Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

[A gerincvelő telangiektáziája, amelyet a következő életkorban fedeztek fel 75 éves, transzverzális myelopathiával, szegmentális gerincatrophiára való kitéréssel]

GARCIN Raymond, LAPRESLE Jean

[Az általunk közölt megfigyelés azért érdekes, mert rendkívül későn (75 év) derült fény egy kapilláris típusú csontvelőangiómára, amely addig klinikailag néma maradt. Ez jól szemlélteti a gerincvelő érrendszeri elváltozásainak lehetséges hosszú lappangási idejét, és azt mutatja, hogy ezt az etiológiát mindig figyelembe kell venni olyan gerincvelő-érintettség jelenlétében, amelynek oka nem ismert. ]

ENG 1968;21(01)

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚNIUS 01.

Neuro-radiculo-myelitis képében megnyilvánuló polyarteritis nodosa

KÖNYVES-KOLONICS László, PÉLEY Domokos, HARASZTI Antal

Szerzők a polyarteritis nodosának monosystémás, csak az idegrendszer ereire localizált esetét ismertetik. Klinikailag a jellemző általános tünetek és a jellemző kórlefolyás mellett szervi tüneteket csak az idegrendszer részéről észleltek. A részletes kórbonctani és kórszövettani vizsgálat eredménye összhangban volt a klinikai tünetekkel. Jellemző kóros elváltozásokat találtak a plexus brachiális vasanutritiájában, a lágyagyburok, a híd és a gerincvelő felső segmentumainak ereiben.

HUN 1965;18(06)

Ideggyógyászati Szemle

1961. SZEPTEMBER 01.

Az infectiosus myelitis diagnosztikája és kezelése kapcsán szerzett tapasztalataink

I. L. Benykovics

Az általunk közölt kórtörténetek ékesen bizonyították, hogy gyakran állítanak fel hibás diagnózist, főleg gerincvelői daganatra gondolnak, minthogy nem elemzik megfelelő módon a betegség lefolyását, nem tanulmányozzák a liquor állapotának dinamikáját, nem használják a gyulladásos folyamatok kezelésének korszerű módszereit, és miután nem kapnak jó eredményt kezelési módjukkal, beküldik a beteget az Ideggyógyászati Klinikára és ezzel elszalasztják az igen fontos időfaktort : ennek következtében a beteg nem kapja meg idejében a helyes kezelést. Alá kell húznunk az idejében történő nagy dózisban alkalmazott antibiotikum kezelést, ezen belül a lumbális alkalmazást a betegség akut szakában. Az antibiotikumok mellett természetesen használni kell az egyéb kezelési módokat is, melyeket mi használtunk a közölt esetekben.

HUN 1961;14(09)

Ideggyógyászati Szemle

1951. MÁRCIUS 05.

A myelitis necroticans kérdése

JUBA Adolf, PÉTERFAI János

Szerzők a myelitis necroticans két újabb esetét ismertetve, a pathogenesis és az aetiologia kérdéseit és azt vizsgálták, hogy önálló kórképről van-e szó. Megállapítható, hogy a klinikai tünettan változatos és az újabb esetek az eredeti leírással teljesen csak ritkán egyeznek. Kórszövettanilag a gerincvelő egyes szelvényeinek elhalása minden egyes esetben jelen van, ez azonban - Foix és Alajouanine adataitól eltérve - nemcsak a centralis szakaszra terjed ki és az ágyéki szelvényeken kívül magasabban is megindulhat. Az eredetileg leírt extra- és intraspinalis érfolyamat több esetben hiányzik, vagy jellege módosul, kevésbé kifejezett. A pathogenesisben az érfolyamatnak elsődleges szerepet tulajdonítani nem lehet, ez a gerincvelő-parenchyma pusztulásával párhuzamos jelenség. A kóroktanban a fertőzéses-gyulladásos jelleg - tekintettel arra, hogy valódi szöveti gyulladás még a heveny esetekben is hiányzik - nem igazolható és a gerincvelő beolvadása valószínűen különböző toxicus agensek hatása. Igy kóroktani szempontból egységes megbetegedésről beszélni nem lehet és a "myelitis necroticans" név helyett a "necrotisáló myelopathia" megjelölés indokolt.

HUN 1951;4(01)