Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

CURE (Clopidogrel in Unstable angina to prevent Recurrent Events)

MATOS Lajos

Kezelés: A kórházba érkezés után a betegek elõször telítõadagban vagy 300 mg clopidogrelt kaptak per os, vagy placebót. Ezt napi 75 mg clopidogrel vagy placebo szedése követte. A PCI-CURE részvizsgálat betegei a percutan coronariaintervenció (PCI) után az acetilszalicilsav mellett clopidogrelt vagy ticlopidint szedtek 2-4 hétig, majd kettõs vak elrendezésben, randomizáció szerinti terápia következett a vizsgálat végéig.

HUN 2004;14(01)

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

Az akut infarktusban végzett budapesti PCI-programról

ZÁMOLYI Károly

Köztudott, hogy hazánkban a megbetegedések és halálozások leggyakoribb oka szív- és érrendszeri betegség. Évi 25 000 az akut myocardialis infarktusos betegek száma, és ennek 2-3-szorosa azoké, akik instabil coronariaszindróma miatt kerülnek kórházi kezelésre.

HUN 2003;13(01)

Lege Artis Medicinae

2002. AUGUSZTUS 20.

Az akut coronariaszindrómák ellátásának minőségfelmérése

ZÖLLEI Éva, PAPRIKA Dóra, VINCZE Dóra, KOVÁCS Katalin, RUDAS László

Az akut coronariaszindrómák ellátásának javítása érdekében tevékenységünk folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen. Prospektív vizsgálatunkban nemzetközileg elfogadott minőségindikátorok segítségével adatbázist kívántunk létrehozni az osztályunkra akut myocardialis infarctus (1. csoport) és instabil angina (2. csoport) diagnózissal felvett betegek körében.

HUN 2002;12(08)

Lege Artis Medicinae

2001. OKTÓBER 20.

TEMS

MATOS Lajos

Kezelés: Trimetazidin (TMZ, napi 3×20 mg), illetve propranolol (P, napi 3×40 mg) per os. Kezelt személyek: Koszorúér-betegségben, stabil angina pectorisban szenvedõ férfiak. A vizsgálatba tíz európai ország 19 intézetében 149 beteget sikerült besorolni (átlagéletkoruk: 57 év). A trimetazidincsoportba 71, a propranololcsoportba 78 beteg került.

HUN 2001;11(10)

Lege Artis Medicinae

2001. OKTÓBER 20.

Transmyocardialis lézeres revascularisatio Tények és kérdések

SZÉKELY László

A transmyocardialis lézeres revascularisatio (TMLR) egy viszonylag új operatív technika olyan, angina pectorisban szenvedő betegeknél, akiknél bypassműtét vagy PTCA nem végezhető. A beavatkozás során a szívizom falába csatornákat fúrnak lézerrel, a kamra üregéig. Bár a hatás mechanizmusa még kérdéses, a különböző lézertípusokkal végzett klinikai tanulmányok további vizsgálatokra ösztönző eredményeket mutatnak.

HUN 2001;11(10)

Lege Artis Medicinae

2001. JÚLIUS 10.

Thrombocytaaggregációgátló kezelés a koszorúér-betegség prevenciójában „Fontolva haladás?”

NAGY Viktor

A thrombocyták meghatározó szerepet játszanak az instabil angina pectoris, az akut szívinfarktus és a percutan coronariaintervenciókat követő szövődmények patofiziológiájában. Jelen ismereteink szerint a thrombocytaműködést három gyógyszercsoport gátolja megfelelő mértékben: acetilszalicilsav, tienopiridinek, thrombocytaglükoprotein (GP) IIb/IIIa-receptor-gátlók.

HUN 2001;11(06-07)

Lege Artis Medicinae

2001. ÁPRILIS 20.

Percutan coronariaintervenció az ischaemiás szívbetegség kezelésében

VOITH László

Coronariaintervenció - műtét vagy koszorúér-tágítás - akkor válhat szükségessé, ha a beteg szívizom- ischaemia okozta anginás panaszai, illetve az ischaemiára utaló tünetek a gyógyszeres kezelés mellett is fennállnak. A beavatkozást a főbb koszorúerek szignifikáns, az átmérő 70%-ot elérő vagy meghaladó szűkülete esetén kell elvégezni, a klinikai állapottól függő sürgősséggel.

HUN 2001;11(04)

Lege Artis Medicinae

2001. MÁRCIUS 20.

Transmyocardial revascularization with CO2 laser in patients with refractory angina pectoris Clinical results from the Norwegian Randomized Trial

MATOS Lajos

Lézerkezelés 800 W CO2-lézerrel, dobogó szíven; a feltételezett ischaemiás és életképes myocardiumban négyzetcentiméterenként átlagosan egy furatot készítettek (48±7).

HUN 2001;11(03)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

A coronariarevascularisatio szerepe a szisztolés szívelégtelenség és balkamra-diszfunkció kezelésében

LENGYEL Mária

A krónikus szisztolés szívelégtelenség és a súlyos szisztolés balkamra-diszfunkció mintegy 70% ban ischaemiás eredetű. Az ischaemiás szívelégtelenség prognózisa rosszabb, mint a nem ischaemiás eredetűé, és a korszerű gyógyszeres terápia ezt csak kismértékben javítja. További javulás a revascularisatiós műtéttől akkor várható, ha a balkamra-diszfunkció reverzibilis, amit élet képességnek nevezünk. Az életképesség kórélettani alapja krónikus balkamra-diszfunkció esetén a hibernáció. A revascularisatiót követő balkamrafunkció-javulás előrejelzésére a képalkotó módszerek közül a kis dózisú dobutaminnal végzett terheléses echokardiográfia a legalkalmasabb, a myocardialis kontraszt-echokardiográfia tovább javíthatja a dobutaminteszt értékét. Az életképesség vizsgálatára, diagnosztikájára használt izotópos módszerek hátránya az alacsony specificitás. A revascularisatiós műtét megfelelő mennyiségű életképes myocardium esetén javítja a balkamra-funkciót és a túlélést. A nem revascularisált, életképes myocardium viszont instabil állapotot jelent, amely rontja a prognózist. Randomizált vizsgálatok ugyan még nincsenek, a revascularisatiós műtét indikáltnak tekinthető súlyos szisztolés balkamra-diszfunkció miatt, ha életképesség és operábilis coronariabetegség igazolható, akár angina pectoris hiányában is. A revascularisatio feltételeinek igazolására képalkotó vizsgálatok (elsősorban kis adagú dobutaminnal végzett terheléses echokardiográfia) és koronarográfia szükséges.

HUN 2000;10(03)

Ideggyógyászati Szemle

1999. SZEPTEMBER 01.

Az atlantoaxialis régió transcervicalisl retropharingealis feltárása: egy feltárásból végzett dekompresszió és csavaros kisízületi stabilizáció

STEFANITS János

Az atlantoaxialis régió számos műtéti feltárási módja ismert. A ventralisan elhelyezkedő extraduralis kórfolyamatok megközelítésének leggyakrabban alkalmazott módja a transoralis út.

HUN 1999;52(09-10)