Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 56
Idegtudományok
2021. AUGUSZTUS 24.
Funkcionális neurológiai rendellenességek sürgősségi osztályos diagnosztikája
A funkcionális neurológiai rendellenesség (functional neurological disorder, FND) vagy konverziós zavar egy olyan, motoros vagy szenzoros funkciókban fellépő akaratlan változás, mely a klinikai jellemzők alapján nem felel meg más neurológiai vagy egyéb kórképnek.
Klinikum
2021. JÚLIUS 02.
Endovascularis terápia basilaris occlusio által okozott stroke-ban
Lucianne Langezaal, Erik van der Hoeven és munkatársaik a The New England Journal of Medicine-ben megjelenő cikkükben egy 300 beteget érintő randomizált vizsgálat eredményeit tárgyalják, melyben az endovascularis thrombectomiát a konzervatív terápiával hasonlítják össze a basilaris occlusio kezelésének hatékonysága szempontjából.
Hypertonia és Nephrologia
2020. ÁPRILIS 24.
Arterial hypertension and atrial fibrillation - the most important risk factors for stroke in clinical practice
Vascular stroke is a very frequent cause of morbidity and mortality, and in patients who suffered stroke subsequent long-term neurological deficit of greater or lesser extent is an important factor. Numerous clinical and epidemiological studies confirmed that elevated systemic blood pressure is among the main risk factors of both ischemic and hemorrhagic vascular stroke, the effects of arterial hypertension being very complex including morphological and functional changes in vessels and vascular circulation. In our retrospective analysis of 218 patients hospitalized for stroke we found arterial hypertension in 91.2% of subjects and atrial fibrillation in 32.1% of subjects. 182 patients (83.5%) have been diagnosed with ischemic stroke and 36 patients (16.5%) with hemorrhagic stroke. In the group of patients with atrial fibrillation, only 33 patients (47.1%) were treated by anticoagulants, what points out an inadequate indication of anticoagulant treatment when considering the stroke risk calculation for atrial fibrillation (CHA2DS2- VASc Score) and bleeding risk (HAS-BLED Calculator for Atrial Fibrillation). It is also noteworthy that in the group of patients with anticoagulant therapy who have developed ischemic stroke in spite of this treatment, we found that in 48.5% the treatment was underdosed and therefore ineffective. Our work points to the need to improve the effective management of arterial hypertension and atrial fibrillation, the most common modifiable factors of vascular strokes.
Nővér
2018. JÚNIUS 30.
Az elülső keresztszalag szenzoros deficit szerepe a poszturális kontrollban
Vizsgálatunkban egy elülső keresztszalag deficittel rendelkező személy egyensúlyi paramétereit és terhelési szimmetriáját vizsgáltuk. Alanyunk részt vett egy 14 napos intenzív tréningben, mely során napi 45 percben végezte a zárt láncú gyakorlatokat az érintett végtagján állva, csukott szemmel.
Lege Artis Medicinae
2018. JANUÁR 20.
Klasszikus módszerek modern megközelítésben. Érzelmek felismerésének tréningje biblioterápiás technikák alkalmazásával
A mentalizáció pszichopatológiai jelentősége közismert ténynek számít. A mentalizációs készség deficitje figyelhető meg például szkizofréniában, depreszszióban, dementiában, autizmusban és egyes személyiségzavarokban is.
Lege Artis Medicinae
2015. DECEMBER 15.
Utak és tévutak - A szkizofrénia kezelésének aktuális kihívásai: a kognitív perspektíva
A szkizofrénia pszichotikus shubokkal, akut fellángolásokkal zajló súlyos krónikus mentális betegség. Betegeink prognózisát és életminőségét azonban nem elsősorban a gyakran hospitalizációt igénylő pszichotikus állapotok, hanem sokkal inkább a betegségre jellemző, annak manifesztációját megelőző, a betegség folyamán perzisztáló-progrediáló kognitív deficittünetek határozzák meg.
Ideggyógyászati Szemle
2015. NOVEMBER 20.
Mentalizációs deficit neurológiai betegségekben: összefoglaló közlemény
A mentalizáció azt a készséget jelenti, hogy képesek vagyunk másoknak mentális állapotokat (intenciókat, vágyakat, gondolatokat, érzelmeket) tulajdonítani, és ez alapján viselkedésüket megjósolni. Ez a készség alapvetően meghatározza a szociális világban történő részvételünket, és fontos szerepet játszik a szociális integrációban, adaptációban.
Lege Artis Medicinae
2015. SZEPTEMBER 20.
Hiperaktivitás és figyelemzavar felnőttkorban - avagy egy fel nem ismert neuropszichiátriai zavar
Paul Wender szerint a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (attention deficit hyperactivity disorder, ADHD) valószínűleg a leggyakoribb krónikus, nem diagnosztizált pszichiátriai tünetegyüttes a felnőtteknél.
Ideggyógyászati Szemle
2015. MÁJUS 30.
Alemtuzumab: egy új terápia előnyei és kihívásai sclerosis multiplexben
A sclerosis multiplex patogenezisének ismerete folyamatosan bővül, mely évről évre új terápiás lehetőségeket teremt. A kezelés hatékonyságának fokozása mellett a kényelmesebb adagolás is cél a krónikus, éveken át tartó kezelésben.
Ideggyógyászati Szemle
2015. MÁRCIUS 25.
A munkamemória váltási funkciója pszichotikus kórképekben
A pszichotikus tünetekkel járó pszichiátriai zavarok között számos kutató tételez fel sokrétű átfedést, és az utóbbi évtizedekben egyre több összehasonlító kutatást végeztek. Szkizofréniában erőteljesen alátámasztott a kognitív deficit jelenléte, viszont bipoláris affektív zavarban az erre vonatkozó eredmények ellentmondásosak.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.