Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2007. MÁJUS 16.

Henoch-Schönlein-purpura súlyos gastrointestinalis és vesemanifesztációi

GECSE Krisztina, ONDRIK Zoltán, KAIZER László, VARGA Erika, LONOVICS János, CZAKÓ László

A Henoch-Schönlein-purpura olyan szisztémás kisérvasculitis, amelyet vascularis, illetve mesangialis IgA-depozitumok jellemeznek, elsősorban a bőr, az ízületek, a vesék és a gastrointestinalis traktus kisereiben. Az esetek 50-85%-ában különböző súlyosságú gastrointestinalis tünetek fordulnak elő. A szerzők egy 70 éves nőbetegről számolnak be esetismertetésükben, akinél a bőrtüneteket követően ileocoecalis invaginatio, majd felső gastrointestinalis vérzés lépett fel, mint a Henoch-Schönleinpurpura betegség következménye.

HUN 2007;17(04-05)

Ideggyógyászati Szemle

2006. NOVEMBER 30.

Az időskori stroke epidemiológiája

POZSEGOVITS Krisztián, KAZUO Suzuki, NAGY Zoltán

A fejlett ipari országokban a lakosság átlagos élettartamának növekedése miatt egyre gyakrabban találkozunk nagyon idős korú (≥85 év) betegekkel. Jelenleg Japánban a leghosszabb a várható élettartam, így itt jól vizsgálható az igen idősek stroke-ja. Kevés, kis mintaelemszámú cikkből már tudható, hogy ebben a korcsoportban az elszenvedett cerebrovascularis betegség statisztikai jellegzetességei jelentősen különböznek a fiatalabbakétól.

HUN 2006;59(11-12)

Magyar Radiológia

2006. OKTÓBER 20.

Sikeres radiológiai diagnosztika Bouveret I. szindróma esetében

KISS Katalin, FARKAS Szabolcs, LUKOVICH Péter, MAGYAR Péter, MESTER Ádám, MAKÓ Ernő

A Bouveret I. szindróma ritka klinikai entitás, az epekőileus különleges formája. A szerzők célja e kórkép tünettanának, klinikai megjelenésének, komplikációinak és a diagnosztikai lehetőségeknek a bemutatása egy betegük esete kapcsán.

HUN 2006;80(05-06)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

A hypertonia jelentősége cerebrovascularis kórképekben

SZAPÁRY László

A stroke prevalenciája világszerte kiemelkedő. A kórkép a halálozás harmadik leggyakoribb oka, és vezető oka a maradandó rokkantságnak. Az agyérbetegségek hátterében 72-86%-ban ischaemiás mechanizmus áll. A magas vérnyomás mind a haemorrhagiás, mind az ischaemiás agyérbetegségek leggyakoribb rizikófaktora, az esetek mintegy 70%-ában fellelhető.

HUN 2004;14(04)

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

Új módszerek a stroke intenzív terápiájában: hemicraniectomia ischaemiás stroke-ban, valamint az intracerebralis és az intraventricularis vérzés kezelése urokinázzal

KAKUK Ilona, MAJOR Ottó, GUBUCZ István, NYÁRY István, NAGY Zoltán

Az életet veszélyeztető „malignus mediaocclusio” - az arteria cerebri media súlyos occlusiója - az arteria cerebri media területének több mint 50%-át érintő ischaemiás laesio. Az ischaemiás stroke-ok 10%-át teszi ki. Ebben a betegcsoportban a konzervatív terápia mellett 80%-os a mortalitás. A malignus mediaocclusióban a dekompressziós craniectomia életmentő beavatkozás lehet, fiatal stroke-betegeknél kifejezetten jó funkcionális neurológiai statust eredményez.

HUN 2002;55(03-04)

Lege Artis Medicinae

1992. JANUÁR 29.

Szájtünetek jelentősége a leukaemiák diagnosztikájában

GYURKOVICS Csilla, BÁNÓCZY Jolán

A vérképzőrendszer betegségeinek gyakori kísérő tünetei a szájnyálkahártya-, és a száj környékének elváltozásai, melyek az alapbetegség első tüneteként jelentkezve, diagnosztikus értékűek. Primaer szájtünetek elsősorban az acut leukaemiára jellemzőek. Ezek: haemorrhagia, petechia, ecchymosis, ínyfekély, gingiva-hy pertrophia, gingiva-fájdalom, fogmozgathatóság, candidiasis, herpes simplex vírusfertőzés, nyirokcsomó nagyobbodás. A chronicus leukaemiák szájtünetei is fel kelthetik az alapbetegség gyanúját. A szájelváltozások kiterjedését és súlyosságát az al kalmazott cytostaticus terápia fokozza.

HUN 1992;2(01)

Ideggyógyászati Szemle

1971. MÁRCIUS 01.

Az acut haemorrhagiás leukoencephalitisről

DR. GOSZTONYI György

A szerző 3 Hurst-féle acut haemorrhagiás leukoencephalitis eset klinikai és pathologiai vizsgálatáról számol be. Az esetek mind a betegség tartama, mind annak súlyossága tekintetében 3 fokozatot képviselnek. A pathologiai kép a hyperergiás gyulladásra jellemző: intenzív haematogen beszűrődés mellett haemorrhagiás-necrotikus és mikrogliás gócok találhatók a fehérállományban. A haemorrhagiás-necrotikus gócok és a gyulladásos beszűrődés mindhárom esetben azonos intenzitásúak, a mikroglia-gócok viszont a betegség tartamának növekedésével párhuzamosan válnak egyre kifejezettebbé.

HUN 1971;24(03)