Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1992. MÁJUS 01.

MAGYAR IDEG- ÉS ELMEORVOSOK TÁRSASÁGA

DR NAGY Zoltán

A Neurológiai Szakmai Kollégium 1992. március 31-én Prof. Dr. Halász Péter előterjesztése alapján tárgyalta a „Családorvosi ellátás kompetencia szintjét a neurológiai betegségek ellátásában", továbbá a „Rezidensrendszer bevezetésének lehetőségeit" a debreceni, pécsi Orvostudományi Egyetemek oktatási rektorhelyetteseinek anyaga alapján.

HUN 1992;45(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1987. FEBRUÁR 01.

Neurotikus betegek önjellemzésének és a TAT hősök jellemzésének értékelése szemantikus differenciál módszerrel

DR. KOPP Mária, DR. TRINGER László

Szemantikus differenciál módszerrel vizsgáltuk a TAT képek hősei kompetencia fokának, valamint az egyes jelenetek relatív eseménygazdagságának megítélését. A fenti változók összefüggéseinek elemzését kiegészíti az önjellemzés vizsgálata a kompetenciára vonatkozó melléknévpárok segítségével. A húsz klinikai kezelés alatt álló neurotikus beteggel és húsz kontrollszeméllyel felvett vizsgálat eredményeit összevetettük a Brengelmann-féle kérdőív neuroticizmus és extraverzió értékével - az önértékelés és a hős kompeten- ciájának megítélése a neuroticizmussal, a képek relatív mozgalmasságának megítélése az extraverzióval van statisztikailag szignifikáns kapcsolatban.

HUN 1987;11(02)

Ideggyógyászati Szemle

1986. OKTÓBER 01.

Pszichiátriai irányzatok: divergencia vagy konvergencia

DR SZILÁRD János

A pszichiátria története jól szemlélteti a fejlődés ellentmondásait, a határterületi kompetencia tisztázatlansága révén keltett feszültséget és bizonytalanságot. A közelmúltra jellemző volt az irányzatok, szemléletek fokozódó divergenciája, napjainkban az ezek közti közeledés és az ellentétek felszínes bagatelizálása éppúgy gyakori, mint az ellentétek hangsúlyozása. Növeli a nehézségeket az egységes betegségfogalom hiánya és számos határterületi kérdés tisztázatlansága. A tanulmány igyekszik hozzájárulni az ebben a fázisban a tisztázást és szervezeti előrelépést segítő lehetséges tennivalók megfogalmazásához.

HUN 1986;39(10)

Ideggyógyászati Szemle

1986. ÁPRILIS 01.

A szociális készségek tréningje

DR LAJKÓ Károly

Hazánkban kevéssé ismert viselkedésterápiás módszer egyik újabb irányzata, a szociális készségek tréningje (Social Skills Training) kerül ismertetésre. Először a szerző a módszer kibontakozásának rövid összefoglalását adja miközben a különböző időszakokban keletkező elnevezések egymáshoz való viszonyát tisztázza. A módszer ismertetésével vázolja a viselkedésterápia azon elemeit, amelyek a szociális készségek tréningjében leginkább használatosak. A tematika címszó alatt azon interperszonális helyzetek kerülnek bemutatásra, amelyekben a szociális készségek tréningjének alkalmazása a szociális kompetencia növelésével pszichoterápiás hatású. Majd a szociális készségek tréningjének az egyes pszichiátriai megbetegedésekben történő alkalmazásának elméleti alapjait érinti a szerző. Végül a szerző négy esetet ismertet, amelyekben a szociális készségek tréningjének alkalmazása, ha egzakt módon nem is mérhetően, de mégis hozzájárult a terápia sikeréhez.

HUN 1986;39(04)

Ideggyógyászati Szemle

1978. ÁPRILIS 01.

A dysthymiás és hysteriás neurosis, valamint a pszichopathiás magatartás Eysenck-Gray-féle elméletének játékelméleti modellje

S. KOPP Mária, PRÉKOPA András, SKRABSKI Árpád

Az Eysenck-Gray-féle elmélet játékelméleti értelmezése szerint a központi idegrendszer pszichofiziológiai állapota az egyéni szocializáció környezeti feltételei által meghatározott optimalizálási folyamat eredménye. Az egyénre jellemző kompetencia optimalizálási stratégia az öröklött sajátságok és a gyermekkori környezet mezőjében alakul, és a személy pszichofiziológiai állapotában, rnagatartásmódjában fejeződik ki. Az ún. ,,megszokott környezeti ingerszint", ingergyakoriság alapvetően befolyásolja, hogy az egyén magasabb idegrendszeri konstitúciója introvertált, átmeneti vagy extravertált pszichofiziológiai állapot, azaz magatartásstratégia irányába fejlődik.

HUN 1978;31(04)