolt esetben dokumentáltan el lehet térni.

HUN 2022;7(2)

Idegtudományok

2022. AUGUSZTUS 16.

Hogyan reprezentálódik az én és a többi személy az agyban?

A társas kapcsolatok alapvető szerepet játszanak az egyén jóllétében, azonban az agyi képalkotó vizsgálatok még csak most kezdik feltárni a társas kapcsolatok agyi reprezentációját. Az amerikai kutatók tanulmányukban azt igyekeztek feltárni, hogyan alakul az agyban más személyek reprezentációja annak függvényében, hogy milyen meghatározónak (közelinek) érezzük őket saját identitásunkban.

HUN

Idegtudományok

2022. JÚLIUS 31.

Reputációmenedzsment

A reputáció, a társas közeg által történő általános megítélés, fontos szerepe mindennapi életünknek. A reputáció nagymértékben befolyásolja az egyén felé tanúsított általános magatartást. A reputációs rend az emberi közösségek univerzális jellemzője, minden közösségben jól megfigyelhető. A reputációs rendnek kiemelt szerepe van a primáták között: mind az emberek, mind a csimpánzok és az orángutánok is az együttműködéshez a reputációs rend alapján választanak társakat, ebben a bonobók rendkívül eltérőek: ők nem ez alapján döntenek. Elmondható, hogy a reputációmenedzsment feltehetően fontosabb tényező a humán viselkedésben, mint ahogy eddig a lélektan feltételezte, ennek megfelelően feltehetően fontos vizsgálatok várhatóak a területen.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1979. FEBRUÁR 01.

Neuropszichológiai vizsgálatok sclerosis multiplexben

DR. VARGA Sabján Márta, DR. KOTSY Bogáta, DR. GÁTI Ágnes

A szerzők a sclerosis multiplex pszichés változásáról, az intelligencia és a gnostikus funkciók vizsgálatáról számolnak be. 56 nőbetegnél elemzik az IK, a demencia index változását és a gnostikus funkciók zavarát a betegség időtartama és súlyossága szerint. Megállapítják, hogy a betegség hosszabb időtartamával és súlyosságával összefüggésbe hozható a szellemi teljesítmények csökkenése, a demencia index értéke nő, az IK átlaga csökken. 56 beteg közül 29-nél volt konstruktív apraxia, ezt a sclerosis multiplex egyik tüneteként értékelik. Feltételezik, hogy a multiplex demyelinisatio a cortex dezintegrációját hozza létre.

HUN 1979;32(2)

Klinikum

2022. JÚLIUS 23.

Milyen gyakori a hosszú-Covid?

A vakcináció 15 vagy 50%-os hosszú Covid-csökkentő hatásával kapcsolatos kételyekkel kapcsolatban a kutatók elmondják: nemcsak a hosszú Covid definíciója bizonytalan, de az is igaz, hogy a különböző vizsgálatok különböző adatgyűjtéssel dolgoznak és különböző adatelemző módszereket használnak, és a nagy esetszám nem jelent automatikusan jó minőséget és nagy validitást, reprezentativitást. Az elektronikus egészségügyi adatok felhasználását például az is nehezíti, hogy azok, akik akut Covid betegségükkel kapcsolatban nem keresnek fel orvost, valószínűleg hosszú covidos tüneteikkel sem fognak.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[A migrén és a fájdalomcsillapító- túlfogyasztáshoz társuló fejfájás, valamint a fejfájás-karakterisztika életminőségre gyakorolt hatása magyarországi betegmintán végzett keresztmetszeti vizsgálat alapján]

MAGYAR Máté , KÖKÖNYEI Gyöngyi , BAKSA Dániel, GALAMBOS Attila, ÉDES Edit Andrea , SZABÓ Edina , KOCSEL Natália , GECSE Kinga , DOBOS Dóra , GYÜRE Tamás , JUHÁSZ Gabriella , ERTSEY Csaba

[Általános és betegségspecifikus életminőség-kérdőívet használó vizsgálatok eredményei alapján mind migrénben, mind fájdalomcsillapító-túlfogyasztáshoz társuló fejfájásban (FTTF) szenvedő betegek esetében alacsonyabb életminőség-értékeket mértek a kontrollrésztvevőkhöz hasonlítva. Vizsgálatunk célja egyrészt a migrénben és FTTF-ben szenvedő betegek életminőségének, valamint a fejfájás-karakterisztika (fejfájós évek száma, auratünetek, triptánhasználat, fejfájássúlyosság és fejfájás-gyakoriság) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Keresztmetszeti vizsgálatunkban 334 beteg vett részt (248 beteg fejfájás-ambulanciánkról, valamint 86 beteg hirdetés útján). A résztvevők életminőségének értékeléséhez az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Élet­minő­ség kérdőívet (CHQQ) használtuk. Adataink normál­eloszlást mutattak, így χ2-próba mellett parametrikus tesz­te­ket alkalmaztunk (például független mintás t-próba), a szig­nifikanciaszintet p < 0,05-ban határoztuk meg. A nem, életkor, beválogatási kritériumok, fejfájástípus, va­lamint fejfájás-karakterisztika (auratünetek megléte, fej­fájós évek száma, fejfájás súlyossága, fejfájás gyakori­sága, triptánhasználat) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatához lineáris regressziós modelleket használtunk mind a három CHQQ-alskála és az összpontszám tekintetében is. Az utóbbi esetében az I. típusú hiba elkerülé­sé­nek érdekében a szignifikanciaszintet p  0,0125 (0,05/4) értékben határoztuk meg. A fejfájástípust önmagában vizsgálva az FTTF-ben szenvedő betegek a szociális alskála kivételével szignifikánsan alacsonyabb CHQQ-értékeket értek el, mint a migrénes betegek. A többi változó bevonásával elvégzett regressziós elemzések alapján a triptánhasználat mutatott fordított összefüggést az összes CHQQ-alskála-értékkel (p < 0,0125). A vizsgált fejfájás-karakterisztikák közül a fejfájás súlyossága mutatott szignifikáns kapcsolatot az alacsonyabb fizikaialskála-értékekkel (p = 0,001), valamint az alacsonyabb CHQQ-összpontszámmal (p = 0,002). Eredményeink azt mutatják, hogy a fej­fájás-karakterisztika (és nem a fejfájás típusa önmagában) összefüggést mutat a fejfájós betegek alacsonyabb életminőségével. Az életminőség-változást előidéző faktorok meghatározása fontos a különböző betegpopulációk adekvát kezelésének, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével és az egészségügyi költségekkel kapcsolatos népegészségügyi intézkedéseknek a megtervezése érdekében.]

ENG 2022;75(07-08)

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

A wuhani és delta vírusvariánsok által okozott Covid-19 terápiájában alkalmazott természetes anyagok és gyógynövények a klinikai vizsgálatok tükrében

CSUPOR Dezső

A 19 betegség új, máig sem tökéletesen megoldott kihívás elé állította az egészségügyi ellátórendszert. A világjárványban megbetegedett milliók hatékony gyógyítására nem álltak és máig sem állnak rendelkezésre megfelelően hatásos és biztonságos vírusellenes szerek. Ez nem meglepő, hiszen egy korábban nem ismert kórokozó elleni új hatóanyagok kifejlesztése szerencsés esetben is éveket vesz igénybe – a SARS-CoV-2 vírust pedig mindössze mintegy két és fél éve ismerjük.

HUN 2022;32(06-07)

Idegtudományok

2022. JÚLIUS 07.

Thrombectomia versus bridging-terápia ischaemiás stroke-ban

Az elmúlt években több randomizált, kontrollált vizsgálat hasonlította össze ischaemiás stroke-ban a kizárólagos intravénás thrombolysis és az úgynevezett kombinált bridging (áthidaló) terápia hatékonyságát, mely során az intravénás thrombolysist (IVT) endovascularis thrombectomia (EVT) követi. A vizsgálatok során a bridging terápia egyértelműen jobb eredményeket mutatott, mint a kizárólagos thrombolysis. A vizsgálatok alapján ajánlásaikban mind az amerikai, mind pedig az európai stroke-társaságok nagyérelzáródás esetén a tünetek kezdetétől számított 4 és fél órán belül az EVT-t megelőzően IVT elindítását javasolják. Ugyanakkor IVT mellett az EVT megkezdése előtti rekanalizáció aránya meglehetősen ritka (a fenti vizsgálatokat összesítő HERMES vizsgálatban ez az arány mindössze 7,6%). Noha az IVT-nek lehet egy thrombectomiát segítő hatása, az IVT alvadékfragmentációt és következményes distalis migrációt okozhat (azaz a széteső thrombus darabjai a távolabbi erekbe sodródhatnak), mely esetleg EVT-vel már nem kezelhető. A reperfúzió mértéke erős korrelációt mutat a klinikai kimenetellel, az viszont eddig nem volt ismert, hogy a távoli embolusok esetleges felszámolásából származó előny IVT mellett ellensúlyozza-e az EVT-re már nem alkalmas esetek számának potenciális növekedését. Mindemellett az IVT fokozhatja a tünetes intracerebralis vérzés (sICH) rizikóját is. A fent említett vizsgálatok adatai alapján sajnos ebben a kérdésben ellentmondásosak az eredmények.

HUN

Idegtudományok

2022. JÚNIUS 21.

Vonzóbbá teszi a fertőzötteket a Toxoplasma gondii

A Toxoplasma gondii világszerte az emberek közel 50%-ában okoz – többnyire látens – fertőzést, és a 2000-es évek vége óta azt is tudjuk, hogy a neurotróp intracelluláris protozoa nemcsak fertőzött macskafélék székletével, kontaminált élelmiszerrel és vízzel, de szexuális úton is terjed. Súlyos tünetek (akut toxoplazmózis: agyvelőgyulladás, szem-, tüdő-, májbetegség) csak a fertőzöttek kis százalékában (főleg immunszuppresszáltakban) alakulnak ki, azonban az aszimptomatikus személyek körében többféle viselkedésmódosulást is megfigyeltek (kockázatkeresés és a balesetek számának növekedése, neuroticizmus, mentális betegségek, pl. szkizofrénia, öngyilkossági hajlam, obszesszív-kompulzív zavar). Már eddig is ismert volt, hogy terjedése elősegítése érdekében a Toxoplasma gondii manipulálja köztesgazdái fenotípusos jellegzetességeit, most evolúcióbiológusok és evolúciós pszichológusok bebizonyították: ember esetében is ez a helyzet.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A humán agykéreg elektromos ingerlésével kiváltott válaszok alatti lokális hálózati és egysejt-szintű aktivitásváltozásainak vizsgálata

HAJNAL Boglárka, ENTZ László, TÓTH Emília, WITTNER Lucia, ULBERT István, ERŐSS Loránd, FABÓ Dániel

A corticalis elektromos stimuláció az agykérgi ingerlékenység vizsgálatán keresztül a kóros agyterületek azonosítására, valamint a távoli agyterületek között fennálló funkcionális kapcsolatok meghatározására széles körben alkalmazott módszer. A stimulációval kiváltott válaszok alatt lezajló lokális kérgi folyamatok emberben kevésbé ismertek. Munkánk során ezen hálózati és egysejt-szintű változásokat vizsgáltuk beültetett subduralis elektródával terápiarezisztens epilepsziás betegek agykérgi ingerlése alatt.

HUN 2022;7(1)