Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A corticalis silent periódus klinikai alkalmazása

KOVÁCS Andrea, GYÖRFI Orsolya, KAMONDI Anita

A primer motoros kéreg transcranialis mágneses stimulációja (TMS) a központi és a perifériás motoros pályák noninvazív vizsgálatára alkalmas eljárás. A célizom akaratlagos kontrakciója során végzett TMS hatására fiziológiásan átmenetileg megszűnik az elektromiográfiás tevékenység. Ezt a jelenséget corticalis silent periódusnak (CSP) nevezzük.

HUN 2022;7(1)

Klinikum

2022. JÚNIUS 14.

Hogyan befolyásolják az orális fogamzásgátlók és a nemi hormonok a társas viselkedést és az empátiát?

Az orális fogamzásgátlók (OF) és az endogén női nemi hormonok a természetes nemi ciklussal (TC) bíró nőkben számos pszichológiai sajátosságot befolyásolnak (pl. kognitív működés és érzelmek), azonban eddig kevés vizsgálat foglalkozott ezek társas viselkedésre gyakorolt hatásával. Egy korábbi vizsgálat eredményei már utaltak arra, hogy a TC-vel bíró nők proszociálisabb viselkedést tanúsítanak, mint az OF-et szedők, azonban a háttérben álló neuroendokrin hatásmechanizmus feltáratlan maradt. Ezért német és svájci pszichológusok és viselkedési közgazdászok elemezték, hogy milyen az egészséges OF- és TC-nők társas döntéshozatali folyamata, társas viselkedése és empátiája ciklusuk különböző ösztradiol- és progeszteronszintű szakaszaiban.

HUN

Idegtudományok

2022. MÁJUS 09.

Stroke-kockázat szemmozgatóideg-bénulást követően

Az izolált szemmozgatóideg-bénulások (ocular motor cranial nerve palsies, OCNP), melyek a III., IV., vagy VI. agyidegek funkciójának zavarával járnak, jelentős számban fordulnak elő a szemészeteken. Az ischaemiás OCNP-k az összes OCNP mintegy 17-20%-át teszik ki, viszont ez az arány az idősekben, nem traumás eredetű, fájdalmatlan, akut, izolált OCNP-k esetében a 83–99%-ot is elérheti. Az ischaemiás OCNP-k rizikófaktorai nagyban megegyeznek a stroke rizikófaktoraival, úgymint hypertonia, diabetes mellitus, dyslipidaemia és dohányzás. Az ischaemiás szemmozgatóideg-bénulások egy a TIA-val megegyező nagyságrendű rizikótényezőt jelentenek egy bekövetkező stroke-ra nézve, így bekövetkezésük esetén fontos a cardiovascularis rizikótényezők agresszív kezelése, valamint a primer stroke-prevenció megkezdése.

HUN

Klinikum

2022. ÁPRILIS 15.

A szérum D-vitamin-koncentrációja és a dementiakockázat közötti összefüggés 2-es típusú cukorbetegeknél

Néhány év óta csökken a cukorbetegek vascularis mortalitása és nő körükben a dementia miatti halálozás. Az általános populációban a jó D-vitamin-státusz csökkenti a dementia kockázatát, de igaz-e ez a diabetesesek körében is?

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. MÁRCIUS 31.

Érfali rugalmatlanság, az artériás stiffness klinikai jelentősége időskorban

BENCZÚR Béla

A magasvérnyomás-betegség és a cardiovascularis kockázat az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Ugyanakkor az öregedés folyamata bizonyos egyénekben sokkal gyorsabbnak tűnik, ami tükröződik a korai vascularis öregedés (early vascular aging, EVA) tünetegyüttesében. Az ütőerek falának rugalmatlanná válásában, az artériás stiffness kialakításában a hypertonia és az öregedés játssza a legfőbb szerepet, amely lényege az EVA-nak: a nagy elasztikus arté­riák (főleg az aorta) falának középső rétege veszít a rugalmasságából. Ez a folyamat jól mérhető a pulzushullám terjedési sebességével. Az idős hypertoniás egyénekben a nagy artériák rugalmatlansága, a szisztolés és diasztolés vérnyomás különbsége fokozódik, a pulzusnyomás megnő, köszönhetően a hullám-visszaverődésnek. Az érfali rugalmatlanságnak prediktív szerepe van a ké­sőbbi szív-ér rendszeri események (koszorúér-betegség, stroke, vascularis dementia), de még az összmortalitás szempontjából is. A korai vascularis öregedés és a szupernormális vascularis öregedés (supernormal vascular aging, SUPERNOVA) koncepciója segít ér­telmezni, miért alakulnak ki egyesekben korai célszervkárosodások és érrendszeri szövődmények, mások miért maradnak jó­val „fiatalabbak” kronológiai életkoruknál. Új gyógyszereket fejlesztettek az EVA kezelésére, melyeknek akkor lehet szerepük, ha az életmódkezelés és a hagyományos, ri­zi­kó­faktorokat csökkentő gyógyszerek hatása már nem elegendő.

HUN 2022;32(03)

Lege Artis Medicinae

2022. MÁRCIUS 31.

Morbiditási és mortalitási kockázat SGLT-2-gátlóval vagy DPP-4-gátlóval kezelt 2-es típusú diabetesben

CSÉKE Balázs

Amióta a 2-es típusú diabetes (T2DM) akut metabolikus szövődményei ritkábbá és kevésbé súlyossá váltak, az érintett betegek körében egyre jelentősebbé vált a hosszú távú szövődmények megelőzése. A diabeteses betegek mortalitási mutatója közel négyszeres az általános népességhez képest. Ez nagyrészt a cardiovascularis szövődményekre vezethető vissza. A legalaposabban tanulmányozott kimeneteli események a nem halálos myocardialis infark­­tus, illetve stroke és a cardiovascularis halálozás. A nátrium-glükóz kotranszporter-2 gátló (so­dium-glucose cotransporter-2 inhibitor, SGLT-2-gát­lók) gyógyszercsalád megjelenése óta külön fi­gyelmet kapott a hospitalizáció szívelégtelenség miatt (hospitalization for heart failure, HHF) is.

HUN 2022;32(03)

Hírvilág

2022. MÁRCIUS 19.

XXV. JUBILEUMI Dunántúli Diabetes Hétvége és Nővér Akadémia

A veszprémi Vanderlich Egészségcentrum, és a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház 2022. március 24–26-án szervezi a XXV. Jubileumi Dunántúli Diabetes Hétvégét (DDH) és annak keretében kerül megrendezésre a Nővér Akadémia.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2022. FEBRUÁR 26.

Dializált betegek Covid-19-fertőzése Magyarországon 2020-ban

KULCSÁR Imre

Felmértük a Covid-19-infekcióban szenvedő dializált betegek számát és mortalitását Magyarországon 2020-ban. Valamennyi (54) felnőtt beteget ellátó centrum adatait összegeztük. A már dialízisben kezelt betegek közül az év során 1242-nél igazolódott a fertőzés. Az incidens dialízisbe kerülő páciensek 16%-a (753/4704) volt fertőzött. A Covid-19-infekcióban szenvedő dializált betegek száma 1995 volt. A fertőzött betegek 31,1%-a meghalt. A mortalitás jelentősebb volt a nagy hemodialízis-centrumokban (betegszállítás, izolálási nehézségek, fokozott kontaminációs kockázat). A Covid-19-pozitív peritonealis dialízis (PD) kezeltekben jóval kisebb volt a halálozás, mint a hemodializáltakban (HD). A krónikus vesebetegség (CKD) a leggyakoribb rizikófaktora a súlyos Covid-19-infekciónak világszerte, ezért ezen betegek (különös tekintettel a dializált és transzplantált egyénekre) ellátásának a megszervezése fokozott figyelmet igényel. 2020-ban országunkban még nem állt rendelkezésre vakcina.

HUN 2022;26(01)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JANUÁR 30.

[A húgysavnak a Parkinson-kór kórélattanában és a diagnózis előrejelzésében betöltött szerepe – török populáción alapuló vizsgálat]

ARI Cagla Buse , TUR Kobak Esma , DOMAC Mayda Fusun , KENANGIL Ozgen Gulay

[Az oxidatív stressz lényegesen hozzájárul a neurodegeneratív betegségek kialakulásához. A Par­kin­son-kór (PD) kórélattanában a közelmúltban bekövetkezett fejlemények nyomán ismét megnőtt a téma iránti érdeklődés. A közelmúltban derült fény a húgysav potenciális idegvédő szerepére is. Elképzelhető, hogy a magasabb húgysav-koncentrációk csökkentik a Parkinson-kór kiala­ku­lásának kockázatát és megelőzik annak progresszióját. Mindazonáltal, ez a felvetés egyelőre nem bizonyított, mivel e korábbi vizsgálatok eredményei ellentmondáso­sak. A jelen vizsgálat célja, hogy a betegek demográfiai és klinikai adatai közötti kapcsolat elemzésével megvizsgálja, létezik-e összefüggés az alacsonyabb szérumhúgy­sav-koncentrációk és a PD megnövekedett kockázata között, és meghatározza, hogy a korábbi vizsgálatok eredményei megegyeznek-e a török populációból származó betegek adataival. További cél volt annak meghatározása, hogy használható-e a húgysavszint a korai stádiumú betegség diagnosztikai markereként. 305 beteget és 100 egészséges kontrollt vontunk be a vizsgálatba. A betegek és a kontrollok szé­rumhúgysav-koncentrációit összevetettük klinikai ada­taik­kal. A betegeket három motoros alcsoportra osztottuk, és betegségük súlyosságát módosított Hoehn & Yahr értékelő skálával (mH&Y), valamint egységes Parkinson-kór érté­ke­lési skálával (UPDRS) határoztuk meg. A kognitív mű­kö­dést standardizált Mini-Mentál Teszttel (MMSE-TR) értékeltük. A beteg- és a kontrollcsoport tagjainak életkora, nemi összetétele nem különbözött szignifikánsan (p = 0,030, p = 0,132). A betegek átlagos szérumhúgy­savszintje 5,06 ± 1,33 mg/dl, a kontrolloké 5,46 ± 1,44 volt; az eltérés statisztikailag szignifikáns (p = 0,022). Az átlagos MMSE-TR-pontszám a betegek körében 24,83 ± 4,35, a kontrollok körében 27,09 ± 2,13 volt; az eltérés statisztikailag szignifikáns (p = 0,001). A betegség fenn­állásának átlagos időtartama 6,31 ± 4,16 év, az UPDRS-skála átlagos pontszáma 59,74 ± 22,33, az átlagos mH&Y-pontszám 2,29 ± 0,91 volt. A bináris összehasonlítás szerint a tremordomináns motoros alcsoportba tartozó PD-betegeknek alacsonyabb volt a húgysavszintje, mint a kontrolloknak (p = 0,014). A ROC-görbe elemzése ≤9,15 mg/dl-es vágópontot határozott meg, a specificitás 99,3, a szenzitivitás 10,0, a görbe alatti terület pedig 0,576 (p < 0,005) volt. A regresszióanalízis feltárta, hogy az életkor a húgysavszint független kockázati tényezője. Az oxidatív stressz közreműködhet a PD kialakulásában, a húgysavszint pedig védőfaktorként működhet a betegség klinikai lefolyása során, habár a betegségsúlyosságot nem befolyásolja. Eredményeink alátámasztják, hogy PD esetén alacsonyabb a húgysavszint, azonban az a PD betegségkockázatának nem eléggé erős indikátora. Ahogy a további kutatások réven egyre többet tudunk meg a húgysavszint hatásáról, annak szignifikáns hatásai is jobban körvonalazódnak majd.]

ENG 2022;75(01-02)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Globális szempontok

A Covid-19-pandémia során számos új kérdés fogalmazódott meg a sclerosis multiplex ellátását illetően is. Ezek egy része az immunmoduláns kezelések és a SARS-CoV-2-vakcináció viszonyrendszerével kapcsolatos: elérhető-e megfelelő immunizáció az egyes terápiák alkalmazása mellett? Szükség lehet-e egyes kezelések halasztására, felfüggesztésére az optimális cél elérése érdekében? Nicola Vickaryous és munkatársai (Barts and the London School of Medicine and Dentistry, Queen Mary University of London) vizsgálatuk során ezekre a kérdésekre igyekeztek választ találni, kiindulási alapot teremtve a későbbi terápiás döntésekhez vezető kockázat/haszon elemzéshez.

HUN 2021;6(3)