Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 355

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Hypertoniás betegek telemedicinális gondozásával kapcsolatos teendők és kommunikáció

SIMON Attila, TIRINGER István

A hypertonia az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amelynek jelentős egészségügyi terheivel kell, hogy szembenézzen a társadalom. Kezelésében az utóbbi évtizedben az új hatóanyagok megjelenése helyett a kezelési módszerek egyszerűsítésére és standardizációjára került nagyobb hangsúly. A betegség kontrollja mégsem javul olyan mértékben, ahogy vártuk. Erre adott válasz lehet a betegség gondozásának átalakítása. Ennek egyik mérföldköve az otthoni vérnyomás-monitorozás elterjedése, amelytől alacsonyabb vérnyomásértékeket, jobb adherenciát, nagyobb egészségtudatosságot várhatunk. Az eredmények elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a komplexebb intervenciók nagyobb mértékben segítik a célok elérését. A krónikus betegségek gondozásának egyik kulcsa a hatékony kommunikáció. Az egyik fejlődési irány a mobil- és hordozható esz- közökön keresztül vezet, amelyek a betegek számos adatát regisztrálják, továbbítják az egészségügy felé és jelzik vissza a betegeknek. Motivációs, oktatási és komplex életmódváltozást segítő alkalmazások segíthetnek a jobb betegségkontrollban. A mért eredmények mégsem átütően jók.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A romantikus partner dohányhasználattal kapcsolatos normatív attitűdje: mit és hogyan mérünk a kutatásban? – Scoping review

BRYS Zoltán, ALBERT Fruzsina, PÉNZES Melinda

A dohányzás elleni küzdelemben kiemelten fontos teendő a leszokás támogatása. Előző kutatási eredmények arra utalnak, hogy a romantikus partnernek szerepe lehet a dohányzásról történő leszokásban. Tanulmányunk célja olyan módszerek feltárása a szakirodalomban, amelyek felnőttek körében a partner vélt vagy valós, dohányzással kapcsolatos normatív attitűdjét vizsgálják.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A tudatos jelenlét alapú beavatkozások hatásai a stroke utáni rehabilitációban

UDVARDI Veronika, SZABÓ Gábor, FAZEKAS Gábor

A stroke napjainkban az egyik leggyakoribb, súlyos fo­gyatékosságot okozó betegség világszerte, ami a moz­gás­szervi károsodáson túlmenően olyan hangulati és kognitív változásokkal járhat, amelyek jelentősen kihatnak a beteg életminőségére. A folyamatosan zajló kutatásoknak kö­szönhetően egyre több terápiás eszköz és lehetőség segíti a károsodott funkciók helyreállítását. A tudatos jelenlét alapú technikák számos kórképben bizonyítottan csökkentik a stressz-szintet, és segítik a krónikus betegségekkel való megküzdést.

Hírvilág

2022. NOVEMBER 17.

Távsegítség Parkinson-kóros betegeknek

A Parkinson-kór, a dystonia (kóros izom-összehúzódások által kiváltott akaratlan mozgás) és a különböző eredetű remegések kezelésében nyújt segítséget egy új, Kelet-Közép-Európában először a pécsi klinikán alkalmazott, a beteg kezelését távolról lehetővé tevő megoldás.

Klinikum

2022. OKTÓBER 30.

A gyászfolyamat hibás bemutatása

Jelen ismertetett tanulmány holland pszichopatológus szerzői szisztematikus narratív áttekintő közleményükben bemutatják többek között Charles A. Corr. munkásságát, aki 2018-as, 2019-es és 2020-as tanulmányaiban felmérte az USA és tíz USA-n kívüli ország tankönyveit, amik az egészségügyi és szociális területen dolgozó szakemberek számára készültek. Corr megállapítja: általános, hogy a tankönyvek a gyásszal kapcsolatos fejezetekben tévesen mutatják be a gyász folyamatát, nem említik a stádiumokkal kapcsolatos modell limitációit és kritikáját.

Hírvilág

2022. OKTÓBER 19.

Az IIASA tevékenységéről rendeznek konferenciát az Akadémián

Ötven éve alapították meg az egykori keleti és nyugati blokk tudósait összekötő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetet (International Institute for Applied Systems Analysis, IIASA). A jubileum alkalmából konferencián mutatják be a szervezet tevékenységét október 28-án, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

Gondolat

2022. SZEPTEMBER 29.

Gerhes Gábor ATLAS-projektje: egy könyvben minden, amit (nem) tudunk

Birtokolhat-e egy ember minden tudást, amit az emberiség felhalmozott? Bele tudjuk foglalni a tudományos megismerés eredményeit a világképünkbe? Vagy a szubjektív értelmezés, a tényekhez való bizonytalan hozzáférés és az emberközpontú gondolkodás miatt valójában naivan és kisajátításra éhesen tekintünk bele a világba? Gerhes Gábor ATLAS-projektje a világ „tudhatóságával” foglalkozik, kiállítás, művészkönyv és tanulmánykötet formájában.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

A Covid-19 hatása a gyógyszertári dolgozók lelki egészségére és a gyógyszerészi kommunikációra

SZÉPE Orsolya, NÉMETH Adrienn, TÓTH Mónika Ditta, SUSÁNSZKY Éva

A kutatás a Covid-19-járvány első három hullámának hatását vizsgálta a magyar gyógyszerészek lelki egészségére; a betegekkel és az orvosokkal való kommunikációjára. Kérdőíves online vizsgálatunkat, a járvány 3. hulláma után végeztük. Kutatásunk a gyógyszerészi kommunikáció mellett kiterjedt az észlelt stressz mérésére is. A megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy a járványt megelőző időszakhoz képest nőtt a munkaterhelése.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

„Az Egészség 10 parancsolata” klipek bemutatása

Hosszas előkészületi munkák után, a Ma­gyar Tudományos Akadémia és az Em­beri Erőforrások Minisztériuma támogatásával elkészültek „Az Egészség 10 parancsolata” koncepció klipjei. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) célja ezekkel a klipekkel, hogy a jelenlegi értékválságban az egészség meg­őrzésére, tudatos védelmére vonatkozó üze­ne­teket juttasson el minél szélesebb rétegekhez.

Ideggyógyászati Szemle

2022. SZEPTEMBER 30.

Serdülők alvásminősége az internethasználattal összefüggésben

FUSZ Katalin , BENCSIK Viktória, DEÁK András, TAKÁCS Krisztina, PAKAI Annamária, OLÁH András, SOMLAI Eszter

Jelen vizsgálatunk korábbi kutatásunk folytatása, célja a serdülők alvásminőségének felmérése az internethasználat tükrében. Keresztmetszeti, kvantitatív, leíró jellegű kérdőíves felmérést végeztünk általános és középiskolai tanulmányokat végző, 12–18 éves diákok körében (n = 308). Saját szerkesztésű kérdőívet, az alváshigiénés szabályok skáláját és az Athén Insomnia Skálát alkalmaztuk. Az Athén Insomnia Skálán átlagosan 5,39 ( 3,93) pontot értek el, a serdülők 17%-a insomniásnak tekinthető. A diákok átlagosan 1,27 (1,04) órát néznek filmet naponta, és 47%-uk több mint két órán keresztül használja az internetet naponta. Negatívan befolyásolja az alvásminőséget a napi túlzott internet­hasz­nálat (p < 0,001) és az elalvás előtti okoseszköz-haszná­lat (p = 0,002). A stressz az internethasználattal párhuza­mosan nő (p = 0,001). Akik jobban alszanak, jobban teljesítenek az iskolában (p = 0,034). A túlzott okoseszköz-használat összefügg a magasabb stressz-szinttel, a rosszabb alvásminőséggel. Célunk a szülők és a serdülők figyelmének felhívása az internethasználat csökkentésére, a romló alvásminőség lehetséges következményeire.