Részletes keresés

Egészségpolitika

2015. FEBRUÁR 19.

Lezárult az egyeztetés, Zombor kézhez kapta az ajánlásokat

Ha meghallanák a szakma hangját, elhalasztanák a struktúra átalakítását

HUN

Gondolat

2015. JANUÁR 15.

Szkeptikus szellemóriás

A legtöbb ember "nem betegségébe hal bele, hanem az orvosságaiba" - vallotta Moliére francia drámaíró és színész. (1622. január 15. — 1673. február 17.)

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2014. DECEMBER 20.

A thrombosishajlam géndiagnosztikája

SZOKOLAI Viola, HARSÁNYI Gergely, VÉGH Csaba, ELBERT Gábor, TÚRI Sándor, NAGY Zsolt B.

A test homeosztázisának fenntartásához szükséges a meg fe - lelő vérkeringés és a tökéletesen működő véralvadási folyamatok megléte. A vénákban (vénás thrombosis) és az artériákban (artériás thrombosis) egyaránt ki ala kul hat - nak thrombusok, melyek csökkentik az adott terület vérellátását, ischaemiát okozva ezzel. A thrombosis kialakulásának esélyét többszörösére növelhetik öröklött rizikófaktorok, melyek ismerete prevencióban és terápiás folyamatokban egyaránt klinikai jelentőségű. A leggyakoribb génhibák (FII, FV, PAI-1, MTHFR, EPCR polimorfizmusok) diagnosztikája PCR, real-time PCR és macroarray-alapú molekuláris gene - tikai módszerekkel szűrhető. A genetikai lelet alapján egyénre szabott javaslatok tehetőek az orvosi ellátásban.

HUN 2014;18(05-06)

Hírvilág

2014. SZEPTEMBER 12.

Beneda: a hálapénz nem blokkolja jelentősen az átalakítást

Úgy tűnik, nem lesz kötelező a kiegészítő térítési díj beszedése

HUN

Klinikai Onkológia

2014. SZEPTEMBER 10.

Klinikai vizsgálatok értékelésének szempontjai

TORDAY László, VÉGH Éva

Egy klinikai vizsgálat adatait mindig nagy odafi gyeléssel kell szemlélni, és az adatok részletekbe menő áttanulmányozása javasolt. Először minden esetben érdemes meghatározni azt, hogy a vizsgálati adatok milyen evidenciszinten adják meg az eredményt, és ezek alapján milyen ajánlás tehető. Meg kell vizsgálni a vizsgálat típusát, elrendezését, betegszámát, statisztikai erejét, randomizációját, stratifi kációját, a karok kiegyensúlyozottságát, a végpontok és a követési idő megfelelőségét az adott klinikai kérdés megválaszolására. A kimutatott statisztikai szignifi kancia mellett mindenképpen érdemes átgondolni az adatok klinikai relevanciáját, a kimutatott eltérések valós nagyságát, és az időfüggő változókra gyakorolt jelentőségét, mert ezek szabják meg az adott vizsgálat hatását a valós klinikai gyakorlatra. A „kreatív vizsgálati tervek” beköszöntött korszakában kifejezett odafi gyelést és kritikus hozzáállást igényel az, hogy meggyőződhessünk arról, hogy a vizsgálat során nem követtek-e el, nem követhető-e el olyan tipikus torzítás, amely a vizsgálat valós eredményeit megváltoztathatná.

HUN 2014;1(03)

Egészségpolitika

2014. AUGUSZTUS 25.

EU kutatók a szellemi erő segítségével teszik lehetővé a fizikai mozgást

Megragadni egy poharat vagy megírni egy e-mailt: ezek hétköznapi tevékenységek, amelyekre képtelenek a súlyos testi károsodással élők - annak ellenére, hogy az akaratuk és az agyuk képes volna rá. Egyes EU által finanszírozott projektek, például a TOBI (Tools for Brain-Computer Interaction) komplex technológiák kidolgozását végzik, melyek jelentősen javítják az életminőségét olyan embereknek, mint például a 20 éves Francesco vagy 53 éves Jean-Luc, akikről még szó esik a továbbiakban. A Brain-Computer Interaction lehetővé tette számukra, hogy visszanyerjék az irányítást a bénult végtagok felett, böngészhetnek az interneten, és "virtuális" sétákra indulhatnak gondolataik által vezérelve.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2014. JÚLIUS 30.

Ars Neurologiae

JANKA Zoltán

Luther Márton 95 tételben fogalmazta meg latinul kifogásait Albert mainzi püspöknek 1517. október 31-én (a wittenbergi vártemplom kapujára történt kifüggesztés legenda, a nép el sem tudta volna olvasni latinul). Szirmai Imre Ars Neurologiae című, a Medicina Könyvkiadó gondozásában megjelent könyvéről a recenzens 91 pontban és rendhagyó módon próbálja összegezni zömében nem a kifogásokat (például betűhibákat), hanem a számára szubjektív módon kiemelendőnek tartható tételeket.

HUN 2014;67(07-08)

Hírvilág

2014. JÚNIUS 12.

Nem elég a naptej melanoma ellen

A napvédő krém nem nyújt teljes védelmet a bőrrák ellen

HUN

Klinikai Onkológia

2014. MÁJUS 20.

A nem kissejtes tüdőrák komplex gyógyszeres kezelése - új kihívások, új lehetőségek

OSTOROS Gyula, SZONDY Klára

Néhány évvel ezelőtt a tüdőrákkal kapcsolatos terápiás döntéshez elegendő volt a kissejtes (SCLC) és a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) elkülönítése. Napjainkban a helyzet gyökeresen megváltozott. A tüdőrák kemoterápiájában még mindig a platinaalapú kettős kombináció jelenti a bázisterápiát. Ugyanakkor csak néhány új citotoxikus készítményt vezettek be az utóbbi évtizedben. Míg az SCLC kezelése szempontjából lényegi újdonságról nem beszélhetünk, addig a NSCLC molekuláris diagnosztikája, gyógyszeres kezelése „forradalmian” átalakult. Ennek megfelelően a NSCLC már nem tekinthető önálló entitásnak. A terápiás döntéshozatal szempontjából szükséges mind a „klasszikus” patológiai, mind pedig a molekuláris szintű osztályozás. A komplexitás a gyógyszeres kezelésben a megfelelő citotoxikus kemoterápiás protokoll megválasztásában, a prediktív génhibákhoz hozzárendelt hatékony célzott kezelésben rejlik. Emellett új kihívás az immunterápia beillesztése a daganatellenes stratégiába. Természetesen mindezt össze kell hangolni a sebészeti és a sugárterápiás lehetőségekkel. Összességében tehát a genetika, a proteomika, a jelátvivő útvonalak ismerete, összekötve a betegek klinikai jellemzőivel, új fogalomként a „panomics” komplex rendszere, már a tüdőrákban is a gyakorlat részévé vált.

HUN 2014;1(02)

Klinikai Onkológia

2014. MÁJUS 20.

Molekuláris profilvizsgálatok a kezelési stratégiákban

PETÁK István, SCHWAB Richárd

2013-ban, a humán genom projekt befejezése után 10 évvel a „cancer genome” projekt is eljutott arra a pontra, hogy elég nagy megbízhatósággal kijelenthetjük, ismerjük azoknak a géneknek a többségét, amelyek mutációi, működési zavarai daganatok kialakulásáért felelősek. Ezeket ma „driver” géneknek nevezzük, a patogenikus mutációkat pedig „driver” mutációknak. A rákkal kapcsolatos 2013-as „génszámlálás” 138 „driver” gént és 1,5 millió mutációt azonosított. A helyzetet bo nyolítja, hogy egy daganatban akár nyolc különböző „driver” gén is aktiválódhat, amelyek a daganat növekedésével, terjedésével változhatnak. 2013 azért is fordulópont, mert egyszerre több, a génhibákat célzó gyógyszert is törzskönyveztek. Jelenleg körülbelül 30 molekulárisan célzott gyógyszert használnak a klinikai gyakorlatban, és több mint 200 áll fejlesztés alatt. Ez azt jelenti, hogy már a közeli 3-4 évben megkétszereződhet a célzott terápiás lehetőségek száma. Napjainkban a betegek többsége még csak klinikai vizsgálatokban juthat ezekhez a gyógyszerekhez, de a molekuláris profi l alapján beválasztott („matching”) betegek szignifi kánsan jobb eredményeket érnek el már a fázis I. vizsgálatokban is, mint a véletlenszerűen kiválasztott betegek. Szerencsére a szekvenálási technológiák fejlődése révén mára lehetővé vált, hogy egyhavi célzott gyógyszeres kezelés költségéért az összes „driver” gén-t - a teljes molekuláris profi lt - azonosítsuk a beteg szövettani mintájában. Az információ klinikai hasznosításához azonban meg kellett születnie egy új tudományágnak, a molekuláris info-bionikának is.

HUN 2014;1(02)