Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A jövő orvostudománya etikai szemmel

Interjú dr. Sándor Judit jogász-bioetikussal, a CEU tanárával

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az elhízás elősegíti a csontritkulást

Összefüggés van az elhízás és a csontritkulás között. A túlsúlyos hölgyek körében végzett vizsgálat szerint, az ún. alma-típusú elhízás hajlamosít leginkább a csontállomány csökkenésével járó kórképre – állapították meg amerikai kutatók.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Édes ételek és hangulat

A szénhidráttal való táplálás javítja a hangulatot perceken belül, de néha csak percekre, ugyanakkor szokás a szénhidrátok csökkentését javasolni, különösen azokat, amelyeknek magas a glikémiás indexe.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Gyógyító magyar mágiák

A mágikus gondolkodásmód máig föllelhető köznapi viszonyrendszerünk mélyén, és életünk nehéz pillanataiban mindannyian fordultunk már megnyugtató eszköztárához.

HUN

LAM Extra Háziorvosoknak

2009. OKTÓBER 12.

A krónikus köhögésről a fül-orr-gégész szemszögéből

GERLINGER Imre

A krónikus köhögés a betegek számára komoly pszichés megterhelést és életminőség-romlást jelent. A klinikai tanulmányok szerzőinek többsége egyetért abban, hogy ép immunrendszerű, nem dohányzó, angiotenzinkonvertáló enzim (ACE) -gátlót nem szedő, negatív mellkas-röntgenfelvétellel rendelkező betegek esetében a krónikus köhögés leggyakoribb okai a következők: váladékcsorgás a garatba (post-nasal drip syndrome, PNDS), allergia vagy krónikus rhinosinusitis, asthma, gastrooesophagealis (GERD) vagy laryngopharyngealis reflux (LPR).

HUN 2009;1(04)

Lege Artis Medicinae

2002. SZEPTEMBER 20.

„Az egészségemért felelős vagyok, a betegségemért nem”

SZÁNTÓ Zsuzsa, SUSÁNSZKY Éva, RÓZSA Sándor

Vizsgálatunk az egészségi állapot szempontjából hasonló korosztályoknak a megbetegedéssel kapcsolatos hiedelemrendszerét, oktulajdonítási struktúráját kívánja feltárni.

HUN 2002;12(09)

Lege Artis Medicinae

2000. JÚNIUS 01.

Historica Medica; A szüzesség megállapításának különös módjai

MAGYAR László András

Nőgyógyászok, törvényszéki orvosok számára a szüzesség biztos megítélése mindmáig nehézségekbe ütközik, hiszen sem a szűzhártya megléte nem bizonyítja az érintetlenséget, sem pedig hiánya nem utal feltétlenül lezajlott közösülésre (1–3). A múltban a helyzetet tovább bonyolította az a tény, hogy a XVII. századig a szűzhártya, vagyis a hymen puszta létezését is számosan kétségbe vonták. Olyan kiváló reneszánsz orvosok is, mint például Augenius, Paré, Fernel vagy Colombo egyszerűen mesebeszédnek tartották a szűzhártyáról szóló tudósításokat (4). Ráadásul nem csekélyebb tekintély, mint maga Szent Ambrus, Milánó hírneves püspöke tiltotta meg egykor, hogy a szüzességet nőgyógyászati vizsgálattal állapítsák meg. Ambrus ehelyett egyéb, illedelmesebb módszereket javasolt (Epistolae VIII. 44.). Nem csoda hát, ha az ókortól századunkig elevenek maradtak azok a részint a népi hiedelemvilágban, részint az antik orvostudományban gyökerező elméletek és módszerek, amelyekkel a szüzesség meglétét vagy vesztét kívánták megállapítani.

HUN 2000;10(06)