Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2019. JANUÁR 30.

[Összefüggés a stroke különböző altípusai és az izolált kézgyengeség között]

YILDIRIM Ahmet, GÜNGEN Dogan Belma

[Célkitűzés - Stroke-betegeknél ritkán jelentkezik izolált kézgyengeség, amit gyakran tévesen perifériás idegrendszeri kórképként diagnosztizálnak. A téves diagnózis késleltetheti a kóreredet meghatározását és a stroke kezelését. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet: izolált kézgyengeség esetén fontos a lehetséges stoke-diagnózisra is gondolni, és ellenőrizni ezt a lehetséges etiológiát.]

ENG 2019;72(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2000. NOVEMBER 01.

A mágneses rezonanciás angiográfia és a komputertomográfiás angiográfia alkalmazása ér eredetű neurológiai kórképekben

VÖRÖS Erika

Az érrendszer megjelenítésének módozatai, a különböző angiográfiás eljárások óriási fejlődésen mentek keresztül azóta, hogy több mint 100 évvel ezelőtt Haschek és Lindental az első érfestést kadáverkézen elvégezte. A módszer élő szervezetre történő adaptálása sokáig váratott magára, míg 1927-ben Egas Moniz az első carotisangiographiát embernél végrehajthatta, és a kilencedik próbálkozás után végre értékelhető képet kapott.

HUN 2000;53(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Kinurenin a központi idegrendszerben: a kinurénsavteszt és a kognitív folyamatokat befolyasolo farmakonok

VÉCSEI László

Az agyszövetben az L-kinurenin a prekurzorából, a triptofánból szintetizálódik. Emellett az L-kinurenin igen jól transzportálódik a vér-agy gáton keresztül. A kinurenin központi idegrendszeri jelenlétének fontosságát az adja, hogy részben az excitotoxinantagonista kinurénsavvá, részben az agonista kvinolinsavvá metabolizálódik.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Kinurenin a központi idegrendszerben: a kinurénsavteszt és a kognitív folyamatokat befolyásoló farmakonok

VÉCSEI László

A kognitív folyamatok patobiokémiai mechanizmusainak pontosabb megismerése alapján dolgozhatók ki hatékonyabb terápiás stratégiák. Az elmúlt évek kutatásai igazolták azt, hogy az excitotoxinok amellett, hogy fontos szereplői a neurodegeneratív kórképek patogenezisének, lényeges tényezői a kognitív folyamatok szerveződésének is.

HUN 2000;53(1-2 Különszám)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JÚLIUS 01.

A koponya-CT-vizsgálatok jelentősége a fejfájás járóbeteg-rendelés munkájában retrospektív tanulmány

BOZSIK György, JELENCSIK Ilona, KOVÁCS Katalin, SÁROSI Ilona

A koponya-CT- és MR-vizsgálatok diagnosztikai jelentősége az izolált fejfájásokban vitatott. Irodalmi adatok szerint negatív neurológiai status mellett a migrénes fejfájások 0,4%-ában, a nem típusos fejfájások 2,4%-ában található kóros koponya-CT vagy MR-eltérés.

HUN 1998;51(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁJUS 01.

A memóriazavarok lokalizációja

SZIRMAI Imre

A memóriazavarok néhány klinikai formája lokalizálható. A belső (amygdala) és külső (cingularis) memóriakörök közös tagjai a nucleus anterior és dorsomedialis thalami és a temporalis lebeny medialis része.

HUN 1998;51(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Számítógépes DNS - méréssel nyert eredmények astrocytomáknál - biológiai sajátosságok és prognózis

SZŰCS István, LEEL-ŐSSY Lóránt, KINDLER Miklós

A szerzők astrocytomákból nyert mintákban a sejtmagok izolálása után, és részben lenyomati keneteken, Feulgen-festést követően számítógépes programmal mérték a daganatsejtek DNS-tartalmát, amelyet hisztogramon ábrázoltak, majd algoritmusok segítségével a daganatok biológiai sajátosságát meghatározó egyes értékeket vizsgáltak (5cER, 2 CDI, DNS-index, sejtfázis-paraméterek). A hisztogramokat, valamint a számszerű értékeket egymáshoz viszonyították, továbbá összehasonlították a Kernohan-féle malignitási fokozatokkal és a túléléssel. Vizsgálataik szerint a magizolált készítményeken végzett számítógépes képanalizátoros (,,image”) DNS-meghatározás alkalmas módszer a daganatok természetének megítélésére. A méréssorozat azt mutatta, hogy a túlélés a DNS-indexekhez, valamint a Kernohan-fokozatokhoz viszonyítva nem mutat kellő szignifikáns összefüggést. Ugyanakkor a DNS analízis és a szövettani fokozatok közötti korreláció igen jó volt. A megfigyelés arra utal, hogy a DNS analízis hasznos információkat ad az agydaganatok prognózisáról akkor, ha az agytumorok prognózisát befolyásoló egyéb tényezők hatását is figyelembe vesszük. DNS-analízissel megfigyeléseket lehetett tenni az astrocytomák malignus transzformációjának patomechanizmusára vonatkozóan is. A módszer eredményesen használható a daganatsejtek azonosítására tűbiopsziás anyagok esetében még akkor is, ha azokat a tumor határzónájából vették.

HUN 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1980. AUGUSZTUS 01.

Akut szerves foszforsavészter mérgezést követő késői polyneuropathia

DR LAJKÓ Károly, DR KARCSÚ Sarolta, DR SIMON Zsuzsanna, DR TÓTH Lajos, DR MAROSI György

A szerzők heveny szerves foszforsavészter intoxikáció után kialakult késői típusú (delayed) polyneuropathia esetét ismertetik. A leghosszabb perifériás idegeket érintő, izolált motoros kiesés klinikai tünetei egy év múltán fokozatosan javultak. Az esetismertetés kapcsán röviden áttekintik a késői polyneuropathia feltételezett patomechanizmusára vonatkozó irodalmi adatokat.

HUN 1980;33(08)

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

Az indukált vagy symbiotikus pszichózisok szociálpszichológiai megközelítése

DR VERES Zsuzsa

Feltűnő volt betegeinknél az, hogy az addig relatíve jól működő életterük, interperszonális kapcsolataik fokozatos beszűkülésével, az ezzel együttjáró fokozott egymásrautaltságukkal, kibontakozó súlyos izolációjukkal szinte egyidőbe esett pszichózisuk tetőzése, valamint hospitalizációjuk szükségessége.

HUN 1977;30(10)

Ideggyógyászati Szemle

1977. JÚLIUS 01.

Atlanto-axialis dislocatio és basilaris impressio

DR HAFFNER Zsolt, DR FERENCZ Béla

A szerzők a congenitalis atlanto-axialis dislocatio előfordulását vizsgálták 80 basilaris impressziós és 8000 basilaris impresszió nélküli esetben. Az összehasonlítás során a congenitalis atlanto-axialis dislocatio előfordulását basilaris impresszióban 124-szer gyakoribbnak találták, mint basilaris impresszió nélküli esetekben. Eseteinkben az atlantoaxialis dislocatiónak (izoláltan, vagy társult malformatiókkal együtt) csak 6 mm-es atlanto-dentalis távolság (ADI) esetében, vagy e fölötti értékeknél volt tünetképző hatása. Ennél enyhébb fokú atlanto-axialis dislocatio nem volt bizonyítható módon súlyosbító tényező a tünettan tekintetében még basilaris impresszióban sem. A kóros dens szögelhajlás tünetkeltő szerepét nem tudták bizonyítani.

HUN 1977;30(07)