Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2019. DECEMBER 12.

A β-blokkolók hatása a bal kamra szisztolés és diasztolés funkciójára

MOSER György

A szerző áttekinti azokat a farmakodinamikai effektusokat, amelyek által a β-blokkolók a szisztolés és a diasztolés funkciót befolyásolhatják. Rámutat arra, hogy bár a hatásösszetevők didaktikailag szétválaszthatók, érdemes átlátni azok interdependenciáját. Elemzi, hogy a hemodinamikai helyzet miként befolyásolja, hogy egy komplex hatásmechanizmusnak melyik eleme jut érvényre, és miért. Foglalkozik azzal a problémakörrel is, hogy milyen klinikai szituációban mely hatások kívántak, és melyek célszerűtlenek. Kiemelten taglalja továbbá, hogy a β-blokád legnagyobb veszélyét, a negatív inotropiát hogyan tudjuk antagonizálni, illetve hemodinamikai következményeivel szemben milyen lehetőségeink vannak.

HUN 2019;23(06)

Immunonkológia

2017. MÁRCIUS 01.

Az immunológiai mellékhatások mint az immunkezelésre adott válasz biomarkerei

Az ellenőrzőpont-gátlók alkalmazása során először a daganatok látszólagos növekedése, pszeudoprogressziója következik be - mivel a daganatba a tumort infiltráló immunsejtek tömege kerül be -, ezért a hatás felmérésére a szokásos RECIST-kritériumok nem megfelelőek. Az immunológiai hatással összefüggő kritériumok a mindennapi gyakorlatban alig használhatók, az immunológiai mellékhatásokon (irAE) alapuló

HUN

Klinikum

2019. OKTÓBER 24.

Spanyol real world-vizsgálat pitvarfibrilláló betegeknél

Tudjuk, hogy a direkt orális antikoagulánsok hasonló vagy jobb védelmet nyújtanak a pitvarfibrilláló betegeknél, mint a warfarin, és sok vonatkozásban biztonságosabbak. Ám eddig nem rendelkeztünk adatokkal arról, hogy esetükben a hazánkban széles körben használt K-vitamin-antagonista (KVA) acenocumarol mennyire hatásos és biztonságos a DOAC-terápiákhoz képest. E kérdésre ad választ egy spanyol real world-vizsgálat.

HUN

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

SPRING M. Laura, WANDER A. Seth, ZANGARDI Mark, BARDIA Aditya

A beszámoló célja leírni és összefoglalni a CDK 4/6 gátlók szerepét hormonreceptor-pozitív (HR+) áttétes emlőrákban (HR+MBC), valamint rávilágítani a jelen ellentmondásaira és a kutatás kibontakozó új területeire. Jelenlegi leletek: A palbociclib, a ribociclib és az abemaciclib egyaránt befogadást nyertek HR+MBC kezelésére egy aromatázgátlóval vagy a fulvestranttal való kombinációban. Az abemaciclib előzetesen kezelt esetekben monoterápiában is alkalmazható. A téma megválaszolatlan alapkérdései a következők: Minden HR+MCB-ben szenvedő betegnél az első vonalban vagy csak egy későbbi vonalban kell alkalmazni a CDK 4/6 gátlókat? Kérdéses a teljes túlélésre gyakorolt hatás, kérdéses a folyamatos CDK 4/6 gátlás szerepe, kérdéses a klinikai rezisztencia kialakulásának mechanizmusa és a kezelések sorrendje is. Összefoglalás: A CDK 4/6 gátlók kifejlesztése megváltoztatta a HR+MBC-s betegek kezelését. További kutatások szükségesek az optimális kezelési sorrend meghatározásához, a rezisztenciát vezérlő mechanizmusok megértéséhez és a rezisztencia megelőzését és legyőzését célzó, valamint az áttétes emlőrákos betegség kimenetelének javításához szükséges új terápiás stratégiák kialakításához.

HUN 2019;6(02)

Klinikum

2019. JANUÁR 28.

Képernyő előtt töltött idő: mennyi az egészségtelen?

Korunk egyik meghatározó kérdésévé vált, hogy a gyermekek és a serdülők az egészségesnél több időt töltenek-e okostelefonjuk, tabletjük vagy számítógépük képernyőjét bámulva, és szükség van-e arra, hogy a szülők vagy a kormányok korlátozzák azt az időmennyiséget, amit a felnövekvő generáció monitor előtt tölt

HUN

Idegtudományok

2019. JANUÁR 08.

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2018. OKTÓBER 20.

Az extracelluláris mátrix, a kollagének és biomarkereik jelentősége a hypertonia kifejlődésében és előrejelzésében, a legújabb irodalmi adatok tükrében

LELBACH Ádám, KÁNTOR Márk, DÖRNYEI Gabriella, KOLLER Ákos

Ebben a rövid irodalmi összefoglalóban az extracelluláris szövet és azon belül elsősorban a kollagének lehetséges szerepét vázoljuk fel a hypertonia kialakulásában és a hozzá kapcsolódó biomarkerek esetleges jövőbeni klinikai fontosságára hívjuk fel a figyelmet. A hypertonia kialakulásában számos hemodinamikai, genetikai, epigenetikai és molekuláris tényező játszik szerepet, amelyek egymásra térben és időben hatva alakítják ki a klinikai képet, a kórélettani és patológiai jellegzetességeket. A legújabb irodalmi adatok alapján a hypertonia kialakulásának megmagyarázására egy új elmélet alakult ki. Nagyszámú, több etnikai csoportban, középkorú, normotenzív, cardiovascularis betegségektől mentes egyénekből nyert szérumminták azt mutatták, hogy a III-as típusú prokollagén amino(N)-terminális propeptid (PIIINP) és az I-es típusú kollagén karboxi(C)-terminális telopeptid (ICTP) kollagén-biomarkerek előre jelzik a mintegy 10 éves időintervallumon belül kialakuló artériás hypertonia betegséget. Három éven keresztül rendszeresen mért vérnyomásértékek szintén korrelációt mutattak a két kollagén-biomarker szérumszintjének változásával, amely megerősíti az összefüggést a kollagén-biomarkerek és a magasvérnyomás-betegség kialakulása között. A kollagén-biomarkerek és a kialakuló magas vérnyomás közötti kapcsolat vizsgálata és összefüggéseinek feltárása segítheti a hypertonia kialakulásában szerepet játszó mechanizmusok jobb megértését, a preventív stratégiák kidolgozását és új terápiás lehetőségek kifejlesztését.

HUN 2018;22(05)

Hírvilág

2018. OKTÓBER 04.

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

HUN

Klinikum

2018. SZEPTEMBER 25.

Az orális antikoagulánsok hosszú távú alkalmazhatósága idős korban PF esetén nemzetközi konszenzusdokumentum eredményei alapján (OAC-FORTA 2016)

Az oralis antikoagulánsokat gyakran alkalmazzuk az idős betegeknél is, hiszen előnyük bizonyított a stroke-prevencióban. A hatékonyság, a tolerálhatóság és a biztonságosság alapján létrehozott FORTA (Fit fOR The Age) klasszifikáció során 4 alkalmazhatósági kategóriába sorolták a jelenleg széles körben használt antikoagulánsokat. A szavazás alapjául szolgáló bizonyítékokat nagy klinikai RC-tanulmányokból választották ki. 10 nyugat-európai szakértő egymástól függetlenül értékelte használhatóságukat az idős populációban.

HUN

Idegtudományok

2018. SZEPTEMBER 18.

Evészavar Kongresszus 2018

A Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciója idén, 2018-ban hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Evészavar Kongresszust. A szakmai program koordinálását az előző alkalmakhoz hasonlóan idén is Pászthy Bea és Túry Ferenc végezte. Az eseményt mintegy 130 szakember látogatta meg az alap- és szakellátás különböző területeiről.

HUN