Részletes keresés

Korszerű Kaleidoszkóp

2018. OKTÓBER 20.

Pneumococcusinfekciók az influenzajárvány idején

SZÉKELY Éva

A spanyolnátha magas halálozásának okait vizsgálva, az elhunytak tüdőszövetének szövettani és tenyésztési adatait feldolgozva azt találták, hogy a halálok az esetek túlnyomó többségében a szekunder bakteriális pneumonia volt. A pneumonia kórokozói a legtöbb esetben a megszokott légúti patogének voltak, legnagyobb számban a Streptococcus pneumoniae.

HUN

Klinikum

2017. FEBRUÁR 09.

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

HUN

Lege Artis Medicinae

2012. NOVEMBER 22.

Kórházi antibiotikum-politika, 2012

RÓKUSZ László

A kórházi patogének antimikrobás gyógyszerek iránti növekvő rezisztenciája és az ezzel kapcsolatos morbiditási és halálozási arány világszerte jelentős problémát jelent. Az új antimikrobás készítmények fejlesztése lassú.

HUN 2012;22(10-11)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 26.

Intelligens sejthálózatok és az emberi betegségek

Az „egy gén/egy enzim/egy funkció”-elmélethez képest, mely egyenes összefüggést feltételez a geno- és fenotípus között, ma már tudjuk, hogy ennél sokkal összetettebb folyamatok vannak a háttérben. Sokkal többször fordulnak elő hiányos beékelődések, változó génexpressziók, betegség fellépésének különbségei és módosító mutációk, mint azt eddig gondolták.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 24.

Intelligens sejthálózatok és az emberi betegségek kapcsolata

A molekuláris biológia fellendülése kapcsán rengeteg adat gyűlt össze a humán genomról, egyidejűleg számos újabb válaszra váró kérdést hozva magával - különösképpen az öröklődő betegségek területén.. Az „egy gén/egy enzim/egy funkció”-elmélethez képest, mely egyenes összefüggést feltételez a geno- és fenotípus között, ma már tudjuk, hogy ennél sokkal összetettebb folyamatok vannak a háttérben. Sokkal többször fordulnak elő hiányos beékelődések, változó génexpressziók, betegség fellépésének különbségei és módosító mutációk, mint azt eddig gondolták.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Staphylococcus aureus fertőzések

SZALKA András

A staphylococcusok Gram-pozitív coccusok, amelyek közül a Staphylococcus aureus (koaguláz pozitív) a leggyakoribb humán patogének közé tartozik. Sérüléskor, a bőr, illetve nyálkahártya lokális védekezőképességének csökkenésekor, műtéti sebzés kapcsán a szövetekbe kerülve többnyire csak lokális, felszínes és abscedáló folyamatot okoznak. Bár ezek általában ártalmatlanok, a baktériumok a vérárammal a szervezet bármely pontjára eljutva súlyos, invazív infekciót okozhatnak, és a bacteriaemia következtében például endocarditis, osteomyelitis, pneumonia vagy perirenalis abscessus alakulhat ki. Toxintermelő törzs exfoliatív dermatitist, hasmenést vagy toxicus shock szindrómát okozhat.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az anyatej cukormolekulájával kezelhető az ételmérgezés

Az emberi anyatejben található glikán nevű cukormolekula csatarendbe állítható az ételmérgezés tüneteinek leküzdésére - állítják ausztrál kutatók.

HUN

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Alsó légúti fertőzések Pneumonia és CBAE

SZALKA András

A leggyakoribb fertőző megbetegedések a légúti infekciók. A felső légúti infekciók az egész emberiséget érintik és évente szinte mindenkinek egy, vagy több alkalommal van a felső légutakban zajló infekciója. Az igen magas morbiditási adatok mellett, a letalitás elenyésző. Ugyanakkor alsó légúti infekciókban még napjainkban is sokan halnak meg. A világ és az orvostudomány kétségtelenül sokat változott azóta, hogy a múlt század elején Osler a „pneumococcus”-t úgy jellemezte: „captain of the man of death”. Az antibiotikumok felfedezése lényegesen javította a betegek életben maradási esélyeit. Ezzel párhuzamosan kiderült, hogy az összes antibiotikum fogyasztás kétharmada a légúti infekciók terápiáját szolgálja, és éppen e fertőzések kezelése terén van a legnagyobb antibiotikum visszaélés is. Mindez oda vezetett, hogy megváltozott a különböző légúti patogének antibiotikumok iránti érzékenysége és emiatt folyamatosan változtatni kellett az egyes kórképek kezelési stratégiáját.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Kólibaktérium terjeszti a járványt Németországban

Németországban nagy riadalmat okoz az Escherichia coli baktérium kiterjedt járványa, amely eddig három ember halálát okozta, és valószínűleg százakat megfertőzött.

HUN

Lege Artis Medicinae

2009. NOVEMBER 20.

Súlyos infekciók antimikrobás kezelése: terápiás elvek és rezisztenciagondok

LUDWIG Endre

Az elmúlt években tisztázódtak a súlyos infekciók kezelésének alapelvei: mintavétel után a helyi rezisztenciaviszonyok ismeretén alapuló antibiotikum- kezelést egy órán belül meg kell kezdeni; a kezdő terápiát a beteg állapotának javulásával vagy a kórokozó és érzékenységének ismeretében egyszerűsíteni lehet, illetve kell; a farmakodinámiás szempontból optimálisnak tartható dozírozást célszerű alkalmazni; a terápia időtartamát a lehető legrövidebbre kell csökkenteni, nem komplikált, kezelésre jól reagáló infekció esetén öt-hét napra.

HUN 2009;19(11)