Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1992. JANUÁR 29.

Szájtünetek jelentősége a leukaemiák diagnosztikájában

GYURKOVICS Csilla, BÁNÓCZY Jolán

A vérképzőrendszer betegségeinek gyakori kísérő tünetei a szájnyálkahártya-, és a száj környékének elváltozásai, melyek az alapbetegség első tüneteként jelentkezve, diagnosztikus értékűek. Primaer szájtünetek elsősorban az acut leukaemiára jellemzőek. Ezek: haemorrhagia, petechia, ecchymosis, ínyfekély, gingiva-hy pertrophia, gingiva-fájdalom, fogmozgathatóság, candidiasis, herpes simplex vírusfertőzés, nyirokcsomó nagyobbodás. A chronicus leukaemiák szájtünetei is fel kelthetik az alapbetegség gyanúját. A szájelváltozások kiterjedését és súlyosságát az al kalmazott cytostaticus terápia fokozza.

HUN 1992;2(01)

Lege Artis Medicinae

1991. OKTÓBER 30.

A nyelőcső endoszkópos ultrahang vizsgálata

BOHÁK Ágnes, PAPP Ilona, FIGUS I. Albert, KISS János

A szerzők - Magyarországon elsőként alkalmazva – a nyelőcső megbetegedések diagnosztikájában új vizsgáló eszközt és módszert mutatnak be. A 91 alkalommal végzett vizsgálatok során szerzett tapasztalataikról számolnak be. Az endoscopos ultrahang vizsgálatot hatásos, több új információt adó eljárásnak tartják a benignus és malignus betegségek diagnosztikájában.

HUN 1991;1(16)

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

Fog- és szájelváltozások diabetes mellitusban

ALBRECHT Mária, BÁNÓCZY Jolán, DINYA Elek, IFJ. TAMÁS Gyula

Ezerhatszáz diabetes mellitusban szenvedő beteg és 623 egészséges textil gyári munkás fogászati vizsgálati eredményeit hasonlították össze. A klinikai, epidemiológiai vizsgálatokat a WHO (1977) által ajánlott kritériumok szerint végezték. A fogazat állapotát a DMF-T index, a gingivitis és parodontitis előfordulási gyakoriságát és súlyosságát a Russell-féle (Pl) parodontalis index, valamint a szájhigiénét a Greene Vermillion (OHI-S) index segítségével határozták meg. A számítógépes adatfeldolgozás a BMDP statisztikai programcsomag 1983. évi változatának felhasználásával történt. A cukorbetegekben a DMF-T átlag nagyobb (p < 0,01), a fogszuvasodás (D) intenzitása minden életkorban kisebb (p< 0,0001), mégis 30 év felett több fog kerül eltávolításra (M) (p < 0,0001), mint egészséges egyénekben. Ennek oka a gingivitist, parodontitist követő foglazulás. A cukorbetegek rosszabb szájhigiénéje kedvező körülményeket teremt a szájnyálkahártya-betegségek (leukoplakia, lichenoris, candidiasis, nyelvelváltozások) kialakulásához.

HUN 1991;1(13)