Részletes keresés

Hírvilág

2014. JANUÁR 11.

Okosabbak leszünk az E-vitamintól?

A nagy dózisú E-vitamin mérsékelten lassítja a funkcionális hanyatlást a halálozás járulékos növelése nélkül, de ennek klinikai jelentősége tisztázatlan.

HUN

Hírvilág

2013. AUGUSZTUS 16.

Európai Kognitív Pszichológiai Társaság konferenciája

A CEU-n rendezik meg az Európai Kognitív Pszichológiai Társaság konferenciáját

HUN

Gondolat

2011. SZEPTEMBER 30.

Kisgyermekek kognitív fejlődése a modern tudományos eredmények fényében

EUGENIO Parise

Beszélgetés Eugenio Parisevel, a CEU Kognitív Tudományok tanszéke munkatársával

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az éberségi állapot zavarainak vizsgálata

Újfajta eljárást dolgoztak ki az igen nagy differenciáldiagnosztikai problémát jelentő, éberségi állapot zavaraiban megnyilvánuló kórképek vizsgálatára.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Budapest a kognitív fejlődés élvonalában - személyes konferencia beszámoló

Feltehetően a fiatal kutatók által történt szervezésnek köszönhetően hatalmas területet ölelt fel a tematika: a gyermek fejlődésének vonatkozásában a fonológiai és lexikális fejlődés, a kognitív fejlődés több aspektusa (tudatelmélet, true-false belief), a memória és metamemória kérdésköre, a tulajdon kognitív oldala, a összehasonlító viselkedés-kutatás, developmental cybernetics, preverbális és prelexikális kommunikáció, fNIRS vizsgálatok.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1999. SZEPTEMBER 01.

Piracetam hatóanyagú gyógyszerek összehasonlító vizsgálata mentális hanyatlásban szenvedő betegek esetében

TARISKA Péter, JANKA Zoltán, LAJOS Zoltán, MOLNÁR Gyula, OSTORHARICS-HORVÁTH György, PAKSY András, SZABÓ Mihály, SZŰCS Attila, TÓTH Ignác, VINCZE Gábor

A dementia tünetcsoportja elsősorban az idősebb korosztályt érinti. Az előfordulási gyakoriság a 65 évesnél idősebb populációban kb. 10%; a prevalencia 5 évenként közel megkétszereződik.

HUN 1999;52(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1989. SZEPTEMBER 01.

Pánikbetegek környezeti stressz-hatásainak vizsgálata

LAJKÓ Károly, BODA Krisztina

Általánosan elfogadott az a nézet, miszerint az emberi viselkedés a környezeti hatások és az úgynevezett személyes faktorok eredője. A személyes faktorok, azaz a kogniciók, emóciók, vegetatív állapotok, jelentősen befolyásolhatják a viselkedést, azonban a viselkedésben mutatkozó variancia legnagyobb részét a környezeti eseményekre történő utalással lehet megmagyarázni [24].

HUN 1989;42(09)