Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2019. DECEMBER 10.

A Hasnyálmirigyrák Világnapja - Lankadatlan éberség!

ILLÉS Dóra, CZAKÓ László

A pancreascarcinoma (PaC) ritka, de az egyik legnagyobb mortalitással járó daganat. Ma­gyar­ország a hasnyálmirigyrák-meg­betege­dé­seket tekintve Európában mind incidencia, mind prevalencia szempontjából kiemelkedő helyet foglal el.

HUN 2019;29(12)

Ideggyógyászati Szemle

2019. NOVEMBER 30.

Korai tapasztalataink CyberKnife-kezeléssel suprasellarisan is terjedő hypernephroma-áttét esetén

SIPOS László, BAJCSAY András, KONTRA Gábor, CZIRJÁK Sándor, JÁNVÁRY Levente, FEDORCSÁK Imre, POLGÁR Csaba

Intra-, suprasellarisan is terjedő daganatok között ritka az áttét; a leggyakoribb elsődleges daganat a tüdő- és az emlőcarcinoma. Cikkünkben intra- és suprasellarisan elhelyezkedő világossejtes veseáttétes beteg kórtörténetét ismertetjük.

HUN 2019;72(11-12)

Immunonkológia

2018. MÁRCIUS 20.

Avelumab Merkel-sejtes tumorokban

Merkel-sejtes carcinoma (MCC) a bőr primer, agresszív, de ritkán előforduló rosszindulatú daganata, amely 33-46%-os halálozással jár. Az I-III. stádiumokban a műtét tekinthető kezelési standardnak, az áttétes, IV. stádiumban viszont a kemoterápia jön szóba. A daganat érzékeny a kemoterápiára, de a várható túlélés a kemoterápiára adott kezdeti jó válasz után sem haladja meg a 10 hónapot.

HUN

Immunonkológia

2018. MÁRCIUS 20.

Neuroblastoma

KUN J. Viktória

A neuroblastoma egy gyermekkori rosszindulatú idegrendszeri betegség. Viszonylag ritka, a daganatos betegek 5-10 százalékát érinti, vagyis évente 15-20 esettel találkozunk. A gyermek kilátásai a daganat stádiumától és a kockázati besorolástól függenek. A kis kockázatú gyermekek ötéves túlélése meghaladja a 95%-ot, nagy kockázat esetén ez körülbelül 40-50%. Dr. Garami Miklós főorvos, a Semmelweis Egyetem II. Számú, Tűzoltó Utcai Gyermekklinikájának igazgatóhelyettes docense beszélt a kezelési lehetőségekről.

HUN

Immunonkológia

2019. SZEPTEMBER 01.

A kulcs a mellékhatások időbeni felismerése

MEZŐSI Emese

Az immunterápia forradalmasította a rákgyógyítást, egyelőre a tüdőrák és a melanoma kezelésében hozott áttörő, életmentő eredményeket, de a közelmúltban számos egyéb daganat kezelésére is törzskönyveztek immunellenőrzőpont-gátló készítményeket. Mellékhatások tekintetében is egészen új helyzettel kerültek szembe az orvosok. Dr. Mezősi Emese endokrinológus, egyetemi tanár, a pécsi tudományegyetem általános orvostudományi kar endokrinológiai tanszékének vezetője, elsősorban az ő területét érintő mellékhatásokat kezeli, viszont elmondása szerint a kezelés szinte mindig felülír minden más körülményt. Az ugyanis valóban javítja a beteg életkilátásait.

HUN

Immunonkológia

2018. SZEPTEMBER 20.

A biológiai információ kulcskérdés a rákgyógyításban

KUN J. Viktória

A daganat biológiája alapján kell dönteni a kezelésről, ahogy a terápiás szekvenciáról is - ez az idei ESMO egyik kulcsüzenete. A European Society for Medical Oncology által szervezett idei onkológiai konferencia fókuszában az immunterápia, illetve annak kombinációs lehetőségei, valamint a személyre szabott kezelésválasztás állt. Az ezt támogató informatikai rendszerekről, illetve jövőbeni lehetőségeiről is volt szó a rendezvényen.

HUN

Klinikum

2019. OKTÓBER 11.

Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

HUN

Lege Artis Medicinae

2019. MÁJUS 20.

Immunonkológiai terápia a nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél

CSÁNKY Eszter

A dohányzásról leszoktató és tüdőrákszűrő programok bevezetése ellenére is a hörgőrák miatti halálozás vezeti évtizedek óta a mortalitási statisztikát a daganatok okozta halálozások között világviszonylatban. A platinabázisú kemoterápia nem változtatta meg alapjaiban a nem kissejtes tüdőrák (non small cell lung cancer, NSCLC) kezelésének eredményességét. Az elmúlt években előtérbe kerülő immunterápiás kezelések egyik legújabb megközelítési módja, az úgynevezett immune checkpoint (immunellenőrzőpont-) blokkoló szerek alkalmazása azonban új lehetőség a terá­piában.

HUN 2019;29(04-05)

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

A stroma szerepe a rosszindulatú daganatok viselkedésében

KOVALSZKY Ilona, BAGHY Kornélia

A daganatok stromáját hosszú időn át úgy tekintették, mint ártatlan mellékszereplőt, ami nem befolyásolja a tumorok biológiai viselkedését. Ez a nézet az elmúlt 20 évben jelentősen megváltozott. Ismereteink gazdagodásával bebizonyosodott, hogy a stroma minden egyes sejtes eleme és alapállománya is aktív résztvevő a daganat kialakulásában és progressziójában. A kezdetben védőszerepet is játszó stromát a daganatsejtek gyorsan saját szolgálatukba állítják. Gyakorlatilag nincs olyan stromalis komponens, amely ne befolyásolná a rosszindulatú daganatok viselkedését. Ez lehet a daganatsejtek proliferációjának, inváziójának serkentése a stroma merevségének növelésével, energiatermelés a tumorsejtek számára, citokinek, növekedési faktorok előállítása és prezentációja, a daganatok vérellátása. Ez a felismerés vezetett új típusú, a daganatos neostroma komponenseinek gátlását célzó terápiák tervezéséhez. Ezek közül a legsikeresebb az immun- és az angiogenezist gátló terápia, de számos más target gátlására is folyamatos próbálkozások tanúi lehetünk.

HUN 2019;6(02)

Klinikai Onkológia

2019. FEBRUÁR 20.

Az áttétes colorectalis rák molekuláris altípusai és a terápiás döntések fejlődése

RODRIGO Dienstmann, RAMON Salazar, JOSEP Tabernero

A colorectalis ráknak (CRC) klinikailag igen jelentős molekuláris heterogenitása van, amely különböző szinteken jelentkezik: a genomikában, az epigenomikában, a transzkripcióban és a mikrokörnyezetben. A karcinogenezis során szerzett genomikus történések hajtják („drive”) áttétes helyzetben a rák progresszióját. Például a KRAS- és az NRAS-mutációk jelzik azokat a daganatsejt-populációkat, amelyek refrakterek az EGFR monoklonális antitestekre, a BRAFV600E-mutációt hordozók viszont rosszabb kimenetelre számíthatnak a standard kezelések és a kombinált célzott kezelések mellett, míg a HER2-amplifi káció arra utal, hogy a daganat különlegesen érzékeny egy kettős HER2-blokáddal szemben. A többszörös, ritka géneltérések által hajtott EGFR monoklonális antitestek elleni rezisztencia jelentős átfedésben van a primer, valamint a szerzett rezisztencia mechanizmusában a klónszelekciós folyamat során. Ebben a tekintetben refrakter esetekben a keringő tumor-DNS szekvenciális vizsgálata vezethet gyógyszerek kifejlesztéséhez. A ritka kinázfúziós események és a DNS-károsodás utáni repair-ben részt vevő gének komplex eltéréseit is leírták, amelyek a célzott kezelések targetjei lehetnek. Másrészt a transzkripció szubtípusai és a jelátviteli utak aktivációs jelei szintén prognosztikai és potenciálisan prediktív értékkel bírnak áttétes colorectalis rákban. Ezek a jelek a stromalis sejtek és az immunkörnyezeti sejtek, valamint a daganatsejtek közötti interakciókat jelzik. Például a mikroszatellita-instabilitást mutató (MSI) vagy a POLE ultramutáns CRC-daganatsejtek különlegesen érzékenyek az immunellenőrzőpont-gátlókra, míg az olyan mesenchymalis fenotípusú daganatok, amelyeket az immunszuppresszív molekulák aktivációja jellemez, jó tárgyai lehetnek egy új immunterápiás kombináció kialakítására. Ebben a cikkben átnézzük az áttétes CRC-ben kimutatott, célzott terápiára alkalmas onkogéneltéréseket és -szignatúrákat, valamint tárgyaljuk az új molekuláris diagnosztikus próbák klinikai alkalmazásának lehetőségeit.

HUN 2019;6(01)