Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1976. JANUÁR 01.

Kísérlet a hippocampus működésének értelmezésére

GRASTYÁN Endre

.

HUN 1976;29(01)

Ideggyógyászati Szemle

1973. SZEPTEMBER 01.

Alzheimer-féle fibrillaris degeneratio subacut sclerotizáló panencephalitisben

DR ÉDER Mária

1. Az Alzheimer-féle fibrillaris degeneratio subcorticalis szerkezetekben nem, és csak olyan nagyagykérgi regiókban fordult elő, ahol a gyulladásos folyamat súlyos szöveti laesiót okozott; két esetünkben túlnyomóan a temporalis, parietalis és occipitalis lebenyek kéregállományában, egy esetünkben pedig kiterjedten a frontalis cortexben. Az Ammon-szarvban és a gyrus cinguliban, ahol praesenilis dementiaban halmozottan található, az elváltozást megfigyelni nem tudtuk. 2. Valószínű, hogy hosszabb betegségtartam esetén a fibrillaris degeneratio keletkezési feltételi többször, vagy tartósabban adottak, mint acut- vagy subacut esetekben. 3. SSPE-ben a fénymikroszkópos, histokémiai és polarisatiós mikroszkópos vizsgálati eredményeink, a fibrillarisan degenerált sejtek histokémiai és szerkezeti viszonyaira vonatkozóan, megegyeznek a senilis folyamatokban és más encephalitisekben (Noyan) talált eredményekkel.

HUN 1973;26(09)

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

A corpus callosum agenesia klinikai, rtg és pathologiai vonatkozásai

DR. KÁRPÁTI Miklós, DR. FÜREDI János, DR. MAJTÉNYI Katalin, DR. HEGEÜS Imre

Szerzők két c. c. a.-s esetüket ismertetik. Ezek közül egyik élőben diagnostizált, másik 80 éves korban talált boncolási melléklelet volt. Az élőben diagnostizált esetben a c. c. hiányt más fejlődési anomalia is kíséri. Tünetileg mentalis visszamaradottság, paroxysmalis indulat-kitörések tették szükségessé vizsgálatát, s diagnosisát PEG tisztázta. A második eset gyakorlatilag tünetmentes volt, itt a primaer c. c. a.-hoz más fejlődési anomália nem társult. Az agyban talált egyéb rendellenességek mind a c. c. hiány következményeiként keletkeztek, tehát a Jacob által „secundaer adaptatiós processus" -nak nevezett csoportba tartoznak, ezek: a fornixok és a septum pellucidi csökevényes fejlettsége, a gyrus cinguli kialakulásának hiánya s helyette a mediális felszínen sugárirányba haladó tekervényezettség; az occipitalis lebenyek fejletlensége, az occipitalis kamraszarvak nagyfokú tágulatával. Végül szerzők hangsúlyozzák a c. c. functiójára vonatkozó újabb kutatások jelentőségét. Ezek alapján valószínű, hogy célzott psychologiai vizsgálattal finomabb perceptuo-motoros coordinatiós zavar a tünetszegény esetekben is felszínre hozható.

HUN 1970;23(3)

Ideggyógyászati Szemle

1970. FEBRUÁR 01.

Meningoencephalitis necrotisans Behcet-féle betegségben

DR. SZENDRŐI Mária, DR. DOMBAY Margit

A szerzők 21 éves ferfi neuropathologiai vizsgálatának leleteit közlik, aki Behcet-kór 3 éves fennállása után meningoencephalitis tüneteiben halt meg. A kórszövettani képet chronikus leptomeningitis, adventitialis kereksejtes beszűrődés és a capsula interna, diencephalon, mesencephalon, pons, nyúltvelő és hippocampus területén számos necrosis jellemezte.

HUN 1970;23(2)

Ideggyógyászati Szemle

1964. ÁPRILIS 01.

Vertebralis angiographiát követő átmeneti Korsakow syndroma

DR DEÁK György, DR TÓTH Szabolcs

A szerzők katéteres vertebralis angiographia után kifejlődött átmeneti Korsakow syndromát ismertetnek. Az amnesticus tünetcsoport az angiographia után néhány órával teljesen rendeződött. Részletesen tárgyalják a hippocampus és az emlékezetzavar közötti összefüggéssel foglalkozó irodalmat és megállapítják, hogy a tünetcsoport lényegét képező „megjegyző emlékezészavar” az artéria vertebralis területén — feltehetőleg a hippocampusban létrejött functiozavar eredménye. Feltételezésük szerint a hippocampus végzi a friss emlékképek fixalódását és a régi fix emlékekhez való kapcsolódását.

HUN 1964;17(04)

Ideggyógyászati Szemle

1959. JÚNIUS 01.

A koponyaűri térszűkítő folyamatokhoz társuló agyi herniatiok klinikai és idegsebészeti jelentősége

HULLAY József

A szerző az irodalmi adatok és saját észlelései alapján ismerteti az agyi herniatiok különféle változatait, tüneteit és azok jelentőségét. Az idegsebészeti teendőkkel foglalkozva megállapítja, hogy a sérvesedés bizonyos változatainak, elsősorban a hippocampus és a tonsillák herniatiójának megoldását, a térszűkítés eltávolítása mellett külön, de a térszűkítő folyamattal egyidejűén megoldandó, idegsebészeti feladatnak kell tekinteni, s tapasztalatai alapján a hernialódott hippocampus, ill. kisagyi tonsillák rutin, a térszűkítés megoldásával egyidejű, kiszívását ajánlja.

HUN 1959;12(06)

Ideggyógyászati Szemle

1957. OKTÓBER 01.

A periphériás sensoros stimuláció hatása az emberi hippocampus görcspotentiáljaira evipan alvás alatt

DR KAJTOR Ferenc, DR FARAGÓ Lajos, DR TÖRÖK Pál

A hippocampus convulsiv activitását s ennek a szomszédos és távolabbi, anatómiailag kapcsolt structurák electromos jelenségeivel való összefüggéseit részletesen tanulmányozták állatkísérletekben ; hazánkban Grastyán és Társai (10a, 10b) értek el jelentős eredményeket e téren.

HUN 1957;10(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1954. MÁRCIUS 11.

Adatok a gyrus cinguli, ill. a medialis agyfelszin sérülésének tünettanához

GERÉB Tibor

A bal oldali félteke medialis felszínének klinikai tünettanát elemeztük egy, a bal gyrus cingulit és a homloki és fali lebeny medialis felszínének határos részét elpusztító astrocytoma kapcsán. Az epilepsiás rohamok egy részét euphoria, mint aura vezette be. Ez a medialis agyfelszín belszervi projectiós kapcsolatai alapján értelmezhető, amit anatomiai és kísérleti adatok is támogatnak. Az epilepsiás rohamoknak a kézben való kezdete, ill. csupán ott való jelentkezése - a praecentralis kérgi képviselet karközpontjából eredő rostok anatomiailag igazolt megkíméltsége mellett - a Penfield által leírt kiegészítő mozgató area izgalmára vezethető vissza éppen úgy, mint az egy alkalommal észlelt beszédgátlás. A személyi tudat zavarai (Kleist) nem voltak észlelhetők.

HUN 1954;7(01)