Magyar Radiológia

Az akut szívizominfarktus klinikai jellemzőinek összefüggése a szívizom-perfúzió angiográfiás paramétereivel

UNGI Tamás, JÓNÁS Zsuzsanna, UNGI Imre, SASI Viktor, ZIMMERMAN Zsolt, PALKÓ András

2007. JÚNIUS 20.

Magyar Radiológia - 2007;81(03-04)

BEVEZETÉS - Az akut szívizominfarktushoz vezető érelzáródás megnyitása után a prognózist számos tényező befolyásolja. A klinikai rutin során az epicardialis artéria kontúrját és telődését tekintik a sikeres érmegnyitás kritériumának, ugyanakkor jó telődés és tág lumen mellett is gyakran marad fenn a szívizomban funkcionális károsodás. A szívizom életképességével szorosabban összefüggő, angiográfiával megítélhető két paraméter a szívizomban eloszló kontrasztanyag mennyiségét jellemző „myocardial blush grade” (MBG) és annak kiürülési dinamikáját jellemző „TIMI myocardial perfusion grade” (TMP). Célunk volt e két paraméter prognosztikus értékének felmérése prospektív klinikai tanulmány keretében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A két vizuális becslésen alapuló értéket (MBG és TMP) hasonlítottuk össze a szívizom károsodását jelző paraméterekkel, a falmozgászavar (WMSI) mértékével, az ejekciós frakcióval (EF) és a kreatinkináz- felszabadulás mértékével, valamint a mellkasi fájdalom erősségével 22, akut myocardialis infarctuson, majd sikeres rekanalizáción átesett betegen. Eredményeinket Spearman-féle rangkorreláció és χ2-próba használatával kaptuk, 95%-os konfidenciaintervallum mellett. EREDMÉNYEK - Mindkét ultrahanggal mérhető paraméter esetében szorosabb korrelációt találtunk a TMP-vel (EF: r=0,59, p=0,02, WMSI: r=-0,51, p=0,046). Ezeket az eredményeket alátámasztja a kreatinkináz-felszabadulással való korreláció (r=-0,54, p=0,01). Jelenlegi esetszámunk mellett az MBG nem mutat szignifikáns korrelációt a fenti adatokkal. A mellkasi fájdalom jelenléte nem mutatott összefüggést sem a TMP-vel, sem az MBG-vel. KÖVETKEZTETÉS - A vizuális becslésen alapuló szívizomperfúzió meghatározása értékes információt ad a beteg további prognózisának felállításában. A mellkasi fájdalom mértéke nem utal a szívizom-károsodás mértékére. A TMP által vizsgált kiürülési idő pontosabban tükrözi a szívizom életképességét, mint az MBG által vizsgált maximális kontrasztintenzitás.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A citosztatikus kezelés okozta májkárosodás ultraszonográfiás vizsgálata gyermekeken

JÓKÚTI László, VARGA Edit, KARÁDI Zoltán, KOVÁCS GÁBOR

BEVEZETÉS - Citosztatikus terápiában részesült gyermekek és fiatal felnőttek esetében a májkárosodást jelző biokémiai paraméterek és a máj szonográfiás képe közötti összefüggést vizsgáltuk. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A prospektív, egyszeresen vak, nem kontrollált vizsgálatba a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának hematoonkológiai részlegében gondozott, 104 beteget (54 fiú és 50 leány) vontuk be: a betegek életkora 2,0-32,7 év között volt (átlag 12,2 év ± SD 5,7). Akut lymphoblastos leukaemia miatt 69 beteg, osteogen osteosarcoma miatt 35 beteg részesült intenzív citosztatikus terápiában; a kemoterápia megkezdésétől a vizsgálat időpontjáig egy hónap-16 év (átlagosan 3,9 év) telt el. Az ultrahangvizsgálatot szedáció nélkül, öt-nyolc órás éhezés után végeztük. A betegek áttekintő hasi ultrahangvizsgálata keretében történt a máj leírása, amelynek során rögzítettük a májparenchyma echogenitását (reflektivitás), a májállomány mélységi gyengítését (attenuáció) és a vena hepatica ágak Dopplergörbe- formáját. A biokémiai vizsgálat során az alaninaminotranszferáz és a gamma-glutamiltranszferáz aktivitásszintjét mértük. Az ultrahangvizsgálatok eredményei és a biokémiai paraméterek között statisztikai összefüggéseket kerestünk. EREDMÉNYEK - Ultrahanggal 35 betegnél találtunk legalább egy kóros eltérést: közülük kilenc beteg szérumenzim- aktivitása is kórosan emelkedett volt; az ultrahangos eltéréseket nem mutató 69 beteg esetében a biokémiai májfunkciós károsodás gyakorisága (két eset) szignifikánsan alacsonyabb volt (p=0,001). A vizsgált ultrahang-paraméterek (echogenitás, attenuáció, a vena hepatica áramlási görbéje) és az enzimaktivitás páronként történő összevetése során az echogenitás és a mélységi gyengítés szignifikáns (p=0,002, illetve p=0,01), a vena hepatica Doppler-görbéjének jellege marginálisan szignifikáns (p=0,05) összefüggést mutatott a kórosan emelkedett szérumenzim-aktivitással. A három paraméter egyike sem mutatott kielégítő szenzitivitást (73%, 36%, illetve 27%), a mélységi gyengítés és a vena hepatica Doppler-görbéje azonban specifikusnak bizonyult (94%, illetve 94%) a májenzimek kóros emelkedését illetően, és mindhárom jellemző negatív prediktív értéke is magas volt (96%, 93% és 92%). Együttesen értékelve a három paramétert, szigrészesülnifikáns korrelációt (p=0,001), elfogadható szenzitivitást (82%) és magas (97%) negatív prediktív értéket észleltünk. KÖVETKEZTETÉSEK - Megállapítottuk, hogy a máj ultrahangvizsgálata során három, egyszerűen megítélhető jellemző (echogenitás, attenuáció, valamint a májvénák Doppler-görbéjének hullámformája) és a máj biokémiai eszközökkel detektált károsodása között korreláció igazolható. Alacsony szenzitivitásuk révén a vizsgált ultrahangparaméterek nem alkalmasak diffúz májbetegség igazolására, azonban együttes értékelésük a parenchymás károsodás tekintetében jó negatív prediktív képességet mutat, és így a máj statusának komplex követésében hasznos eljárásnak tekinthető.

Magyar Radiológia

A diagnosztikai röntgenberendezések minőség-ellenőrző vizsgálata Magyarországon

PELLET Sándor, PORUBSZKY Tamás, BALLAY László, GICZI Ferenc, MOTOC Anna Mária, VÁRADI Csaba, TURÁK Olivér, GÁSPÁRDY Géza

Fontos, hogy a diagnosztikai röntgenberendezések minél hosszabb ideig üzemeljenek kifogástalanul, és megfeleljenek annak a célnak, amelyre szolgálnak, vagyis megfelelő minőségű röntgenképeket szolgáltassanak a betegekről, emellett a lehető legkisebb sugárterhelést okozzák a betegeknek, a személyzetnek és a környezetnek, továbbá minden egyéb szempontból is biztonságosan működjenek.

Magyar Radiológia

Lélek Imre-emlékülés, 2007 VIII. Ultrahang és Modern Képalkotó Diagnosztikai Konferencia - továbbképzés Hévíz, 2007. május 3-5.

BAHÉRY Mária

Immáron nyolcadik alkalommal került megrendezésre Hévízen a néhai Lélek Imre professzor munkásságára emlékező és szellemi örökségét a fiatal generációknak továbbadni szándékozó tudományos konferencia. Mint korábban is minden alkalommal, Nagy Gyöngyi osztályvezető főorvos és munkatársai, a Zala Megyei Kórház Radiológiai Osztályának dolgozói tettek tanúbizonyságot kiváló szervezőképességükről. A konferencián 255 regisztrált résztvevő jelent meg és 23 cég rendezett kiállítást.

Magyar Radiológia

Az első közép- és kelet-európai munkaértekezlet a minőség-ellenőrzésről, a páciensdozimetriáról és a sugárvédelemről a röntgendiagnosztikában, az intervenciós radiológiában, illetve

GÁSPÁRDY Géza

A First Central and Eastern European Workshop on Quality Control, Patient Dosimetry and Radiation Protection in Diagnostic and Interventional Radiology and Nuclear Medicine című munkaértekezletet az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézetben (OSSKI) tartották, húsz országból érkezett több mint hatvan résztvevővel. A workshop megálmodója és szervezője Porubszky Tamás főmunkatárs volt. A hivatalos kommunikáció angolul folyt.

Magyar Radiológia

Az Európai Radiológus Társaság Oktatási Bizottságának értekezlete Bécs, 2007. március 9.

HARKÁNYI Zoltán

Az Európai Radiológus Kongresszus keretében többórás oktatási értekezletet tartottak, amelyen a tagországok társaságainak delegáltjai, valamint a tagszervezetek képviselői vettek részt. A Magyar Radiológusok Társaságát én képviselhettem.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Az akut coronariaszindrómák ellátásának minőségfelmérése

ZÖLLEI Éva, PAPRIKA Dóra, VINCZE Dóra, KOVÁCS Katalin, RUDAS László

BEVEZETÉS ÉS MÓDSZEREK - Az akut coronariaszindrómák ellátásának javítása érdekében tevékenységünk folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen. Prospektív vizsgálatunkban nemzetközileg elfogadott minőségindikátorok segítségével adatbázist kívántunk létrehozni az osztályunkra akut myocardialis infarctus (1. csoport) és instabil angina (2. csoport) diagnózissal felvett betegek körében. EREDMÉNYEK - Az 1. csoport 173 betege közül 60% minősült thrombolysisre alkalmasnak. Közülük öt beteg nem részesült akut reperfúziós kezelésben, a többiek 74%-ánál szisztémás thrombolysist, 26%-ánál pedig primer PTCA-t végeztünk. A prehospitális idő 150 perc, az „ajtótól tűig” idő 30 perc, az első ballonfelfújásig eltelt idő 102 perc volt. A betegek 95%-a kapott acetilszalicilsav-készítményt, 79%-a β-blokkolót, 82%-a angiotenzinkonvertázenzim-inhibitort, 39%-a pedig koleszterincsökkentő kezelést. A 2. csoportba került 84 beteg többsége - mind a Braunwald-klasszifikáció, mind az Amerikai Kardiológus Kollégium és Társaság által ajánlott rizikóbecslés szerint - a magas rizikójúak kategóriájába esett. Ebben a csoportban 80 esetben végeztünk koronarográfiát. A revascularisatiót tekintve 43 esetben coronariaműtét, 30 esetben percutan ballontágítás történt, 18 esetben stentimplantációval kiegészítve. Acetilszalicilsav- készítményt 82 beteg kapott, kilenc beteg nem frakcionált heparint, 49 beteg alacsony molekulatömegű heparint, 15 beteg glikoproteinreceptor- blokkolót. Huszonegy beteg esetében használtunk intravénás nitrátot, 70 esetben β- receptor-blokkolót, szintén 70 esetben angiotenzin- konvertáz enziminhibitort és 57 esetben koleszterincsökkentő kezelést. MEGBESZÉLÉS - Az ellátás minőségügyi vizsgálata rendkívül hasznos saját tevékenységünk színvonalának, változásának, hibáinak és pozitívumainak felmérésére.

Lege Artis Medicinae

Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően

NYOLCZAS Noémi, GYÖNGYÖSI Mariann

Az infarktus egyre korszerűbb kezelési lehetőségei ellenére igen komoly problémát jelent a myocardialis infarctust követően kialakuló bal kamrai remodellizáció és krónikus szívelégtelenség. Az ezeknek a megakadályozására rendelkezésünkre álló terápiás eszközök meglehetősen korlátozottak. A myocardium regenerálása őssejtkezeléssel ígéretes kezelési alternatívának tűnik. S bár az eredmények megerősítésére még feltétlenül szükség van nagy, randomizált, multicentrikus, kontrollált vizsgálatokra, számos állatkísérlet és kis esetszámú humán vizsgálat azt mutatta, hogy az akut myocardialis infarctust követő őssejtkezelés biztonságosan alkalmazható, képes csökkenteni az infarktus nagyságát, javíthatja a balkamrafunkciót és a myocardium perfúzióját. Az összefoglalóban áttekintést kívánunk nyújtani az őssejtkezelés során alkalmazható sejttípusokról, a kezelési lehetőségekről és a rendelkezésünkre álló klinikai vizsgálatok eredményeiről.

Lege Artis Medicinae

Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően

NYOLCZAS Noémi, GYÖNGYÖSI Mariann

Az infarktus egyre korszerűbb kezelési lehetőségei ellenére igen komoly problémát jelent a myocardialis infarctust követően kialakuló bal kamrai remodellizáció és krónikus szívelégtelenség. Az ezeknek a megakadályozására rendelkezésünkre álló terápiás eszközök meglehetősen korlátozottak. A myocardium regenerálása őssejtkezeléssel ígéretes kezelési alternatívának tűnik. S bár az eredmények megerősítésére még feltétlenül szükség van nagy, randomizált, multicentrikus, kontrollált vizsgálatokra, számos állatkísérlet és kis esetszámú humán vizsgálat azt mutatta, hogy az akut myocardialis infarctust követő őssejtkezelés biztonságosan alkalmazható, képes csökkenteni az infarktus nagyságát, javíthatja a balkamrafunkciót és a myocardium perfúzióját. Az összefoglalóban áttekintést kívánunk nyújtani az őssejtkezelés során alkalmazható sejttípusokról, a kezelési lehetőségekről és a rendelkezésünkre álló klinikai vizsgálatok eredményeiről.