A Levegőt! címet viselő, idei OFF-Biennále keretében szervezett kiállítást az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség. A rendezvény célja, hogy a társadalmi képzelet felszabadításával elősegítsék az ökológiai válság elleni fellépést. Az ACLIM! kiállítás kurátorai, Süveges Rita, Zilahi Anna és Horváth Gideon az xtro realm művészcsoport tagjaiként már több éve aktív résztvevői a témáról szóló diskurzusnak: munkájuk során a művészet eszközeivel, kritikai megközelítésből segítenek (újra)értelmezni a ma zajló ökológiai és társadalmi problémák összefüggéseit, és felülvizsgálni az ezek alapját képező meggyőződéseket és viszonyulásokat. Az ACLIM! kiállítás 2021. április 23. és június 19. között volt személyesen megtekinthető a Horánszky utcai A.P.A. Galériában, de az anyag jelentős része egy tárlatvezetési videóval együtt jelenleg is elérhető az ACLIM! honlapján. A kiállítás egyik fő egységét az ökológiai válsághoz kapcsolódó tudományterületek szakértőivel készített beszélgetések, a másikat pedig összesen kilenc művész, köztük a kiállítás kurátorainak alkotásai képezték. A kiállító művészek Süveges Rita, Zilahi Anna és Horváth Gideon mellett Cséfalvay András, Kaszás Tamás, Kiss Kata Dóra, Nagy Csilla, Szári Laura és Ulbert Ádám voltak. Az Ügynökség további projektje a Klímaképzelet Reader cikksorozat is. A kiállításon kivetített szakértői beszélgetésekben Dúll Andrea környezetpszichológus, Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, Köves Alexandra ökológia-közgazdász és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus szólalt meg. Ahogy a kiállítás egésze, ezek a beszélgetések is rendszerszintű összefüggéseket jártak körül, a problémák legkülönfélébb megközelítéseit fejtik ki. Az érintett témák sokfélesége rámutat, hogy mennyire szerteágazó, összetett problémákról van szó, és ezek megoldásához mennyire különböző szakterületekre van szükség. Felmerül a földi élet története, az együttműködés kérdésköre, a klímaszorongás, a tapasztalati tudás, valamint szó esik a gazdasági növekedés fenntarthatatlanságáról, jóllétről, relokalizációról, sokféleségről és a „tökéletes” megoldás kereséséről. Az egész projekt tudományos igényességgel jött létre, de – ahogy missziójukban fogalmaznak – kimondott szándékuk, hogy olyan ősi-új tudáseszményt terjesszenek, amelyben „a tudományosság mellett egyaránt helyt kaphat az intuíció, az érzelmi intelligencia, a testtapasztalatok összessége, a művészeti tudás vagy maga a párbeszéd”. Az installációk olyan témákat dolgoznak fel, mint a patriarchális uralom és a technooptimizmus kritikája, tanulságok a földtörténeti múlt kihalási eseményeiből, a fosszilis energiahordozók kiaknázásának problémái, pusztító mezőgazdasági gyakorlatok, a fiatal generációk lelki egészségének kérdése és a világ kétéltűit sújtó kitridgomba-fertőzés. Mindezt személyes élményeken, meglátásokon és tapasztalatokon keresztül kifejezve, lehetőséget teremtve arra, hogy a szemlélő is kapcsolódhasson, átérezhesse a helyzetet. Bár a kiállításból is elénk táruló helyzet elkeserítő, a közvetített üzenet pozitív: a ma zajló válságok megfékezhetők, ha képesek vagyunk meghaladni a képzeletünket is korlátozó uralkodó logikákat. Köves Alexandra szavaival: a változás egyik legnagyobb akadálya, hogy el sem tudjuk képzelni, lehetne másképp. Az Ügynökség célja, hogy hozzájáruljon a problémával való széles körű szembenézéshez, és ezzel együtt a pozitív jövőképek felvázolását is segítse. Ahogy a névválasztás is mutatja, ebben kulcsfontosságúnak tartják a képzelet szerepét. Nagy hangsúlyt kap a különféle problémák egységben való értelmezése: az alkotók mind a témák feldolgozásán, mind a vizuális megjelenítésen keresztül rámutatnak, hogy a problémák között rengeteg összefüggés van, nem különállóak, nem függetlenek. Azért kulcskérdés ez, mert egészen más megoldásokra van szükség, ha napjaink válságait szorosan összefüggő, közös okokra visszavezethető következményeknek látjuk – így kiderül, hogy a probléma nem pusztán technológiai, hanem a meggyőződéseinkben és az ezzel összefüggésben működtetett társadalmi-gazdasági rendszerünkben keresendő. Ez egyúttal azt jelenti, hogy nyitottnak kell lennünk a ma uralkodó logikák meghaladására: újra kell gondolnunk a természethez fűződő viszonyunkat, az emberközpontúságot, illetve azokat az alapfeltevéseket, amelyekre a gazdasági rendszerünk is épül. Fel kell ismernünk a természetre utaltságunkat, a mai globális helyzet példátlanságát, és a fenntarthatatlanság mögött húzódó hajtóerők kezelésére kell törekednünk. Az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség ebben nyújt segítséget, kiindulópontot. Érdemes meglátogatni a már említett honlapot, és böngészni a különféle tartalmak között! Pribéli Levente