Részletes keresés

LAM KID

2011. JÚLIUS 20.

Kalciumpótlás és a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása - Valós félelem vagy csomót a kákán?

SPEER Gábor

Néhány adat arra utal, hogy a postmenopausalis osteoporosis bázisterápiájaként alkalmazott kalciumpótlás fokozza az atherosclerosis talaján kialakult érrendszeri megbetegedéseket. A coronariaerek kalcifikációja markere az atherosclerosis jelenlétének, és egyértelmű rizikófaktora a cardiovascularis megbetegedéseknek.

HUN 2011;1(01)

LAM Extra Háziorvosoknak

2010. DECEMBER 20.

Nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel összefüggő okspecifikus cardiovascularis kockázat egészségesek körében

GÉHER Pál

A különböző indikációkban gyakran alkalmazott, nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmények (NSAID) népegészségügyi szempontból jelentős mellékhatásai közül először - az 1990-es években - a gyomor-bél rendszeri vérzések váltak ismertté. A vizsgálatok szerint ez az egyik leggyakoribb, gyógyszer okozta súlyos mellékhatás. Részben ezek felismerése és elkerülése vezetett a szelektív gyulladáscsökkentő hatású COX-2-gátló készítmények széles körű elterjedéséhez a klinikai gyakorlatban, az 1990-es évek végén. Ugyanakkor ezek használata irányította a figyelmet a cardiovascularis mellékhatásokra: a halálos és nem halálos myocardialis infarctusra, valamint a strokera.

HUN 2010;2(05)

Magyar Radiológia

2009. OKTÓBER 20.

Ultrahanggal diagnosztizált omentalis infarctus

VÁRKONYI Ildikó, VÖRÖS Péter, SZÉKELY Eszter

Az omentalis infarctus ritka betegség, amely akut has, appendicitis tüneteivel jelentkezik. A kórkép jellegzetes ultrahang- és CT-képet ad, mégis ritkán diagnosztizáljuk műtét előtt.

HUN 2009;83(03)

Lege Artis Medicinae

2009. MÁRCIUS 21.

Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően

NYOLCZAS Noémi, GYÖNGYÖSI Mariann

Az infarktus egyre korszerűbb kezelési lehetőségei ellenére igen komoly problémát jelent a myocardialis infarctust követően kialakuló bal kamrai remodellizáció és krónikus szívelégtelenség. A myocardium regenerálása őssejtkezeléssel ígéretes kezelési alternatívának tűnik.

HUN 2009;19(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2009. JANUÁR 27.

Rivaroxaban: új, hatékony, az aktivált X faktort közvetlenül gátló antikoaguláns

BLASKÓ György

A rivaroxaban az aktivált X faktort (Xa) közvetlenül és szelektíven gátolja, orálisan alkalmazható. Kiváltója lehet a kis molekulatömegű heparinoknak, illetve a kumarin típusú orális antikoagulánsoknak.

HUN 2009;19(01)

Lege Artis Medicinae

2008. ÁPRILIS 22.

Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően

NYOLCZAS Noémi, GYÖNGYÖSI Mariann

Az infarktus egyre korszerűbb kezelési lehetőségei ellenére igen komoly problémát jelent a myocardialis infarctust követően kialakuló bal kamrai remodellizáció és krónikus szívelégtelenség. A myocardium regenerálása őssejtkezeléssel ígéretes kezelési alternatívának tűnik.

HUN 2008;18(04)

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Myocardialis infarctust követő szívelégtelenség

TOMCSÁNYI János

Az akut myocardialis infarctus ellátása az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. Ennek köszönhetően egyre több a túlélők száma, akiknél azonban nagy arányban alakul ki szívelégtelenség.

HUN 2007;17(06-07)

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Angiotenzinkonvertáz-gátlók és angiotenzinreceptor-blokkolók krónikus szívelégtelenségben

ZÁMOLYI Károly

A renin-angiotenzin rendszer szerepe a cardiovascularis betegségekben kiemelkedő. Az elmúlt évtizedben kiterjedt kutatást végeztek annak megállapítására, hogy a különböző klinikai állapotokban az angiotenzinkonvertáz-gátlók adása milyen klinikai haszonnal jár.

HUN 2007;17(06-07)

Magyar Radiológia

2007. JÚNIUS 20.

Multiszegmentális spondylodiscitis tuberculosa Helicobacter pylorival fertőzött betegen

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

Prospektív randomizált vizsgálat bizonyította, hogy a tüneteket nem okozó, idült Helicobacter pyloriinfekció egyes esetekben általános érgyulladással és az endothelium diszfunkciójával társul.

HUN 2007;81(03-04)

Magyar Radiológia

2007. JÚNIUS 20.

Az akut szívizominfarktus klinikai jellemzőinek összefüggése a szívizom-perfúzió angiográfiás paramétereivel

UNGI Tamás, JÓNÁS Zsuzsanna, UNGI Imre, SASI Viktor, ZIMMERMAN Zsolt, PALKÓ András

Az akut szívizominfarktushoz vezető érelzáródás megnyitása után a prognózist számos tényező befolyásolja. A klinikai rutin során az epicardialis artéria kontúrját és telődését tekintik a sikeres érmegnyitás kritériumának, ugyanakkor jó telődés és tág lumen mellett is gyakran marad fenn a szívizomban funkcionális károsodás. A szívizom életképességével szorosabban összefüggő, angiográfiával megítélhető két paraméter a szívizomban eloszló kontrasztanyag mennyiségét jellemző „myocardial blush grade” (MBG) és annak kiürülési dinamikáját jellemző „TIMI myocardial perfusion grade” (TMP). Célunk volt e két paraméter prognosztikus értékének felmérése prospektív klinikai tanulmány keretében.

HUN 2007;81(03-04)