Részletes keresés

Gondolat

2012. MÁJUS 05.

Az önazonosság lehetőségei

Palya Bea előadóművész beszél a valóság és a mese kapcsolatáról, az önkísérletekről, az élet és halál összefüggéseiről.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

A mély agyi stimuláció szerepe az epilepszia kezelésében

JANSZKY József, BALÁS István, KOVÁCS Norbert

A mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) egyre nagyobb teret hódít az idegrendszeri betegségek kezelésében. Indikációs területe folyamatosan bővül, egyre több a széles körben elfogadott és „törzskönyvezett” eljárás, ahol véletlen besorolásos, többcentrumos, nemzetközi vizsgálat is alátámasztotta a DBS hatékonyságát egyes betegségekben.

HUN 2011;64(09-10)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az introvertáltak agyműködése

A nyitottabb emberek számára az emberi arcok többet árulnak el, mint befelé forduló társaiknak - derül ki egy friss tanulmányból.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

In memoriam Velkey László

Elhunyt dr. Velkey László gyermekgyógyász, aki életművével globális megoldásokat keresett a gyermekegészségügy aktuális kérdéseire.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2004. MÁRCIUS 15.

Neuroprotekció agyi ischaemiában - kételyek és remények

ZÁDOR Zsolt, BENYÓ Zoltán, LACZA Zsombor, HORTOBÁGYI Tibor, HARKÁNY Tibor

Az ischaemiás stroke-ban a vérátáramlás javítása és az eseménysor közvetlen neuroprotektív befolyásolása a két fő lehetséges terápiás stratégia - ezt számos állatkísérlet alátámasztja. Az eddigi klinikai gyógyszerkipróbálásokban az ischaemia neurotoxikus eseménysorának direkt blokkolása eredménytelen maradt, noha számos vegyület klinikai kipróbálása még nem zárult le. Újabb terápiás megközelítésekre van szükség.

HUN 2004;57(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2003. DECEMBER 20.

A HIV-fertõzés neurológiai vonatkozásai - Gyermek betegek követésének tapasztalatai

KOLLÁR Katalin, JELENIK Zsuzsanna, HEGELSBERGER Edit

A kombinált antiretrovirális kezelést megelőzően - 1995 előtt - a HIV-fertőzés és AIDS kapcsán a felnőtt betegek körülbelül 60-70%-ánál, a gyermekkorú betegek körülbelül 80-90%-ánál jelentkezett valamilyen neurológiai kórkép. A szerzők a HIV által okozott neurológiai szövődményekről, azok jelentkezési idejéről, lefolyásáról adnak összefoglalást.

HUN 2003;56(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

Idiopathiás generalizált epilepsziás betegek EEG-háttértevékenységének elemzése neurometria segítségével

CLEMENS Béla

A neurometria módszerével mennyiségi mutatókkal megadható az egyes betegek EEG-háttér- tevékenységének eltérése az átlagostól. E retrospektív, exploráló vizsgálatban 23 idiopathiás generalizált epilepsziás beteg gyógyszermentes, interictalis állapotában elvezetett EEG-aktivitását elemezte a szerző a neurometria segítségével.

HUN 2000;53(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1997. NOVEMBER 20.

Új eredmények a spinalis izomatrophia diagnosztikájában

HERCZEGFALVI Ágnes, KARCAGI Veronika, TÍMÁR László

A gyermekkori megjelenésű spinalis izomatrophia 3 típusa különíthető el: spinalis izomatrophia I., illetve Werdnig-Hoffmann-kór, spinalis izomatrophia II., illetve intermedier forma és spinalis izomatrophia III., illetve Kugelberg-Welander-szindróma. A klinikai tünetek jellegzetesek, hypotonia, petyhüdt paresis, areflexia. Az intellektus megtartott. A spinalis izomatrophia mindhárom formája autoszomális recesszív öröklődésű. A mindhárom típusért felelős gént az 5q11.2-q13.3 kromoszómális régióban lokalizálták. Magyarországon 1993 óta 87 család DNS-mintáit gyűjtöttük össze. A családtagokat a még ma sem pontosan ismert génhez legközelebb eső, informatív microsatellita DNS-markerekkel haplotipizáltuk. Ezen túlmenően direkt mutációanalízist végeztünk a survival of motor neuron (SMN) génben a betegek, valamint a hordozó családtagok DNS-mintáiban. Eddig 28 esetben végeztünk prenatalis vizsgálatot spinalis izomatrophia I. és II. típusú családok kérésére. A prenatalis diagnózis lehetősége nagy előrelépést jelent az érintett családoknak, mert ezen súlyos, gyógyíthatalan betegség ismétlődési kockázata 25%.

HUN 1997;50(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

Hogyan jelennek meg a szomatikus eltérések és a fájdalom felnőttek emberrajzain?

GRYNAEUS Tamás

Különböző mértékben oligofrén és dementálódott betegek, illetve pszichikusan egészséges egyének emberrajzait mutatjuk be. Az előbbiek majdnem minden esetben "szomatikus önarcképet" rajzolnak, azaz testi hibáik, defektusaik az emberrajzban közvetlenül megjelennek. A második csoportban ez sokkal ritkább: függ a kompenzálástól, az intellektustól, az intraperszonális tényezőktől, a környezetet segítő- elfogadó magatartásától, az organikus eltérés jellegétől, súlyosságától. Más okból kialakult (újabb) agyi károsodás a kompenzálás lehetőségét ronthatja, javulása viszont az emberrajzban is tükröződhet. Az emberrajz-vizsgálat a szomatikus betegségeknek, de- fektusoknak nem diagnosztikai eszköze, és nem tekinthető a testvázlat grafikus megfelelőjének, ugyanakkor támpontot adhat a rehabilitáció megtervezé- séhez és végrehajtásához.

HUN 1996;49(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁRCIUS 20.

Rövid távú memóriateljesítmények többszempontú megközelítése epilepsziások két diagnosztikai csoportjában

BARCS Gábor, VITRAI József, HALÁSZ Péter

A szerzők 37 temporálislebeny-epilepsziában és 30 idiopátiás generalizált epilepsziában szenvedő beteg, valamint 2, egészséges kontroll rövid távú verbális és téri-vizuális memóriáját vizsgálták interaktív számítógépes tesztek alkalmazásával. A betegek rövid távú téri-vizuális memóriateljesítményeit alapvetően meghatározta a Raven-teszttel mért IQ, jelentősen befolyásolta a rohamfrekvencia és a fenntartott figyelem, míg a verbálismemória teljesítmény ezektől függetlenül alakult. A carbamazepin monoterápiát kapó, temporális lebeny-epilepsziában szenvedő betegek verbális memóriája gyengébb volt a valproat monoterápiát kapó idiopátiás generalizált epilepsziásokénál és az egészséges kontrollokénál, az utóbbiakkal összevetve ez a különbség statisztikailag szignifikáns. Ugyanebben a csoportban a memóriateljesítmények az epilepsziás fókusz oldaliságától függetlenül alakultak. A rövid távú téri-vizuális memória tekintetében a befolyásoló tényezők kiszűrése után a kontrollok és a betegek csoportjai között nem voltak különbségek. A memóriateljesítményeket nem befolyásolta a betegségtartam és az (adjuvált) antiepileptikumok típusa. Eltekintve a befolyásoló tényezők hatásától, az idiopátiás generalizált epilepsziások egy nehezen kezelhető csoportjában a temporálislebeny-epilepsziásokénál is gyengébb téri-vizuális memóriát mértünk.

HUN 1996;49(03-04)