Az elülső keresztszalag szenzoros deficit szerepe a poszturális kontrollban
NOVÁK Szabina, NAGY Edit
2018. JÚNIUS 30.
Nővér - 2018;31(03)
Esetismertetés
NOVÁK Szabina, NAGY Edit
2018. JÚNIUS 30.
Nővér - 2018;31(03)
Esetismertetés
Vizsgálatunkban egy elülső keresztszalag deficittel rendelkező személy egyensúlyi paramétereit és terhelési szimmetriáját vizsgáltuk. Alanyunk részt vett egy 14 napos intenzív tréningben, mely során napi 45 percben végezte a zárt láncú gyakorlatokat az érintett végtagján állva, csukott szemmel. A méréseket erőmérő platformon végeztük el. Adataink kiértékelésekor a lengési utat számítottuk antero-poszterior és medio-laterális irányokban. A lengési útban szignifikáns változásokat nem tapasztaltunk a tréning hatására, azonban az antero-poszterior irányú kilengésben csökkenés mutatkozott. A terhelési szimmetria vizsgálatakor a műtött oldal fokozott terhelését észleltük a tréning hatására, azonban ellentmondást tapasztaltunk a szubjektív súlyviselési érzet és az objektív súlyviselési adataink között. A megváltozott szimmetria érzet percepciós hatásokkal magyarázható, feltehetőleg változás ment végbe a proprioceptív információk feldolgozásában. Célkitűzésünk, hogy elvégezzük a vizsgálatot nagyobb esetszámmal, nagyobb hangsúlyt fektetve a terhelési szimmetria és a mögöttes percepciós vonal alaposabb kivizsgálására.
Vizsgálat célja: A csípőprotézises betegek körében végzett betegedukációs tevékenység aktuális helyzetének felmérése az egészségügyi ellátás különböző periódusaiban. Anyag és módszer: A vizsgálatban traumatológiai-, ortopédiai osztályok és ambulanciák, valamint mozgásszervi rehabilitációs osztályok vettek részt. A saját szerkesztésű kérdőív a csípőprotézises betegek ellátásában közvetlenül résztvevő orvosok és egészségügyi szakdolgozók körében került kiosztásra. A kapott adatok elemzése IBM SPSS Statistics 20. programmal zajlott. Az összefüggések vizsgálata ANOVA, 2-mintás T-, valamint Khi-négyzet próba segítségével történt. Szignifikancia határként az 5%-os (p <0,05) értéket definiáltuk. Eredmények: A felmérésben 86 fő vett részt. Döntő többségük (45%) bevallása szerint a strukturálatlan, postoperatív betegoktatás volt a jellemző. Oktatásukat a kommunikációs technikák uralták (n=68), míg az eszközös módszereket illetően a tájékoztató füzetek használata volt a mérvadó (n=13). Tevékenységüket az időhiány és a túlterheltség nehezítette (76%). Az edukáció témáját vizsgálva megállapítható volt, hogy a preoperatív időszakban az életmódot és a műtét utáni mobilizálást érintő tájékoztatás jelentős háttérbe szorult. Következtetések: A csípőprotézises betegek oktatásában számos hiányosság volt megfigyelhető a szervezettség, az oktatási módszerek, valamint témakörök terén, melyet az említett akadályozó tényezők tovább súlyosbítottak.
A vizsgálat célja: A vizsgálat célja, hogy korcsoportos bontásban megvizsgálja az életkor és a tankötelezettség képzési folyamatának során a tanulók pályaorientációs attitűdjének alakulásait. Kutatásban a szerzők választ kívántak kapni arra, hogy a magyar közoktatásban résztvevő tanulók körében mekkora „népszerűségnek” örvend az egészségügy, mint szakmai terület. Amennyiben valaki e szakterületet érzi magához közelinek, akkor milyen jövőképpel rendelkezik. Vizsgálati módszer és minta: Az adatfelvétel 2017. október - 2018. január között valósult meg egy saját szerkesztésű online kérdőívvel, amely Magyarország valamennyi megyéjébe kiküldésre került (N=329). Ezen képzőhelyek egészségügyi szakképzésben érintettek. Az adatelemzés SPSS 15.0 for Windows statisztikai program segítségével történt, amelynek során - az alacsony mérési szintű változókra tekintettel - Khi négyzet-próbát és Mann-Whitney statisztikai próbát alkalmaztak (p <0,05). Eredmények: A vizsgálati személyek közül 159 fő esetében (48%) nem, 170 fő esetében (52%) van egészségügyi dolgozó a családban. Az eloszlások ellenőrzését elvégezve megállapíthatjuk, hogy nincs szignifikáns különbség az eloszlásban a két csoportnál, tehát ugyanannyi, (vagyis statisztikailag jelentős különbséggel nem bír) az egészségügyi pályát szívesen választók aránya. A pályaválasztás kapcsán a válaszadók közül 276 fő (86%) tartja elképzelhetőnek, hogy az egészségügyi pálya felé orientálódjon, 46 fő (14%) pedig más irányban tervezi az életét. Hét fő részéről nem érkezett válasz a kérdésre. A Mann-Whitney próbát elvégezve megállapítható, hogy nincs szignifikáns különbség a mediánokat illetően a két csoportnál, tehát ugyanannyi - vagyis statisztikailag jelentős különbséggel nem bír - a pályaválasztást illetően az ápolói hivatás megbecsültsége. A 329 fős mintából 215 fő (65%) válaszolta azt, hogy szívesen dolgozna ápolóként, míg 114 fő (35%) felelte azt, hogy nem választaná ezt a hivatást. Következtetések: Nem befolyásolja jelentősen a pályaválasztót az, hogyha a családban van egészségügyi dolgozó. A pályaválasztás előtt álló diákot nem befolyásolja jelentősen a megbecsültség, sokkal inkább motiválja az együttérzés és a segítő szándék a másik ember iránt.
Nővér
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének legeredményesebb eszközeként a jó kézhigiénés gyakorlat végzését tartják számon, hiszen a fertőzések terjedésében a szennyezett kéz jelenti a legnagyobb kockázatot. Az infekciókontrollal foglalkozó szakemberek feladata, hogy felhívják az egészségügyi dolgozók figyelmét a helyes kézhigiénés gyakorlatra, illetve segítsék a kézhigiéne öt momentumának elsajátítását. Az esettanulmányban a szerző bemutatja, hogy az intenzív osztály dolgozóinak körében direkt módszerrel végzett rendszeres kézhigiéniai kontroll vizsgálatokkal, a tapasztalatok folyamatos visszacsatolásával sikerült csökkenteni az előforduló pozitív húgyúti mikrobiológiai minták számát. A további fejlődés érdekében 4 szenzoros, alkoholos kézbedörzsölőszert permetező automatával szerelték fel az osztályt. A direkt megfigyelés során kapott adatok további elemzésével a szerző célja a szakma számára egy átfogó tanulmány készítése, mely a későbbiekben pozitív példaként szolgálhat a más kórházakban történő compliance-t fejlesztő programok indításához.
[A vizsgálat célja: adaptálni a BSCP (Brief Scales for Coping Profile) skálát török nyelvre és megvizsgálni a pszichometriai jellemzőket a textilipari dolgozók körében. Anyag és módszer: A pszichometriai elemzés keresztmetszeti vizsgálatként valósult meg. A kérdőív fordítását, nyelvi adaptálását követően a BSCP a dolgozók körében terjesztésre került. A BSCP szakmai validitás mérése CVI (Content Validity Index) meghatározásával történt, míg a reliabilitás vizsgálat a Cronbach-alfa mutatóval. A mérőeszköz validitásának vizsgálata feltáró és megerősítő faktoranalízissel valósult meg. Eredmények: A pszichometriai jellemzői az eredeti BSCP-nek megegyeztek a török verzióval. A feltáró faktoranalízis meghatározása alapján a BSCP-nek 6 alskálája van. A BSCP alskáláinak reliabilitás értéke 0.692, 0.712, 0.661, 0.756, 0.786, illetve 0.777 volt. Következtetések: A törökre fordított verziója a BSCP-nek megfelelő reliabilitását (megbízhatóságot) és validitást (érvényességet) mutatott, amely így az első adaptált mérőeszköz Törökországban a textilipari dolgozók coping profiljának méréshez. A skála jó lehetőséget kínál a munkavállalók megküzdési készségének felméréséhez, mely adatok hasznosíthatóak a foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi és pszichiátriai területeken dolgozó szakemberek által megvalósuló stressz menedzsment tréningeknél és egészségfejlesztő programoknál. ]
Doris, egy fogalom volt. Velünk élt közel egy évtizeden keresztül, és segített bennünket az ápolás és az ápolóképzés új alapjainak lerakásában, fejlesztési munkáiban…
A vizsgálat célja: Egészségügyi szakdolgozók részére összeállított agresszió megelőzését célzó továbbképzés bemutatása, illetve az első budapesti állomásán szerzett tapasztalatok ismertetése. Anyag és módszer: A felmérés 30 egészségügyi szakdolgozó bevonásával készült, önkitöltős kérdőív és fókuszcsoport kutatás keretein belül. Az önkitöltős, saját szerkesztésű kérdőív a program minőségét, míg a fókusz csoport a továbbképzés további részleteinek feltárására irányult. Eredmények: A továbbképzés mind az oktatott anyag, mind az oktatók felkészültségét illetően pozitív visszajelzést kapott a résztvevő kollégáktól. A fókuszcsoport kutatás feltárta a továbbképzés érzékeny területeit és javaslatokat fogalmazott meg a program hatékonyságának növelése érdekében. Következtetések: A továbbképzésen kapott objektív és szubjektív eredmények megerősítették az agresszió megelőzését célzó program iránti igényt, mindemellett további változtatások szükségesek a tréning jövőbeni hatékonyságának növelése érdekében.
Ideggyógyászati Szemle
[Bevezetés – A Sandhoff-betegség egy olyan ritka, hereditaer GM2-gangliosidosis (autoszomális recesszív), amit a HEXB gén mutációja okoz. A hexózaminidáz (Hex) enzim β-alegységének károsodása miatt mind a Hex-A, mind a Hex-B izoformák működése zavart szenved. A betegség súlyossága, valamint a tünetek kezdete (infantilis vagy klasszikus, juvenilis, felnőttkori) a residualis enzimaktivitás függvénye. A késői kezdetű formát szerteágazó tünettan jellemzi. Jelen lehetnek többek között motoneuronbetegségre utaló eltérések, ataxia, tremor, dystonia, valamint pszichiátriai és neuropathiára utaló jegyek is. A 36 éves nőbeteg 9 éve tartó, progresszív, szimmetrikus alsó végtagi gyengeség miatt jelentkezett klinikánkon. A részletes neurológiai szakvizsgálat enyhe fokú szimmetrikus gyengeséget igazolt a csípőflexorokban, a többi izomcsoport megkíméltsége mellett. Mindkét oldalon a Patella-reflex renyhe volt. A laboratóriumi vizsgálatok releváns eltérést nem mutattak. A rutin elektro-encefalográfiás, valamint a koponya-MR-vizsgálatok a beteg panaszait magyarázó eltérést nem detektáltak. Az elektroneuronográfiás, valamint az elektromiográfiás vizsgálatokon szenzoros neuropathiának megfelelő eltérések látszottak. Az izombiopsziás minta elemzése kapcsán enyhe fokú neurogén károsodásra derült fény. A beteg öccse (32 éves) hasonló tüneteket mutat. Páciensünk részletes genetikai vizsgálata során két ismert patogén eltérést találtunk a HEXB génben, egy missense mutációt, valamint egy 15 008 bázispár hosszúságú deletiót (NM_000521.4:c.1417G>A; NM_000521:c.-376-5836_669+1473del; kettős heterozigóta állapot). A szegregációanalízis, valamint a családtagok hexózaminidáz-vizsgálata a késői kezdetű Sandhoff-betegség diagnózisát megerősítették. A jelen esetismertetés célja, hogy felhívja a figyelmet a késői kezdetű Sandhoff-betegség differenciáldiagnosztikai jelentőségére felnőttkorban kezdődő, proximális predominanciát mutató szimmetrikus alsó végtagi gyengeség esetén.]
Lege Artis Medicinae
2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.
A főiskolai ápolóhallgatók képzésében alapvető az elméleti és a gyakorlati képzés egyensúlyának kialakítása. A célkiűzés annak felmérése volt, hogy milyenek a hallgatók területi gyakorlatokon szerzett tapasztalatai, milyen problémákat jeleznek a képzés szakmai kompetenciákra felkészítésében lényeges szerepet játszó komponensben. A vizsgálati mintát a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának ápolóképzésében részt vevő 3. és 4. évfolyamos hallgatói alkották (N=96 fő). Az adatgyűjtés módszere kvantitatív jellegű, online kérdőív kitöltésére épült, amelyben három nyitott kérdés formájában kvalitatív jellegű elemek is szerepeltek. A Likert-skálán mért állítások között az elmélet-gyakorlat egyensúlya, az oktatásban résztvevők szerepe, a gyakorlati feladatok elvégzésére fordított idő kapta mindkét évfolyamtól az alacsonyabb átlagos rangszámokat. A logisztikus regresszió alkalmas a gyakorlatról kialakított pozitív/negatív benyomás bekövetkezési valószínűségének becslésére, több magyarázó változó együttes hatásaként. A területi gyakorlati képzésre vonatkozó problémák – egy előző (2009) vizsgálat eredményeihez képest – továbbra is megoldatlanok.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás