Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2022. MÁJUS 26.

A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének felmérési lehetőségei: többdimenziós eszközök

LOVASI Orsolya, GAÁL Péter, LÉBER Andrea, LÁM Judit

A nem megfelelően kezelt műtét utáni fájdalom számos káros következménnyel járhat. Eredményes és hatékony csillapításához el­engedhetetlen a megbízható mérőeszközökkel végzett rendszeres fájdalomfelmérés. A fo­­lyóirat ez év februári számában megjelent közleményünkben az egydimenziós fájdalomfelmérő skálák főbb tulajdonságait mu­tattuk be. Megállapítottuk ezek legnagyobb hátrányát, ugyanis csak a fájdalom intenzitását mérik, ami nem feltétlenül ad elegendő és megbízható támpontot a terápiás döntésekhez. Jelen tanulmány fő célja a műtét utáni fájdalom felmérésére alkalmas több­dimenziós mérőeszközök, illetve azok főbb összetevőinek, alkalmazási körének bemutatása a releváns szakirodalmi közlemények áttekintése alapján. A PICO (population, intervention, control, and outcomes) technika segítségével végzett szisztematikus irodalomkutatás során 396 elérhető és értékelhető cikket találtunk. Ezek közül a legfontosabb 41 angol és 4 magyar nyelvű írás eredményeit összegezzük. A többdimenziós fájdalomfelmérő eszközök kö­zül részletesen tárgyaljuk az Amerikai Fáj­dalomtársaság betegkimeneti kérdőívének (APS-POQ-R), a svéd Stratégiai és Kli­nikai Minőségi Indikátorok a Poszt­ope­ratív Fájdalom Menedzsmentben (SCQIPP) kérdőívének és a német Posztoperatív Fáj­dalommenedzsment Fejlesztési Projekt (QUIPS) betegkimeneti kérdőívének jellemzőit. Az egydimenziós skálákkal szemben a többdimenziós mérőeszközök a fájdalom intenzitása mellett értékelik annak egyéb, pszichoszociális aspektusait is. Így lényegesen pontosabb képet adnak a fájdalom természetéről, ugyanakkor alkalmazásuk több időt és körültekintést igényel, és nem minden betegcsoport esetében használhatók. Ennek megfelelően az egydimenziós skálák inkább a klinikai gyakorlat támogatására alkalmasak olyan esetekben, amelyekben a többdimenziós eszközök használata nem lehetséges. Minőségfejlesztési és kutatási célra elsősorban a többdimenziós mérőeszközök alkalmazhatók.

HUN 2022;32(04-05)

Idegtudományok

2022. MÁJUS 09.

Stroke-kockázat szemmozgatóideg-bénulást követően

Az izolált szemmozgatóideg-bénulások (ocular motor cranial nerve palsies, OCNP), melyek a III., IV., vagy VI. agyidegek funkciójának zavarával járnak, jelentős számban fordulnak elő a szemészeteken. Az ischaemiás OCNP-k az összes OCNP mintegy 17-20%-át teszik ki, viszont ez az arány az idősekben, nem traumás eredetű, fájdalmatlan, akut, izolált OCNP-k esetében a 83–99%-ot is elérheti. Az ischaemiás OCNP-k rizikófaktorai nagyban megegyeznek a stroke rizikófaktoraival, úgymint hypertonia, diabetes mellitus, dyslipidaemia és dohányzás. Az ischaemiás szemmozgatóideg-bénulások egy a TIA-val megegyező nagyságrendű rizikótényezőt jelentenek egy bekövetkező stroke-ra nézve, így bekövetkezésük esetén fontos a cardiovascularis rizikótényezők agresszív kezelése, valamint a primer stroke-prevenció megkezdése.

HUN

Hírvilág

2022. ÁPRILIS 12.

Fagyasztásos eljárással kezelik a rosszindulatú daganatokat a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban is a krioablációs módszer segíti az egyre szélesebb körű, személyre szabott orvoslást – az invazív módszer alkalmazásával csak a daganatsejtek pusztulnak el, a szervezet számára fontos fehérjék és egyéb molekulák viszont az immunrendszer számára továbbra is felismerhetők a fagyasztást követően.

HUN

Idegtudományok

2022. MÁRCIUS 16.

Agitáció kezelése ketaminnal sürgősségi osztályon

A ketamin egy nem kompetitív NMDA-receptor-antagonista, mely alacsony adagban fájdalomcsillapító hatású, magasabb dózistartományban pedig disszociatív szedációt okoz, ezért procedurális és általános szedatívumként is alkalmazható. Gyors hatásbeállás, kedvező kardiovaszkuláris hatások és a légzési drive megtartása miatt, melyet az alkalmazásához társuló ritka cardiopulmonaris szövődményráta is igazol, a ketamin jó választás lehet gyors, biztonságos, agitált vagy erőszakos betegekben alkalmazható szedatívumként is.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2022. FEBRUÁR 26.

Lupus nephritis, 2022

CZIROK Szabina, DOLGOS Szilveszter

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) egyik leggyakoribb szervi manifesztációja a lupus nephritis (LN), amelynek kialakulása az SLE-s betegek magasabb morbiditásával és mortalitásával jár. A glükokortikoidok (GC), a ciklofoszfamid (CYC) és a mikofenolat-mofetil (MMF) alkalmazása, illetve a konzervatív nefroprotektív kezelés a betegség lefolyását ugyan jelentősen javította, de az elmúlt 20 évben a vesevégpontú adatok és halálozási rizikó ebben a betegcsoportban érdemben nem változott. Továbbá nem elhanyagolható a standard immunmoduláló terápia részeként alkalmazott gyógyszereink mellékhatása sem. Számos belgyógyászati betegségben (például hypertonia, diabetes) a patomechanizmus jobb megismerése lehetőséget adott több támadáspontot célzó, hatékonyabb és kedvezőbb mellékhatásprofilú kezelések alkalmazására, kombinálására. Ezért hát nem meglepő, hogy az immunológia fejlődésével párhuzamosan, az SLE molekuláris mechanizmusának jobb megismerésével, új célzott, kombinált kezelési formák szélesíthetik a terápiás palettát. Az immunmoduláló kezelés mellett, a krónikus veseelégtelenség progressziójának lassítása céljából is új hatásmechanizmusú gyógyszer vált elérhetővé. Jelen összefoglaló közleményünk célja, hogy a rendelkezésünkre álló új ismereteket röviden összegezve segítséget nyújtson a klinikusoknak a mindennapi gyakorlatban az LN-es betegek ellátásában, a hatékonyabb és egyénre szabott terápiás lehetőségek megválasztásában.

HUN 2022;26(01)

Lege Artis Medicinae

2022. FEBRUÁR 24.

A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének felmérési lehetőségei: egydimenziós skálák

LOVASI Orsolya, LÁM Judit, LÉBER Andrea, GAÁL Péter

A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének mérésére egyre nagyobb figyelem irányul a klinikai gyakorlatban, mivel a nem megfelelően kezelt fájdalom számos negatív következménnyel jár mind a betegek, mind az egészségügyi ellátást végzők számára. Az ellátás minőségértékelésének fontos komponense a betegkimenetek mé­rése, ehhez pedig rendszeres fájdalomértékelések és megbízható fájdalomfelmérő eszközök szükségesek. Köz­le­mé­nyünk fő célja a műtét utáni fájdalom felmérésére vonatkozó skálák, fájdalom­fel­mé­­rő eszközök felkutatása a releváns szakirodalmi közleményekben, amelyhez szisztematikus irodalomkutatást végeztünk PICO (population, intervention, control, and outcomes) technika segítségével. Összesen 396 hozzáférhető és értékelhető cikket találtunk, amelyekből a legfontosabb 31 angol és há­rom magyar nyelvű írás eredményeit összegezzük. A fájdalomcsillapítással foglalkozó szer­ve­zetek műtétet követően rendszeres fájdalomfelmérést ajánlanak, amelyhez egydimenziós és többdimenziós fájdalomfelmérő eszközök állnak rendelkezésre. Az egydimenziós skálák közül a Numerikus Fáj­dalomfelmérő Skálát (Numerical Rating Scale, NRS), a Vizuális Analóg Skálát (Vi­sual Analogue Scale, VAS) és a Verbális Leíró Skálát (Verbal Descriptor Scale, VDS) hasonlítjuk össze a műtét utáni fájdalom mérésének szempontjából azonosítható elő­nyök, valamint korlátozó tényezők be­mutatásával. Bár a klinikumban az NRS-t használják a legszélesebb körben, a VAS érzékenyebb a változások detektálására és statisztikai szempontból is a legjobban kezelhető. A VDS-nek is van előnye, mégpedig az, hogy az eredmény értelmezésében nincsenek jelentős eltérések. A VAS ugyanakkor használati szempontból a legbonyolultabb, a legkevésbé preferált a be­tegek körében, és közvetlenül műtét után sem mindig alkalmazható. A VDS a legkevésbé érzékeny mérőeszköz, amelynek eredményét a szóértelmezés eltérései be­folyásolják és gyenge szókincsű betegeknél nem alkalmazható. Az egydimenziós skálák előnye, hogy gyorsan bevethetők és egyszerű a használatuk, de a fájdalomnak csak egy dimenzióját, az intenzitását mé­rik, a beteg által megadott értékek és a fájdalom megélése, valamint a megfigyelhető következmények közötti kapcsolat az esetek érdemi részében nem egyértelmű. Ezért, amikor a körülmények lehetővé te­szik, érdemes megfontolni a multidimen­zionális eszközök használatát.

HUN 2022;32(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JANUÁR 30.

A mechanikus thrombectomiát megelőző intravénás thrombolysis szerepe az akut agyi nagyérelzáródások kezelésében

KALMÁR Péter János, TÁRKÁNYI Gábor, KARÁDI Zsófia Nozomi, BOSNYÁK Edit, NAGY Csaba Balázs, CSÉCSEI Péter, LENZSÉR Gábor, BÜKI András, JANSZKY József, SZAPÁRY László

Az intravénás thrombolysis (IVT) haté­kony­sága a nagyérocclusio (NÉO) okozta akut ischaemiás stroke (AIS) ellátásában mérsékelt, szemben a mechanikus thrombectomiáéval (MT). Az MT-t megelőző IVT kontra­indi­­kációval nem rendelkező betegek esetében jelenleg evidencián alapuló eljárás, melynek szükségességét az elmúlt évek vizsgálatai megkérdőjelezték. Vizsgálatunk célja a centrumunkban akut agyi NÉO miatt végzett direkt mechanikus thrombectomia (dMT) és a kombinált terápia (KT) hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt. Vizsgálatunkba 4,5 órán belüli tünetkezdetű, NÉO okozta AIS-os betegeket választottunk be, akik 2017 novembere és 2019 augusztusa között MT-n estek át centrumunkban. A betegek adatait stroke-regiszterünkbe rögzítettük. A betegeket két csoportba osztottuk, attól függően, hogy dMT vagy KT került elvégzésre. Elsődleges végpontként a 30. és 90. napon felvett módosított Rankin-skála (mRS) alapján mért funkcionális kimenetelt tekintettük. Másodlagos kimeneti végpontként a 30. és 90. napos mortalitást, a rekanalizáció mértékét és a szimptómás vérzéses transzformációk előfordulását értékeltük. Vizsgálatunkba összesen 142 (életkor: 68,3 ± 12,6 év, 53,5% nő), 4,5 órán belüli NÉO-t el­szen­vedett beteget vontunk be, közülük 81 (57,0%) esetében dMT történt, 61 (43,0%) beteg pedig KT-ban ré­szesült. A dMT-val kezelt csoportban szignifikánsan ma­gasabb volt a vascularis rizikófaktorok és a komorbiditások aránya. A 30. napon a kedvező kimenetelek aránya 34,7% volt a dMT-ban, míg 43,6% a KT-ban részesültek körében (p = 0,307), a 90. napra 40,8% vs. 46,3%-ra (p = 0,542) változott ez az arány. A 30. napon a mortalitások aránya 22,2% és 23,6% (p = 0,851), a 90. napon 33,8% és 25,9% (p = 0,343) volt. Az eredményes rekanalizáció aránya 94,2% volt a dMT-val kezelt betegeknél, illetve 98,0% a KT-ban részesülteknél (p = 0,318). A dMT-val kezelt betegek 2,5%-ánál, míg a KT-ban részesültek 3,4%-ánál (p = 0,757) mutatott szimptómás vérzéses transzformációt a 24 órás képalkotó vizsgálat. Vizsgálatunk eredményei a KT-ban részesült betegek mérsékelten jobb funkcionális kimenetelére utalnak. Az MT-t megelőzően alkalmazott IVT nem növeli szignifikánsan a szimptómás intracranialis vérzések gyakoriságát.

HUN 2022;75(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JANUÁR 30.

Minimálisan invazív és O-arm asszisztált en bloc gerincdaganat-reszekciók

SZABÓ Viktor, LAKOSI Ferenc, NAGY Máté, DÓCZI Tamás, BÜKI András, SCHWARCZ Attila

A gerincdaganatok en bloc eltávolítása szükséges primer gerincdaganatok, illetve metasztázisok válogatott eseteiben, amikor az alapbetegség jó prognózisú, onkológiailag jól kontrollált. Három esetet mutatunk be, amelyekben az en bloc reszekciót O-arm asszisztált navigációval vagy minimálisan invazív ventralis feltárással végeztük. O-arm navigáció segítségével végzett osteotomiákkal, az ép csigolyarészek megkímélésével egy emlődaganatos beteg szoliter Th.V. metasztázisát távolítottuk el en bloc. Egy chordomás (L.IV.) és egy carcinoid tumoros (L.V.) betegnél kétoldali minimálisan invazív retroperitonealis feltárásból corpectomiát végeztünk mikroszkóp segítségével. Az emlődaganatos betegnél morbiditás nem következett be, 1 évvel a műtét után lokális recidíva nem ábrázolódott, azonban több csigolyában is metasztázisok jelentek meg az aktív onkológiai kezelés ellenére. Az L.IV. chordomás betegnél a műtét után morbiditást tapasztaltunk, bal alsó végtagi paresis, járásnehezítettség jelentkezett. Másfél évvel a műtét után lokális recidíva nem ábrázolódott. A csak ventralis feltárásnak köszönhetően a gerinc dorsalis, ép struktúráit meg tudtuk őrizni. A carcinoid tumoros beteg esetében morbiditást nem tapasztaltunk. A kontrollvizsgálatokkal lokális recidíva 1 évvel a műtét után nem ábrázolódott. Mind az O-arm navigáció, mind a minimálisan invazív elülső gerincfeltárások segíthetnek a sebészi morbiditás csökkentésében és az ép, nem daganatos gerincstruktúrák megőrzésében. Ez utóbbi fontos szerepet játszhat a gerinc hosszú távú stabilitásának biztosításában. Az új módszerek alkalmazása csak akkor fogadható el, ha onkológiai szempontból, hosszú távon, legalább azonos eredményt tudnak elérni a hagyományos megközelítésekhez képest.

HUN 2022;75(01-02)

Nővér

2021. JÚNIUS 30.

Parkinson-kóros betegek életminőségének változásai mélyagyi stimulációs műtétet követően

POLGÁRNÉ Lőrinczi Andrea, PAPP László

Vizsgálatunk elsődleges célja az volt, hogy felmérjük a mélyagyi stimuláció szubjektíven megélt életminőségre gyakorolt hatását Parkinson-kórban szenvedő betegek körében. Érdeklődésünk középpontjában a betegek műtét utáni tevékenységeiben, szociális életében és társas kapcsolataiban bekövetkező változások, valamint a gyógyszeres terápia stimuláció hatására megfigyelhető módosulásai voltak. Kvalitatív, fenomenológiai megközelítésű kutatásunk során interjúkat készítettünk, célirányosan kiválasztott betegek körében, 4-10 hónappal a DBS műtétet követően. A 30-60 perces interjúkra 2020. július 1 és december 31 között került sor. A betegek a mindennapos tevékenységek, a munkaképesség, az alvás minősége, a hangulati élet és a gyógyszerszedés terén pozitív változásról számoltak be. A kognitív státuszban nem azonosítottunk változást. A DBS műtét után a betegek életminősége egyértelműen pozitív irányba változik. A beavatkozás optimális hatásának eléréséhez, tekintettel a betegség komplexitására, az ellátás alapmotívuma a holisztikus szemlélet kell, hogy legyen.

HUN 2021;34(3)

Gondolat

2022. JANUÁR 04.

„Egy nagy író precízen leírja az agydaganatát a legelső tünettől a gyógyulásig, még a műtétet is” – Interjú Scherer Péterrel az Utazás a koponyám körül színházi előadásáról

CZIGLÉNYI Boglárka

Hogyan döbben rá valaki arra, hogy agydaganata van? Milyen kiszakadni az életből, majd visszatalálni belé? A világirodalom egyik legnagyobb betegségmemoárja, az Utazás a koponyám körül sebészi pontossággal elemzi az agydaganat felismerését és gyógyítását. Az egyszerre lírai, önironikus, kíméletlen és magával ragadó szövegben Karinthy Frigyes fantasztikus írói teljesítménnyel számol be a betegség drámájáról és katarzisáról. Mindez most már színpadon is látható, a szöveg nagyszerűségéhez méltó, felkavaró és igen szerethető előadásban. A Nézőművészeti Kft. 2021. október 7-én bemutatott darabjáról a rendező-főszereplővel, Scherer Péterrel beszélgettünk.

HUN