Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 154

Gondolat

2022. JÚNIUS 23.

Lehet-e tudatos a micélium?

A Fungal Biology folyóiratban megjelent Hyphal and mycelial consciousness: the concept of the fungal mind című közlemény szerzője rávilágít, tudományos berkekben mennyire égető szükségünk van az intelligencia és a tudatosság fogalmainak felülvizsgálatára. Arthur Reber sejtszintű tudatosság elmélete szerint az intelligencia nem tekinthető emberi privilégiumnak. Az intelligencia inkább egy skálázható kvalitás, amely alacsonyabb vagy magasabb komplexitásban, de számos organizmuson megfigyelhető.

Hírvilág

2022. JÚNIUS 07.

Innovációs és demonstrációs tér nyílt a SZTAKI-ban

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) legújabb kutatásait és fejlesztéseit bemutató innovációs és demonstrációs tér nyílt június 7-én, kedden Budapesten, a kutatóintézetben.

Gondolat

2022. ÁPRILIS 21.

Mire képes az ember, mire képtelen? Mire hajlandó és mire hajlamos?

Mindannyiunkban élnek válaszok a fenti kérdéseket illetően. Mind rendelkezünk egyfajta realitással, a mindennapjainkat észrevétlenül meghatározó ember- és világképpel. Rutger Bregman, korunk egyik kiemelkedő, holland származású történésze 2020-ban megjelent nemzetközi bestsellerében arra vállalkozik, hogy forgasson egyet látásmódunk kaleidoszkópján. Ráadásul szofisztikált humorral, világos, inspiráló gondolatmenetekkel és személyes hangvétellel. Talán többünknek volt kedvenc tanára, aki egyszerre volt intelligens, közvetlen és szórakoztató. Bregman e kötetben épp ilyen.

Hírvilág

2021. NOVEMBER 15.

Magyarországon minden nyolcadik nőnél diagnosztizálnak emlődaganatot– a digitális egészségügyi fejlesztések új korszakot nyithatnak a mellrák diagnosztikájában és kezelésében

Magyarországon egy a nyolchoz az esélye, hogy egy nőt az élete során mellrákkal diagnosztizáljanak. Nagyon fontos a megelőzés, a kétévenkénti rákszűrés, hiszen az emlőrák a nőknél a leggyakoribb daganat. Magyarországon évente 7500 új esetet diagnosztizálnak, és 2000 nő hal meg mellrákban. Az emlődaganatok kezelésében is egyre nagyobb teret kapnak a személyre szabott, célzott terápiák. Az Oncompass Medicine tudományos igazgatója, dr. Peták István és csapata egy olyan mesterséges intelligencia (MI) alapú eszközt - kalkulátorszoftvert – fejlesztett ki, ami az orvosoknak segít kiválasztani a leghatékonyabb célzott kezelést a beteg számára.

Klinikum

2021. AUGUSZTUS 12.

Orvosok és nővérek kiégésprevenciója a COVID-19-járvány idején és azon túl

A vezetők folyamatos odafigyelése és a többféle megközelítést alkalmazó, szervezeti szintű beavatkozások a leghatékonyabbak az orvosok kiégésének kezelése érdekében, de az egyéni szintű módszerek is jelentős hatékonysággal bírnak. A kiégésben szenvedő orvosoknak azonban mindenképpen érdemes szakemberhez fordulniuk, hangsúlyozza David Fessel és Cary Cheris kiégést megelőző mikrotechnikákat tárgyaló szakirodalmi áttekintése (Coronavirus Disease 2019 [COVID-19] and Beyond: Micropractices for Burnout Prevention and Emotional Wellness; J Am Coll Radiol).

Nővér

2020. SZEPTEMBER 30.

A mesterséges intelligencia és robotika alkalmazásának lehetőségei és kihívásai az ápolási gyakorlat számára: barát vagy ellenség?

FULLÉR Noémi, LAMPEK Kinga, ROZMANN Nóra , SZUNOMÁR Szilvia , ZRÍNYI Miklós, OLÁH András

Közleményünkben a mesterséges intelligenciával (MI) és annak betegápolásba involválható lehetséges fejlesztéseivel foglalkozunk. Fontos kiemelnünk, hogy a MI és a betegápolásban megjelenő robotok nem az „élő munkaerő” helyettesítésére kell hogy szolgáljanak, sokkal inkább az „időrabló”, rutin tevékenységek kiváltására. Nemzetközi példákon keresztül kívánjuk bemutatni a MI és ápolási robotok alkalmazásának lehetőségeit, melyek részben megoldást jelenthetnek a globálisan megjelenő ápolói munkaterhelés növekedésére, az ápolói létszám csökkenésére és az ezekből adódó munkahelyi stressz kialakulására. Fontosnak tartjuk, hogy az ápolás ezen technikai fejlesztésének folyamataiba az ápolók is aktívan vegyenek részt, ugyanakkor az is elmondható, hogy a MI és az ápolói robotika területéhez kapcsolódó továbbképzések széleskörben nem érhetők el. Annak érdekében, hogy az ápolást valóban segítő korszerű eszközökkel, MI-val, robotokkal tudjanak dolgozni az ágy mellett tevékenykedő munkatársak fontos, hogy az ápolók maguk is részt vegyenek a fejlesztési folyamatokban, valamint ma már elengedhetetlen ezen ismeretek oktatása az ápolóképzés minden szintjén.

Ökológia

2021. JÚLIUS 14.

Elképzelni egy fenntarthatóbb világot – összefoglaló az ACLIM! kiállításról

A Levegőt! címet viselő, idei OFF-Biennále keretében szervezett kiállítást az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség. A rendezvény célja, hogy a társadalmi képzelet felszabadításával elősegítsék az ökológiai válság elleni fellépést.

Klinikai Onkológia

2021. JÚNIUS 30.

Mikroszatelliták mint a genom „szeizmográfjai”

SÜKÖSD Farkas

A genetikai állomány fehérjét nem kódoló, monotonon ismétlődő, 1–6 nukleotidot tartalmazó szakaszain, a mikroszatellitákon a DNS-kettőződésért felelős polimerázok könnyen hibáznak. Így azok rövidülnek vagy hosszabbak lesznek. Ha az ilyen típusú DNS-hibákat javító enzimek működőképesek, a mutációk kijavítódnak. Ha nem, akkor különböző hosszúságú szakaszokként, instabil formában adódnak át az utódsejtekbe. Nemcsak korán jelzik a fokozott mutációs hajlamot, hanem önmagukban is, keretleolva­sási problémát okozva, továbbiakat generálnak. Következésképpen a mikroszatellita-instabil (MSI) daganatok nagyobb arányban fejeznek ki idegen antigéneket, mint ezen eltérést nem mutatók, ami a tumorellenes immunválasz fokozott hatékonyságát valószínűsíti. Az MSI tehát nemcsak a genetikai instabilitásra, hanem az immunellenőrzőpont-gátló szerek hatásosságára is utal. Jelenlétét lehet közvetlenül, nukleotidfelbontási szintű PCR-alapú eljárással vagy közvetve, a hibajavító fehérjék kimutatásával, immunhisztokémiával vizsgálni, de ma már új generációs szekvenálási adatokból és mesterséges intelligencia képi elemzésből is kinyerhetők ilyen információk. Az MSI-meghatározás módszertanát és klinikai jelentőségét foglaljuk össze.

Egészségpolitika

2021. MÁRCIUS 01.

Európa összefogott a ritka betegségekkel élőkért

A kontinens döntéshozói, egészségpolitikusai, betegszervezetei, szakemberei, a digitális egészség úttörői közös platformra léptek a Biogen vállalat, a Reuters Events és az EU40 együttműködésével megrendezett virtuális konferencián, hogy kollektív tudásukkal még hatékonyabban lépjenek a ritka betegek érdekében, hogy mind a diagnózishoz, mind az ellátáshoz való hozzáférés Európa-szerte egységes legyen. Költséghatékonyságot célzó stratégiát, az ismeretek összegyűjtését és az információhoz való hozzáférés javítását, erősítését hirdették meg. Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója értékelte az összefogás jelentőségét és mutatta be a hazai helyzetet.

Hivatásunk

2020. DECEMBER 05.

Mesterséges intelligencia diagnosztizál

HIDEGKUTI Alexa

A betegségek mibenlétének felderítéséhez a 17. századi Európában használtak elõször kezdetleges laborvizsgálatokat. Leginkább a beteg kémcsõbe töltött vizeletmintáját, annak színét, állagát, átlátszóságát vizsgálták, és ezekbõl próbáltak az akkori orvosok különféle következtetéseket levonni páciensük egészségi állapotáról.