Klinikum

Endovascularis terápia basilaris occlusio által okozott stroke-ban

2021. JÚLIUS 02.

Az intracranialis proximális nagyérelzáródás okozta ischaemiás stroke-ok mintegy 10%-ának hátterében az arteria basilaris elzáródása áll. A basilaris occlusio gyakorisága lényegesen alacsonyabb, vascularis anatómiája, klinikai képe és az általa okozott neurológiai deficit súlyossága pedig eltérő a nagyérelzáródás okozta elülső agyi keringést érintő stroke-okhoz képest, így a basilaris occlusio okozta stroke-kal jelentkező betegek az endovascularis terápiák hatékonyságát vizsgáló vizsgálatok többségéből kimaradtak.

Lucianne Langezaal, Erik van der Hoeven és munkatársaik a The New England Journal of Medicine-ben megjelenő cikkükben egy 300 beteget érintő randomizált vizsgálat eredményeit tárgyalják, melyben az endovascularis thrombectomiát a konzervatív terápiával hasonlítják össze a basilaris occlusio kezelésének hatékonysága szempontjából.

A vizsgálatban részt vevő 300 beteg közül 154 beteg részesült endovascularis, 146 beteg pedig konzervatív terápiában. Mindkét vizsgálati csoportban a kezelés és a tünetkezdet között legfeljebb 6 óra telt el, továbbá a betegek mintegy 80-80%-a intravénás thrombolysisen is átesett, melynek időablaka a tünetkezdettől számított 4 és fél órán belüli volt. A beválasztási kritériumok a vizsgálat során változtak, az első 91 beteg beválasztásánál kizárásos kritériumként szerepelt a 85 év feletti életkor, a 10 alatti NIHSS-pontszám, valamint az intravénás thrombolysis kontraindikált volta; később ezeket a kritériumokat nem vették figyelembe. A vizsgálat elsődleges végpontjaként a 90. napon értékelt kedvező funkcionális kimenetelt határozták meg (mRS 0–3). Az elsődleges biztonságossági végpontok a 90 napon belüli halálozás, valamint a szimptómás intracranialis vérzés voltak.

A vizsgálati eredményekben a két csoport között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség az elsődleges végpontok tekintetében: az endovascularis terápián átesettek közül 68 beteg, a konzervatív terápiában részesülők közül 55 beteg 90. napon értékelt funkcionális kimenetele lett kedvező. A szerzők külön kiemelik, hogy a kockázati arány 95%-os konfidenciaintervalluma meglehetősen széles, így az endovascularis terápia hatékonysága az eredményeik alapján nem zárható ki. Mortalitás tekintetében sem volt szignifikáns különbség a két kar között: a thrombectomián átesett betegek közül 59, míg a konzervatív terápiában részesültek közül 63 beteg hunyt el 90 napon belül. A szimptómás intracranialis vérzések gyakorisága magasabb volt az endovascularis terápiában részesültek körében (7 vs. 1 beteg).

A szerzők összefoglalásképp kiemelik, hogy további és több beteg bevonásával történő klinikai vizsgálatra van szükség a hátulsó keringés zavarait illetően, ugyanis jelen vizsgálat nem tudta kizárni az endovascularis terápia lehetséges előnyös voltát. Ezekben a vizsgálatokban érdemes lenne az újabb képalkotó modalitások (pl. CT-perfúzió) által nyújtott információkat is figyelembe venni a terápiás eljárások megválasztásánál.


Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:
Langezaal LCM, van der Hoeven EJRJ, Mont’Alverne FJA, et al. Endovascular Therapy for Stroke Due to Basilar-Artery Occlusion. N Engl J Med 2021;384(20):1910-20. https://www.doi.org/10.1056/NEJMoa2030297

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.