Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 386
Lege Artis Medicinae
2019. MÁJUS 20.
Immunonkológiai terápia a nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél
A dohányzásról leszoktató és tüdőrákszűrő programok bevezetése ellenére is a hörgőrák miatti halálozás vezeti évtizedek óta a mortalitási statisztikát a daganatok okozta halálozások között világviszonylatban. A platinabázisú kemoterápia nem változtatta meg alapjaiban a nem kissejtes tüdőrák (non small cell lung cancer, NSCLC) kezelésének eredményességét. Az elmúlt években előtérbe kerülő immunterápiás kezelések egyik legújabb megközelítési módja, az úgynevezett immune checkpoint (immunellenőrzőpont-) blokkoló szerek alkalmazása azonban új lehetőség a terápiában.
Klinikai Onkológia
2019. ÁPRILIS 10.
A stroma szerepe a rosszindulatú daganatok viselkedésében
A daganatok stromáját hosszú időn át úgy tekintették, mint ártatlan mellékszereplőt, ami nem befolyásolja a tumorok biológiai viselkedését. Ez a nézet az elmúlt 20 évben jelentősen megváltozott. Ismereteink gazdagodásával bebizonyosodott, hogy a stroma minden egyes sejtes eleme és alapállománya is aktív résztvevő a daganat kialakulásában és progressziójában. A kezdetben védőszerepet is játszó stromát a daganatsejtek gyorsan saját szolgálatukba állítják. Gyakorlatilag nincs olyan stromalis komponens, amely ne befolyásolná a rosszindulatú daganatok viselkedését. Ez lehet a daganatsejtek proliferációjának, inváziójának serkentése a stroma merevségének növelésével, energiatermelés a tumorsejtek számára, citokinek, növekedési faktorok előállítása és prezentációja, a daganatok vérellátása. Ez a felismerés vezetett új típusú, a daganatos neostroma komponenseinek gátlását célzó terápiák tervezéséhez. Ezek közül a legsikeresebb az immun- és az angiogenezist gátló terápia, de számos más target gátlására is folyamatos próbálkozások tanúi lehetünk.
Klinikai Onkológia
2019. FEBRUÁR 20.
Az áttétes colorectalis rák molekuláris altípusai és a terápiás döntések fejlődése
A colorectalis ráknak (CRC) klinikailag igen jelentős molekuláris heterogenitása van, amely különböző szinteken jelentkezik: a genomikában, az epigenomikában, a transzkripcióban és a mikrokörnyezetben. A karcinogenezis során szerzett genomikus történések hajtják („drive”) áttétes helyzetben a rák progresszióját. Például a KRAS- és az NRAS-mutációk jelzik azokat a daganatsejt-populációkat, amelyek refrakterek az EGFR monoklonális antitestekre, a BRAFV600E-mutációt hordozók viszont rosszabb kimenetelre számíthatnak a standard kezelések és a kombinált célzott kezelések mellett, míg a HER2-amplifi káció arra utal, hogy a daganat különlegesen érzékeny egy kettős HER2-blokáddal szemben. A többszörös, ritka géneltérések által hajtott EGFR monoklonális antitestek elleni rezisztencia jelentős átfedésben van a primer, valamint a szerzett rezisztencia mechanizmusában a klónszelekciós folyamat során. Ebben a tekintetben refrakter esetekben a keringő tumor-DNS szekvenciális vizsgálata vezethet gyógyszerek kifejlesztéséhez. A ritka kinázfúziós események és a DNS-károsodás utáni repair-ben részt vevő gének komplex eltéréseit is leírták, amelyek a célzott kezelések targetjei lehetnek. Másrészt a transzkripció szubtípusai és a jelátviteli utak aktivációs jelei szintén prognosztikai és potenciálisan prediktív értékkel bírnak áttétes colorectalis rákban. Ezek a jelek a stromalis sejtek és az immunkörnyezeti sejtek, valamint a daganatsejtek közötti interakciókat jelzik. Például a mikroszatellita-instabilitást mutató (MSI) vagy a POLE ultramutáns CRC-daganatsejtek különlegesen érzékenyek az immunellenőrzőpont-gátlókra, míg az olyan mesenchymalis fenotípusú daganatok, amelyeket az immunszuppresszív molekulák aktivációja jellemez, jó tárgyai lehetnek egy új immunterápiás kombináció kialakítására. Ebben a cikkben átnézzük az áttétes CRC-ben kimutatott, célzott terápiára alkalmas onkogéneltéréseket és -szignatúrákat, valamint tárgyaljuk az új molekuláris diagnosztikus próbák klinikai alkalmazásának lehetőségeit.
Klinikai Onkológia
2018. DECEMBER 10.
Előremutató terápiák kasztrációrezisztens áttétes prosztatarákban
Bevezetés: A prosztatarák világszerte a második leggyakoribb daganatos betegség, és az Európai Unióban az 50 fölötti férfi ak leggyakrabban diagnosztizált daganata. Változatlanul az androgéndeprivációs terápia a kiújult vagy áttétes betegség kezelésének alapja. Szerencsétlen módon viszont csaknem az összes beteg rezisztenssé válik az androgénblokáddal szemben, és kialakul a „kasztrációrezisztens prosztatarák” (CRPC) képe. Az utóbbi 10 évben az új kezelési lehetőségeknek köszönhetően drámaian javult az áttétes CRPC-ben (mCRPC) szenvedő férfi ak túlélése. A legmodernebb terápiák az AR-axis-gátlók és a taxánalapú kemoterápiák, valamint a radiofarmakonok és a sipuleucel T. Az érintett területek: A szerzők az áttétes CRPC legújabb szisztémás kezelési lehetőségeit tárgyalják. Ezután a legújabb kezelések részletes analízise következik, és tárgyalják az új terápiák alapját képező biológiai okokat. Szakértői vélemény: Mivel számos vizsgálat igazolta, hogy a docetaxel és az új hormonális szerek meghosszabbítják az áttétes CRPC-ben szenvedők, valamint a nem áttétes CRPC-ben szenvedők élettartamát, várható, hogy a betegek egyre növekvő alcsoportjában korán lehet kemoterápiát és az AR-t célzó anyagokkal végzett kezeléseket elindítani. Alapvető, hogy találjunk új stratégiákat a gyógyszer-rezisztencia legyőzésére, amellyel tovább javulhat a betegek túlélése.
Klinikai Onkológia
2018. DECEMBER 10.
PI3K–AKT–mTOR-jelút gátlása mint terápiás célpont
A PI3K-AKT-mTOR az egyik legforgalmasabb út a sejtjeinkben, jelek fogadásával és továbbadásával, átkapcsolásaival (RAS-út, ligandok), beépített gátlóival (PTEN) a sejtműködés szabályozásának kulcseleme. Ehhez a sejttípusonként eltérő bonyolult rendszerhez megfelelően komplex szabályozás társul. A szabályozásban szereplők hibái (mutáció, amplifikáció, deléció) daganatok kialakulásához vezethetnek, egyben a tumorellenes terápiák fontos célpontjai lehetnek. Engedélyt klinikai alkalmazásra eddig csak négy szer kapott. Ennek a csalódást okozó eredménynek a hátterében számos probléma húzódhat meg. Ilyen a biomarker hiánya, ami a betegek kiválasztását tehetné hatékonyabbá, a grade 3-4 toxicitási mellékhatások magas aránya, a terápiás szer pontatlansága, de az is felvethető, hogy a támadott célpontok nem a daganat meghatározó mozgatói, nem driverhibák. Az a tanulság biztosan levonható, hogy értékelhető klinikai válasz csak kombinált kezeléstől várható.
Ideggyógyászati Szemle
2018. JÚLIUS 30.
[Az izocitrát-dehidrogenáz-mutációk szerepe a glioblastoma biológiájában és a terápiás döntéshozatalban]
[Az onkogenezis sorozatos szomatikus mutációk felhalmozódásához köthető. Számos daganat esetében megtörtént a genomikai háttér átfogó elemzése, és a glioblastoma az elsők között volt.]
Egészségpolitika
2018. MÁJUS 02.
A gazdaság ível, az egészségügy közben hanyatlik?
Sokszor elhangzott már, politikai és szakmai érvként is, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége messze több egészségügyi költést engedne, mint amennyit fordítanak rá. Ezt tükrözik nagyjából a megbetegedési és halálozási mutatóink is. Most a világ egyik legrégebbi és a legnevesebb orvosi lapja, a Lancet állítja pengeélre a magyar helyzetet, benne pedig erős bírálatot is megfogalmaz a kormány felé.
Klinikai Onkológia
2018. FEBRUÁR 10.
EMT (epithelialis-mesenchymalis átmenet) – CSC (daganatos őssejtek)
A daganatellenes kezelés hatékonysága rendszerint korlátozott a gyógyszerekkel szembeni rezisztencia miatt. A szerzett rezisztencia egyik fontos oka az intratumoralis heterogenitás, ami a daganatsejtek fenotípusa közötti változatosságot jelenti egy tumoron belül. Ez a heterogenitás a genotípust érinti elsősorban. A daganatos őssejtek (cancer stem cell, CSC) a koncepció szerint képesek meghatározni a daganat progresszióját, a klinikai onkológia legnagyobb kihívásaként metasztázisok létrejöttét. Hogy ez kialakuljon, a tapasztalatok szerint hámeredetű daganatoknál az epithelialis karaktert mesenchymalisnak kell felváltania (epithelial-mesenchymal transition), ha nem is teljesen. A CSC fenotípusához tartozik, a normális szöveti őssejtekhez hasonlóan. a szerekkel szembeni rezisztencia, illetve a károsításokat követő regeneráció. Ezeknek a tulajdonságoknak a szabályozó mechanizmusa még alig ismert, de minden bizonnyal ebben genetikai és epigenetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Ha ezeket terápiás célpontként megismerjük, talán a leghatékonyabb kezelési stratégia birtokába juthatunk.
Klinikai Onkológia
2018. FEBRUÁR 10.
A szervtranszplantáció és a malignus daganatok
Mind a szervátültetés, mind az onkológia a közelmúltban olyan fejlődésen ment és megy jelenleg is keresztül, ami a transzplantáció korábban már megválaszolt, onkológiával kapcsolatos kérdéseit új megvilágításba helyezte, és szükségessé tette a válaszok revízióját. Így például, a „donor pool” bővítésének szándékával napjainkban valós kérdéssé vált, hogy mely esetekben végezhetünk szervátültetést daganatos anamnézisű donorból, úgy, hogy a tumor grafttal történő átvitelének és a recipiensben való manifesztációjának minimális legyen a kockázata. A másik, egyre gyakoribb kérdés, hogy szabad-e, és ha igen, hány év tumormentes túlélés után lehet olyan beteget transzplantálni, akinek rosszindulatú daganat szerepel a kórtörténetében. A modern immunszuppresszív kezelés eredményeként a szervtranszplantált betegek mind hosszabb ideig élnek. Az immunszupprimált állapot idejével arányosan növekszik azonban a rosszindulatú daganatok kialakulásának a kockázata, arányuk hosszú távon elérheti a 20-30%-ot is. A poszttranszplantációs „de novo” tumorok jelentőségét jelzi, hogy a transzplantált betegek vezető haláloki tényezőjévé váltak. A rosszindulatú daganatok tehát több szempontból is komoly problémát jelentenek. Megoldásuk alapfeltétele az onkológusok és a transzplantáció terén jártas szakemberek együttműködése, a megújult ismereteken alapuló közös gondolkodás és az egyénre szabott döntéshozatal.
Lege Artis Medicinae
2017. DECEMBER 15.
Hosszú túlélés multimodális terápiával
Az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált daganat, és a nők körében világszerte vezető halálok. Az esetek közel kétharmada potenciálisan érzékeny az endokrin terápiára.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.