Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 404
Lege Artis Medicinae
2021. JÚNIUS 07.
Gyulladás és autoimmunitás Covid-19-ben
A Covid-19 lefolyását az eltelt idő és súlyosság szerint több stádiumra oszthatjuk. A citokinvihar által kiváltott multiszisztémás inflammatorikus szindróma (MIS) és a következményes sokszervi károsodás a súlyos és kritikus fázisokban jelentkezik. Patológiai szempontból fontos a gyulladás (endothelitis) és a microthromboticus események együttes előfordulása. Mindezek a légzési elégtelenség mellett cardiovascularis, idegrendszeri, hepaticus és renalis károsodást is okozhatnak. A Covid-19-hez autoantitestek termelődése és autoimmun betegségek is társulhatnak. A multiszisztémás inflammatorikus szindrómát kortikoszteroidokkal, citokinellenes antitestekkel, JAK-gátlókkal lehet csillapítani („repurposing”). A legtöbb IL-6-gátló és a baricitinib több vizsgálatban igen hatékonynak bizonyult, ha megfelelő stádiumban, a szisztémás gyulladás (MIS) igazolása mellett alkalmazták.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚNIUS 07.
Lipidcsökkentés Covid-19-járvány alatt
A Covid-19-világjárvány mindenütt nagy kihívás elé állította az egészségügyet. Ennek fő oka a fertőzöttek nagy száma mellett az is, hogy olyan új helyzetet teremtett, amelynek megoldására nem voltak korábbi tapasztalatok. Különösen azoknak az orvosoknak hiányozhattak ezek a tapasztalatok, akik megszokták, hogy az általuk alkalmazott terápia mögött klinikai vizsgálati bizonyítékok sorakoznak, azaz a napi munkájukat a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei szerint végzik. A fertőzöttek kezelésére vonatkozóan folyamatosan gyarapodnak azok az új megfigyelések és javaslatok, amelyek a sürgősség miatt nem mindig voltak kellően megalapozottak. Ebben a helyzetben a kezelőorvosokban gyakran felmerülhet, hogy mi legyen a beteg korábbi gyógyszerezésével, amikor egy potenciálisan életveszélyes fertőzés kezelésére kellene fókuszálni. Ilyenkor még gyakrabban maradhat el olyan, eleve mostohán és gyakran félvállról végzett terápia, mint a lipidcsökkentés. A magas koleszterinszint csökkentésének alapgyógyszerei a statinok. Ezeket a koleszterinszint és a cardiovascularis események gyakoriságának csökkentésére alkalmazzuk, de emellett a vírusfertőzésre is kedvező hatással vannak. Ebben a statinok jól ismert gyulladáscsökkentő hatásán és az angiotenzinkonvertáló-enzim-2 expressziójának fokozásán túl egyéb mechanizmusok is szerepet játszanak. Ilyen lehet – egyebek mellett – az a hatás, amely elősegíti a lipidraftok lebontását, direkt módon gátolva az S-proteinen át a vírus sejtbe kerülését azzal, hogy a folyamathoz szükséges koleszterin mennyiségét csökkenti. Több mint 1200 SARS-CoV-2-fertőzött, statinnal kezelt betegen a 28-ik napnál 48%-kal alacsonyabb volt az összhalálozás, mint statint nem szedőkön. Egy közel kilencezer fő adatait feldolgozó metaanalízis szerint Covid-19-fertőzöttek körében a statint szedőknél 30%-kal kisebb volt a halálozás vagy a súlyos szövődmények aránya. Az eddigi megfigyeléses vizsgálatok azt támasztják alá, hogy a statinterápiát és a többi lipidcsökkentő szer adását Covid-19 betegség alatt is az irányelveknek megfelelően kell folytatni vagy elkezdeni.
Klinikum
2021. MÁJUS 27.
Covid-19-járvány lehetséges jövője
Az immunizációs törekvések, a fertőzés szezonalitására utaló adatok (mint például a tavalyi alacsony nyári esetszámok), valamint a fertőzésen való átesés következtében kialakuló szerzett immunitás sokaknak reményt adott, hogy a Covid-19-hez köthető megbetegedések és halálozások száma jelentősen csökkenni fog. Ugyanakkor számos fontos tényezőt figyelembe kell vennünk, melyek óva intenek a túlzott optimizmustól. Murray és Piot a JAMA-ban megjelent cikkükben három fő tényezőn keresztül mutatják be, hogy a nyájimmunitás elérése talán mégsem annyira egyszerű, mint ahogy azt gondoltuk.
Idegtudományok
2021. MÁJUS 12.
Psilocybin versus escitalopram a depresszió kezelésében
Nagy-britanniai kutatók NEJM-ben megjelent tanulmánya először hasonlítja össze közvetlenül a psilocybin antidepresszáns hatását a depresszió bevett gyógyszereinek hatásával.
Hypertonia és Nephrologia
2021. ÁPRILIS 29.
Mikor érdemes bevenni a vérnyomáscsökkentőt? Reggel és/vagy este?
A vérnyomás cirkadián (24 órás) variabilitását állandó és változó (külső és belső) tényezők befolyásolják. Ezeknek és 24 órás ambuláns vérnyomás- monitorozással (ABPM) meghatározott hypertonia-fenotípusnak az ismeretében lehet az individuális kronofarmakológiai szempontú kezelést (a magas vérnyomás kronofarmakoterápiáját) megtervezni. Jelentős különbségek vannak a különböző időpontokban adagolt antihipertenzív gyógyszerek kronokinetikájában. Terápiás tartományuk, hatékonyságuk jelentősen függ a cirkadián időpontbeli adagolásuktól. Bár a legtöbb korszerű antihipertenzívum 24 órás hatású, de mégsem képesek minden időpontban a vérnyomást azonos mértékben csökkenteni. Az ACE-gátlók, az ARB-k és az alfa-receptor-blokkolók reggeli bevétele elsősorban a délutáni, kora esti emelkedést befolyásolják, az esti bevétel az éjjeli, hajnali emelkedéseket csökkenti. A kalciumcsatorna-blokkolók, a béta-receptor-blokkolók (kivéve karvedilol és labetolol) nem hatnak a cirkadián vérnyomásprofilra. Ezért nondipper hypertoniában, illetve hajnali emelkedéseknél a kétszeri: reggeli és esti adás hatékonyabb a reggeli egyszeri adásnál (általában este kisebb dózis elegendő). Az éjszakai vagy hajnali vérnyomás-emelkedések megfelelő kontrollját az este bevett gyógyszerrel lehet elérni. Releváns tanulmányok szerint jelenleg nincsenek egyértelmű evidenciák arra vonatkozóan, hogy az esti bevétel révén megelőzhetők a szervkárosodások vagy csökkenthetők a cardiovascularis események, ezért nem ajánlható a kizárólagos esti bevétel. Ez különösen igaz idős pácienseknél, mert olyan mértékű lehet az éjszakai vérnyomásesés, amely növelheti a néma cerebralis infarctusnak a kockázatát és coronariabetegeknél a myocardiumischaemia rizikóját.
Egészségpolitika
2021. ÁPRILIS 15.
Felfordult a világ – az alkalmazkodáshoz eszközök kellenek
„Egészségügyi, életmódbeli és intézményi ellátási krízis van. A krízisből való kilábalás szükségszerűen változtatással lehetséges csak, hiszen a krízisnek a jellemzője, hogy a régi módon nem lehet tovább haladni, tehát a krízis egyszerre foglalja magában a változtatás szükségességét, de egyúttal növeli annak lehetőségeit is. Ezt a helyzetet kellene kihasználni egyéni és intézményi szinten bizonyos dolgok átgondolására és átalakítására” – mondja Lehoczky Pál pszichiáter, a Magyar Pszichiátria Társaság korábbi elnöke.
Egészségpolitika
2021. MÁRCIUS 01.
Lelkünket betegíti a rossz környezet
Lég-, fény- vagy zajszennyezés, klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és gyógyszerek, bizonyítottan akár komoly lelki betegségeket okozhatnak. A Covid-19 most különösen aktuálissá teszi a problémát: ugrásszerűen nőtt meg a szorongás, depresszió, de az öngyilkosságok száma is, főleg az aktív korúak körében.
Lege Artis Medicinae
2020. DECEMBER 21.
A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac
A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gastrointestinalis és a cardiovascularis nemkívánatos eseményeket tekintve, az aceclofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.
Klinikum
2020. NOVEMBER 06.
Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
PharmaPraxis
2020. SZEPTEMBER 29.
Gyógyszerészi szolgáltatások idősotthonokban
Az összesített eredmények szerint a gyógyszerészi szolgáltatás nagyon hatékonyan javította az egyik legfontosabb ápolási otthoni kimenetet: szignifikánsan csökkentette az esések számát. A gyógyszerészi szolgáltatás eredményeképpen kifejezetten javult a gyógyszerelés (a MAI-pontszám 2,2-del csökkent), és csökkent az egy beteg által átlagosan szedett gyógyszerek száma (7,2-ről 5,3-re).
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.