Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az apa-utód kötődéshez testi kontaktus szükséges

Az újszülött utódokkal való fizikai kontaktus hatására az egérapákban új idegsejtek keletkeznek, és tartós emléknyomok keletkeznek az utódról - olvasható a Nature Neuroscience legutóbbi számában.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Miért felelőtlenek a tinédzserek?

Az emberi agy olyan változásokon megy keresztül kamaszkorban, amelyek következtében a gyermekkorban tanult félelemérzet időlegesen kikapcsolódik. Ezek a változások segíthetnek megmagyarázni a tinédzserek gyakori felelőtlen viselkedését – egy kutatási anyag adatai szerint.

HUN

Idegtudományok

2011. AUGUSZTUS 15.

A depresszió gyulladásos betegség?

Depressziós betegekben megnő az IL-6 és a TNF-alfa citokinek szintje, amelyeknek gyulladásos betegségekben is szerepe van.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2007. JÚLIUS 30.

Funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálat 1 Tesla térerőn. Alapparadigmák és klinikai alkalmazás

SCHWARCZ Attila, AUER Tibor, KOMOLY Sámuel, DÓCZI Tamás, JANSZKY József

Funkcionális MR-vizsgálatok elvégzése alacsony térerőn. Rutinvizsgálati protokoll beállítása az idegsebészeti műtétek tervezésének segítése, illetve epilepsziás betegek kivizsgálása céljából.

HUN 2007;60(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

Oxigén-glükóz megvonás által indukált változások patkányhippocampus organotipikus tenyészetében

BALI Balázs, NAGY Zoltán, KOVÁCS J. Krisztina

A (-)deprenyl B típusú monoaminoxidázbénító, amelyet újabban sikeresen alkalmaznak a Parkinson- és az Alzheimer-kór gyógyításában. Bár neuroprotektív hatásának mechanizmusa nem ismert pontosan, annyi bizonyos, hogy ez a hatás független a MAO-B-gátlástól.

HUN 2007;60(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

Az aktivált szomatosztatin 2. típusú receptorok in vivo forgalma a dendritekből a transz-golgi-hálózatba

CSABA Zsolt, PASCAL Dournaud

Célunk a G-fehérjéhez kapcsolt receptorok in vivo sejten belüli mozgásainak tanulmányozása volt. A központi idegrendszerben leírták néhány G-fehérjéhez kapcsolt receptor in vivo internalizációját, azonban az endocytosist követő folyamatok igen kevéssé ismertek.

HUN 2007;60(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

A doublecortin postnatalis expressziós mintázata a fejlődő egéragy egyes területeiben

TAKÁCS József, ROBERTA Zaninetti, VÍG Julianna, VASTAGH Csaba, HÁMORI József

A doublecortin (DCX) fehérje tér- és időbeli eloszlását vizsgáltuk a születés utáni (P) 2. naptól a P22. napig fejlődő egér agyában.

HUN 2007;60(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

A tudat és a tudatzavarok (angol nyelven)

SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

A tudat az angol nyelvű szakirodalomban globális képesség, amely magába foglalja az elemi és az intellektuális feladatok tudatos végrehajtását, a gondolkodás, a tervezés, az ítéletalkotás, a felidézés képességét és annak ismeretét, hogy mindezek személyünkhöz tartoznak, tehát hogy öntudatunk működik. Meghatározhatjuk úgy is, mint a jelen és a múlt, valamint a külső és a belső környezetünk folyamatos tudomásulvételének adottságát.

HUN 2006;59(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2005. JÚLIUS 10.

Az agyi perfúziós nyomás emelése dopaminnal - ellentmondásos hatások a súlyos koponyasérülés kezelésében

BARZÓ Pál, CZIGNER Andrea, ANTHONY Marmarou, ANDREW Beaumont, DEÁK Gábor, PANOS Fatouros, FRANK Corwin

A súlyos agysérülést követő koponyaűri nyomásfokozódás kezelése során az agyi perfúziós nyomás fontos szereppel bír. Éppen ezért az intracranialis nyomás emelkedése esetén a vasopressorok alkalmazása elfogadott módszer az artériás középnyomás és ezáltal az agyi perfúziós nyomás emelésére és szinten tartására. A terápia kapcsán azonban továbbra is vannak megválaszolatlan kérdések és lehetséges kockázatok. Tanulmányukban a szerzők arra kerestek választ, hogy milyen hatása van a dopaminnak az élettani folyamatokra, valamint az MR-rel jól mérhető agyödémára és az agyi vízterekre.

HUN 2005;58(07-08)

Lege Artis Medicinae

2000. JÚNIUS 01.

Az emberi hippocampus születés utáni morfológiai fejlődése

SERESS László

Jean Piaget elmélete szerint az ember kognitív fejlődése több lépésben megy végbe. Az első lépcső az úgynevezett szenzorimotoros periódus, amely a születés utáni első két évre jellemző. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a normális emléknyom rögzítéséhez érett és sértetlen hippocampus szükséges a kísérleti állatoknál és az embernél egyaránt. Az emberi hippocampus morfológiai fejlődését vizsgálva összehasonlítjuk azt az intellektuális fejlődés gyermekkori stádiumaival. Eredményeink szerint a neuronok képződése mintegy 16-18 héttel a születés előtt fejeződik be az emberi Ammon-szarvban. A gyrusden tatusban kis arányú (1%-nál kevesebb) szemcse sejtképződés figyelhető meg az újszülöttkorban, egyéb neuronok osztódása nem észlelhető. Az első hat hónap során az éretlen szemcsesejtek a hiluson keresztül vándorolnak a szemcsesejtek rétegébe. A neuronok fénymikroszkópos morfológiája alapján állítható, hogy a szemcsesejtek és célsejtjeik között a szinaptikus kapcsolat nem alakul ki a születés idejére. Amennyiben kísérleti állatokban meggátoljuk ezeknek a szinaptikus kapcsolatoknak a létrejöttét, a hippocampalis funkció tartósan károsodik. Ezek a kapcsolatok a harmadik életévre alakulnak ki; emiatt feltételezhető, hogy az újszülöttekben az emléknyomok rögzítésének alapvető neuronalis körei létezhetnek ugyan, de a memória rögzítésében fontos szerepet játszó hippocampalis neuronalis körök jelentős változásokon mennek keresztül az újszülöttkor és a késői gyermekkor között. Feltételezzük, hogy ennek következménye a tartós emléknyomok hiánya a csecsemőkorból. Ugyancsak feltételezzük, hogy a kognitív fejlődés morfológiai alapja többek között a hippocampus születés utáni fejlődése.

HUN 2000;10(06)