Ember és környezet

Elképzelni egy fenntarthatóbb világot – összefoglaló az ACLIM! kiállításról

2021. JÚLIUS 14.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Levegőt! címet viselő, idei OFF-Biennále keretében szervezett kiállítást az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség. A rendezvény célja, hogy a társadalmi képzelet felszabadításával elősegítsék az ökológiai válság elleni fellépést. Az ACLIM! kiállítás kurátorai, Süveges Rita, Zilahi Anna és Horváth Gideon az xtro realm művészcsoport tagjaiként már több éve aktív résztvevői a témáról szóló diskurzusnak: munkájuk során a művészet eszközeivel, kritikai megközelítésből segítenek (újra)értelmezni a ma zajló ökológiai és társadalmi problémák összefüggéseit, és felülvizsgálni az ezek alapját képező meggyőződéseket és viszonyulásokat. Az ACLIM! kiállítás 2021. április 23. és június 19. között volt személyesen megtekinthető a Horánszky utcai A.P.A. Galériában, de az anyag jelentős része egy tárlatvezetési videóval együtt jelenleg is elérhető az ACLIM! honlapján. A kiállítás egyik fő egységét az ökológiai válsághoz kapcsolódó tudományterületek szakértőivel készített beszélgetések, a másikat pedig összesen kilenc művész, köztük a kiállítás kurátorainak alkotásai képezték. A kiállító művészek Süveges Rita, Zilahi Anna és Horváth Gideon mellett Cséfalvay András, Kaszás Tamás, Kiss Kata Dóra, Nagy Csilla, Szári Laura és Ulbert Ádám voltak. Az Ügynökség további projektje a Klímaképzelet Reader cikksorozat is. A kiállításon kivetített szakértői beszélgetésekben Dúll Andrea környezetpszichológus, Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, Köves Alexandra ökológia-közgazdász és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus szólalt meg. Ahogy a kiállítás egésze, ezek a beszélgetések is rendszerszintű összefüggéseket jártak körül, a problémák legkülönfélébb megközelítéseit fejtik ki. Az érintett témák sokfélesége rámutat, hogy mennyire szerteágazó, összetett problémákról van szó, és ezek megoldásához mennyire különböző szakterületekre van szükség. Felmerül a földi élet története, az együttműködés kérdésköre, a klímaszorongás, a tapasztalati tudás, valamint szó esik a gazdasági növekedés fenntarthatatlanságáról, jóllétről, relokalizációról, sokféleségről és a „tökéletes” megoldás kereséséről. Az egész projekt tudományos igényességgel jött létre, de – ahogy missziójukban fogalmaznak – kimondott szándékuk, hogy olyan ősi-új tudáseszményt terjesszenek, amelyben „a tudományosság mellett egyaránt helyt kaphat az intuíció, az érzelmi intelligencia, a testtapasztalatok összessége, a művészeti tudás vagy maga a párbeszéd”. Az installációk olyan témákat dolgoznak fel, mint a patriarchális uralom és a technooptimizmus kritikája, tanulságok a földtörténeti múlt kihalási eseményeiből, a fosszilis energiahordozók kiaknázásának problémái, pusztító mezőgazdasági gyakorlatok, a fiatal generációk lelki egészségének kérdése és a világ kétéltűit sújtó kitridgomba-fertőzés. Mindezt személyes élményeken, meglátásokon és tapasztalatokon keresztül kifejezve, lehetőséget teremtve arra, hogy a szemlélő is kapcsolódhasson, átérezhesse a helyzetet. Bár a kiállításból is elénk táruló helyzet elkeserítő, a közvetített üzenet pozitív: a ma zajló válságok megfékezhetők, ha képesek vagyunk meghaladni a képzeletünket is korlátozó uralkodó logikákat. Köves Alexandra szavaival: a változás egyik legnagyobb akadálya, hogy el sem tudjuk képzelni, lehetne másképp. Az Ügynökség célja, hogy hozzájáruljon a problémával való széles körű szembenézéshez, és ezzel együtt a pozitív jövőképek felvázolását is segítse. Ahogy a névválasztás is mutatja, ebben kulcsfontosságúnak tartják a képzelet szerepét. Nagy hangsúlyt kap a különféle problémák egységben való értelmezése: az alkotók mind a témák feldolgozásán, mind a vizuális megjelenítésen keresztül rámutatnak, hogy a problémák között rengeteg összefüggés van, nem különállóak, nem függetlenek. Azért kulcskérdés ez, mert egészen más megoldásokra van szükség, ha napjaink válságait szorosan összefüggő, közös okokra visszavezethető következményeknek látjuk – így kiderül, hogy a probléma nem pusztán technológiai, hanem a meggyőződéseinkben és az ezzel összefüggésben működtetett társadalmi-gazdasági rendszerünkben keresendő. Ez egyúttal azt jelenti, hogy nyitottnak kell lennünk a ma uralkodó logikák meghaladására: újra kell gondolnunk a természethez fűződő viszonyunkat, az emberközpontúságot, illetve azokat az alapfeltevéseket, amelyekre a gazdasági rendszerünk is épül. Fel kell ismernünk a természetre utaltságunkat, a mai globális helyzet példátlanságát, és a fenntarthatatlanság mögött húzódó hajtóerők kezelésére kell törekednünk. Az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség ebben nyújt segítséget, kiindulópontot. Érdemes meglátogatni a már említett honlapot, és böngészni a különféle tartalmak között! Pribéli Levente

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ember és környezet

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ember és környezet

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ember és környezet

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ember és környezet

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Ember és környezet

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

KUN J Viktória

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.

2.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024;9(6)
2024 OKT 08.

3.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024;9(6)
2024 OKT 08.

4.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024;9(6)
2024 OKT 08.

5.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2024;9(6)
2024 OKT 08.