Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2008. ÁPRILIS 22.

Ismeretlen eredetű, nyaki nyirokcsomóáttétet adó primer tumorok

GARAI Tibor, NÉMETH Zsuzsanna, TOMPOS Tamás, ZEMPLÉN Béla

BEVEZETÉS - Ismeretlen primer tumorról beszélünk, ha szövettanilag igazolt áttétek ellenére, komplex vizsgálatokkal sem fedezhető fel a kiindulási hely. A nyaki nyirokcsomóáttéteknek átlagosan 5%-a tartozik ide. A nyaki nyirokcsomók daganatos elváltozásainak incidenciája a korral együtt növekszik, ezeknek több mint 60%-át 40 éves kor felett malignoma okozza. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK -- A szerzők 2002 januárjától 2006 novemberéig az osztályukon kezelt vagy vizsgált 29 olyan betegük kórtörténetét tekintették át retrospektíve, akik esetében a kiindulási diagnózis nyaki metasztázist adó ismeretlen eredetű primer tumor volt. Minden betegnél körültekintő fizikális és a felső légutak indirekt tükrözéses vizsgálata, valamint aspirációs citológiai vizsgálat történt. A primer tumor felkutatásában mind a hagyományos röntgenfelvételeknek, mind a modern képalkotó eljárásoknak létjogosultságuk van. EREDMÉNYEK - A 29 beteg közül öt a műtétet követően nem jelentkezett, egy betegük meghalt. A 23, kontrollvizsgálaton részt vevő beteg közül 12 esetében tudták meghatározni az elsődleges daganatot a követési idő alatt: négy alkalommal a tonsilla palatinában, három betegnél a tüdőben, kettőnél az algaratban, egy-egy beteg esetében a nyelvgyökben, a gégében és az orrgaratban. Az áttétek szövettana legtöbbször laphámrák volt, lokalizációjuk pedig a felső parajugularis nyirokcsomó-régió. A többi beteg esetében tovább folytatják a kutatást. KÖVETKEZTETÉS - Szövettanilag laphámráknak bizonyult nyaki nyirokcsomóáttét esetén a fejnyak régióban, másodsorban a tüdőben javasolják keresni a primer tumort. Differenciálatlan carcinoma nasopharyngealis típus esetén pedig elsősorban a Waldeyer-féle lymphaticus gyűrűben. A szerzők hangsúlyozzák a megfelelő diagnosztikus és terápiás lépések sorrendjének betartását, a betegek felkészült osztályon való ellátását.

HUN 2008;18(04)

Lege Artis Medicinae

2006. JÚLIUS 20.

Mastoiditis képében jelentkező Wegener-granulomatosis Diagnosztikus kihívás

NAGY Pál, Z.SZABÓ László, DOMJÁN Gyula, GADÓ Klára, BALOGH Károly

A Wegener-granulomatosis bizonytalan patomechanizmusú, valószínűleg autoimmun megbetegedés. A célszervek típusos esetben az orr, a melléküregek és az alsó légutak nyálkahártyája, a tüdő és a vesék. A beteg pansinusitis, visszatérő pneumonia vagy microhaematuriával, pyuriával és azotaemiával járó vesebetegség tüneteivel fordul orvoshoz.

HUN 2006;16(07)

Lege Artis Medicinae

2005. ÁPRILIS 20.

A kilégzett nitrogén-monoxid jelentősége asthma bronchialéban Elkülönítő diagnosztika és követés

HORVÁTH Ildikó

Bár az asthma bronchiale differenciáldiagnosztikája tipikus esetben egyszerű, előfordulhatnak problémát okozó esetek. A diagnosztikai nehézségeken túlmenően nagy szükség van a légutakban folyó gyulladásos folyamatok intenzitásának követésére ahhoz, hogy az optimális kezelést beállíthassuk és a terápia hatékonyságát monitorozni tudjuk.

HUN 2005;15(04)

Lege Artis Medicinae

2005. JANUÁR 20.

Indukált fluoreszcenciás vizsgálat a pharyngolaryngealis malignus daganatok endoszkópos diagnosztikája során

CSANÁDY Miklós, KISS G. József, IVÁN László, JÓRI József, CZIGNER Jenő

Már több mint tíz éve ismert, hogy az 5-aminolevulinsav akkumulálódik a rákos daganatban, majd protoporfirinné alakul át, s ez - megfelelõ hullámhosszú fénnyel megvilágítva - élénk vörös színnel fluoreszkál. Ezt a sajátos jelenséget eddig is több daganatos betegség - a nyelõcsõ, a hörgõk, a húgyhólyag, a méh, a bõr és a szájüreg daganatai - diagnosztikájában hasznosították eredményesen. Azonban a hörgõk és a felsõ légutak daganatainak vizsgálatáról szóló közlemények eddig csak elõzetes jellegűek voltak, és az eredmények sem voltak eléggé meggyõzõk.

HUN 2005;15(01)

Magyar Immunológia

2004. FEBRUÁR 15.

Tallózó

WIENER Zoltán

A légutak szöveti szerkezetének megváltozása, gyulladásos tünetek, bizonyos irritáló stimulusokra adott légúti hiperreaktivitás, a szérum IgE-koncentrációjának krónikusan magas szintje, a légútban nyáktúltermelés - néhány jelenség a sok közül, amelyek az asthmát jellemzik. Az asthma kialakulásában a környezeti faktorok, az életmód mellett öröklött tényezõk is meghatározó szerepet játszanak.

HUN 2004;3(02)

Lege Artis Medicinae

2003. DECEMBER 20.

Terhelés indukálta bronchoconstrictio

VIZI Éva, CSOMA Zsuzsanna, HUSZÁR Éva

A terhelés indukálta bronchoconstrictio kifejezésen a megerőltető fizikai terhelésre bekövetkező, átmeneti légúti szűkületet értjük. Bár nem ismert a mechanizmus minden pontja, de úgy tűnik, hogy alapvető szerepet játszik a légutak lehűlése és kiszáradása. A reakció súlyossága függ a belégzett levegő hőmérsékletétől és páratartalmától, a levegőben lévő különféle szennyezőanyagok fajtájától és azok koncentrációjától, valamint a terhelés intenzitásától.

HUN 2003;13(08)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

Magyar szerzők külföldi szakfolyóiratokban publikált közleményeinek kivonatai

HUN 2000;10(05)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁRCIUS 20.

Intracranialis respiratoricus hámcysták: két eset ismertetése

VARGA Zs, VAJTAI I, BODOSI M, VÖRÖS E

A szerzők két szokatlan szövettani megjelenésű leptomeningealis cystáról számolnak be. A cysták, melyek egyike egy-, a másik többrekeszű volt, a bal Sylvius-árok lágyagyhártya-kettőzetéből indultak ki. A tünetek mindkét esetben koponyaűri térszűkítő folyamatra utaltak. Mindkét cystát sebészileg távolították el. Mikroszkópos vizsgálattal a cysták falát legnagyobbrészt a légutak nyálkahártyájára emlékeztető többmagsoros csillószőrös hengerhám, illetve el nem szarusodó laphám bélelte. Ependymaszigetek csak gócokban voltak fellelhetők. A hámsejtek jellegzetes immunfenotípust és helyenként nyáktermelést mutattak. Az intracranialis respiratoricus hámcysták rendkívül ritkák. Míg a gerinccsatorna hasonló szerkezetű cystái valószínűleg dysontogén eredetűek, koponyaűri megjelenésük leginkább a cysta tágulása nyomán a meningothelben létrejött metaplasiával magyarázható.

HUN 1996;49(03-04)