Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 134
Ökológia
2021. SZEPTEMBER 22.
A természettudomány kevés, ha a féltermészetes élőhelyek fennmaradása a kérdés
Európa tájait évezredek óta formálja az ember. A hosszú idők során az emberi hatások következtében egyedülállóan gazdag életközösségek jöttek létre, amelyek fennmaradása is az emberi tevékenységtől függ. Ezek az úgynevezett féltermészetes élőhelyek Európa-szerte jelen vannak, és nagy arányban találunk köztük legelőket, kaszálókat.
Idegtudományok
2021. AUGUSZTUS 24.
Funkcionális neurológiai rendellenességek sürgősségi osztályos diagnosztikája
A funkcionális neurológiai rendellenesség (functional neurological disorder, FND) vagy konverziós zavar egy olyan, motoros vagy szenzoros funkciókban fellépő akaratlan változás, mely a klinikai jellemzők alapján nem felel meg más neurológiai vagy egyéb kórképnek.
Klinikum
2021. JÚNIUS 09.
A vérplazma összetevői, azok élettani szerepe, és gyógyászati felhasználása
A vér folyékony kötőszövetünk komplex bonyolult és összetett funkcióval. Alkotórészei a sejtes elemek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék), és az in vivo működésükhöz szükséges közeg a vér 55%-át kitevő plazma. Ebben a sejtek szabadon áramlanak, lehetővé teszi, hogy azok minden szervhez eljuthassanak az érpályán keresztül és kifejthessék élettani hatásukat.
Ideggyógyászati Szemle
2021. MÁRCIUS 30.
A betegek által riportált kimeneti mutatók jelentősége Pompe-kórban
A modern, betegcentrikus egészségügyi ellátásban a beteg aktivitása, elvárásai, félelmei nagyobb szerepet kapnak a diagnózis gyors felállításának, objektíven mérhető terápiás válasz feltárásának alárendelt, orvoscentrikus információszerzéssel szemben. A krónikus betegségekben elengedhetetlen a betegek gyógyulási folyamatba történő bevonása. A Pompe-betegség egy ritka, örökletes, a lizoszomális tárolási rendellenességek közé tartozó kórkép, amelyben az α-glükozidáz enzimet kódoló gén funkcióvesztő mutációi következtében végtagöv- és axiális típusú izomgyengeség, légzési elégtelenség alakul ki. A betegség felismerésének jelentőségét kiemeli, hogy 15 éve elérhető a hiányzó enzimet a szervezetbe juttató, betegségmoduláló enzimterápia (ERT). Jelen vizsgálatunkban a Pompe-kórban szenvedő betegek számára készítettünk beteg által riportált kimeneti mutatókat felmérő (PROM) kérdőívcsomagot, amelyben az általános életminőségi skálákat (EuroQoL, EQ-5D, SF-36), a mindennapi tevékenységekhez kapcsolt funkcionális képességeket, a mozgásteljesítményt és a vitalitást felmérő (R-PAct-Scale, Rotterdam és Bartel mozgáskorlátozottsági skála, Fatigue Severity Score) modulokat kombináltuk. Az adatokat három éven át gyűjtöttük. A PROMs kérdőívek (patient reported outcome measures) jól kiegészítik az orvos által rögzített állapotfelmérést, és bizonyos aspektusokról (például a betegek objektív izomgyengeséget meghaladó mértékű fáradékonysága, stagnáló fizikai képességek és aktivitás mellett is romló társadalmi aktivitás, bizonyos doménekben igen jelentős individuális különbségek) csak a PROM-ok nyújtottak információt. A betegségteher pszichés hatásai is tükröződnek a PROM-okban. Az új, innovatív kezelések hatásosságának követésében az orvos által megfigyelt végpontok mellett szükséges a betegek nézőpontjainak figyelembevétele is. A terápiás fejlesztések aktív szereplőivé váló betegek közreműködésével olyan információk nyerhetők, amelyek a reguláris orvosi vizitek alkalmával nem kerülnek felszínre, jóllehet alapvető fontosságúak a klinikai kutatások kérdéseinek és prioritásainak meghatározásában. Minden forgalomban levő orphan gyógyszer vonatkozásában kívánatosnak tartjuk a betegek bevonását az általános és az adott kórképre jellemző állapotleírók többdimenziós gyűjtésébe, azok időbeli változásának követését pedig javasoljuk felhasználni a kezelés hatásosságának monitorozása érdekében.
Ideggyógyászati Szemle
2021. JANUÁR 30.
[Veleszületett metabolikus rendellenességgel diagnosztizált autista gyermekek]
[Az autizmus spektrum zavar heterogén tünetekkel jelentkező idegrendszeri fejlődési zavar, aminek az etiológiája nem kellően tisztázott. A közelmúltban, az autizmus gyakoriságának növekedése és a veleszületett metabolikus rendellenességek diagnosztikai lehetőségeinek bővülése miatt egyre több komorbiditásra is fény derült. A vizsgálatban olyan autizmus spektrum zavar diagnózissal rendelkező betegek vettek részt, akik 2018. szeptember 1. és 2020. február 29. között a Gyermekbetegek Metabolizmusambulanciáján részesültek ellátásban (n = 179 fő). A betegek személyes adatait, rutin és speciális metabolikus teszteredményeit retrospektív módon elemeztük. Az ambulanciánkon ezen idő alatt megjelent 3261 beteg közül 179-en (5,48%) rendelkeztek autizmus spektrum zavar diagnózissal, ők képezik vizsgálatunk betegpopulációját. A speciális metabolikus kivizsgálás eredményeképpen 6 beteg (3,3%) esetében állítottunk fel veleszületett metabolikus rendellenesség diagnózist. Két betegünk klasszikus phenylketonuria, két betegünk klasszikus homocystinuria, egy betegünk 3D típusú mucopolysaccharidosis (Sanfilippo-szindróma) és egy 3-metilkrotonil-CoA-karboxiláz-hiány diagnózist kapott. A veleszületett metabolikus rendellenesség ritkán autizmus spektrum zavarhoz társulhat. A kór-történet pontos felvétele, az alapos fizikális vizsgálat és a tünetek gondos mérlegelése az autizmus spektrum zavarban szenvedő betegek esetében segítheti a klinikust a döntéshozatali folyamatban, és elvezethet a megfelelő metabolikus kivizsgáláshoz. Ha az autizmus hátterében veleszületett metabolikus rendellenességet találunk, az hatékony kezelést eredményezhet.]
Klinikai Onkológia
2020. DECEMBER 30.
A CT-vizsgálatok mellékhatásai
A képalkotó radiológiai diagnosztikai eljárások körében egyre terjednek a viszonylag nagy dózisú sugárexpozíciót eredményező, de vitathatatlan diagnosztikus előnyt mutató komputertomográfiás (CT-) vizsgálatok. A sztochasztikus sugárhatások lineáris, küszöbdózis nélküli modellje alapján a legkisebb elszenvedett sugárdózis is kiválthatja daganatok keletkezését. A CT-vizsgálatok során elszenvedett sugárexpozíció miatt kialakuló daganatkeletkezés, magasabb sugárérzékenységük és várható hosszabb élettartamuk miatt, elsősorban a fiatal korosztályt érinti. A témakört vizsgáló legtöbb epidemiológiai tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a CT-vizsgálatok dózisfüggően megnövelik fiatalokban a leukémiák és agydaganatok kialakulásának a kockázatát. Az abszolút daganatszámok azonban nem jelentősek, így megfelelő indikáció esetén a vizsgálatot a lehető leghamarabb el kell végezni. Állapotos nőkön végzett, az alhasi régiót érintő CT-vizsgálatok fejlődési rendellenességek kialakulásához vezethetnek a magzatban. Az esetek túlnyomó többségében azonban csak sorozat-CT-vizsgálatok eredményezhetnek 100 mGy feletti magzati expozíciót, amely felvetheti a terhesség megszakítását. A sugárexpozícióval járó képalkotó vizsgálatok indokoltságáért, optimált elvégzéséért a kezelőorvos a felelős.
Hírvilág
2019. ÁPRILIS 15.
Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában
Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.
Ideggyógyászati Szemle
2017. NOVEMBER 30.
[Idegvezetési vizsgálat és a gastrocnemius izom H-reflexválasza rheumatoid arthritisben]
[Idegvezetési vizsgálatok és gastrocnemius H-reflex-válaszok értékelése és összehasonlítása rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek és egészséges felnőttek esetében.]
Klinikum
2017. OKTÓBER 24.
Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben
Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.
Lege Artis Medicinae
2017. MÁRCIUS 20.
Az urogenitalis rendszer betegségei okozta halálozás területi adatai 2010-2014 között Magyarországon
A Betegségek Nemzetközi Statisztikai Osztályozása (10. revízió, BNO 10; XIV) alapján az urogenitalis rendszer főcsoportjába tartozó betegségek következtében 2010-2014 között évente átlagosan 910 személy halt meg Magyarországon, mely az összes halálozásnak kevesebb, mint 1%-a.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.