Részletes keresés

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Szerepkonfliktusok az orvosnői hivatásban

GYŐRFFY Zsuzsa, ÁDÁM Szilvia

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nem érdemes sokáig várni a gyerekvállalással

Egyre több nő számára fontosabb a karrier, ezért a harmincas éveik második felére hagyják a szülővé válást. Az orvosok felhívták a párok figyelmét, hogy túl sokáig ne halasztgassák a gyerekvállalást.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Súlyosan érinti a kismamákat a H1N1-világjárvány

Egy új vizsgálat szerint a H1N1-vírussal fertőzött kismamák esetében mind az anyai, mind a magzati szövődmények kockázata magas.

HUN

Lege Artis Medicinae

2008. DECEMBER 19.

Sikertelen terhességek immunológiai háttere Újabb terápiás lehetőségek

FÜLÖP Vilmos

A visszatérő vetélés és az in vitro fertilizáció utáni beültetés sikertelensége a nők millióit érinti évente. Az orvostársadalom komoly problémája, hogy az esetek mintegy 75%-ában az oki tényező soha nem derül ki. Tekintettel arra, hogy a habituális vetélésnek több, anatómiai, morfológiai, genetikai, belgyógyászati bakteriológiai, valamint immunológiai oka is lehet, az ez irányú kivizsgálások elkerülhetetlenek. Az immunológiai háttér egyrészt autoimmun betegségekhez, másrészt immunregulációs patológiai jelenségekhez köthető.

HUN 2008;18(12)

Ideggyógyászati Szemle

1967. MÁRCIUS 01.

Alkoholizmus és endogen psychosisok

KARDOS György, MÁRIA Béla

A chronikus alkoholizmus nem nosologiai kategória, hanem klinikai gyűjtő fogalom: a habitualis iszákosság, illetve a valódi és a symptomás alkoholizmus különböző, co-pathogen faktorok együttes hatására felépülő syndromáit foglalja össze. Szerzők a symptomás alkoholizmus azon eseteit tették vizsgálat tárgyává, ahol a mindennapos vagy a periodikus alkohol-abusus egyéb pszichiatriai kórképekhez társul. Ezúttal az endogen psychosisok és az alkoholizmus coincidentiáira irányuló tanulmányaikról számoltak be. Az irodalmi adatok és az általuk észlelt 23 eset alapján a schizophrenia és az alkoholizmus közti pathoplastikus kölcsönhatások tipikus formáit illetően ötféle lehetőségre figyeltek fel, amit leírtak és egy-egy példán is bemutattak. Eseteik psychopathologiai elemzése alapján rámutattak egyfelől arra, hogy az atypusos alkoholos psychosisok klinikai képét hogyan módosítja a lappangó schizophrenia, másfelől arra, hogy az idült alkoholmérgezés okozta, sajátos emotionalis incontinentiához és személyiségváltozáshoz vezető organikus psychosyndroma az esetek egy részében elfedi vagy elhárítja a súlyosabb emotionalis eltompulást, az autizmus elmélyülését és a társas kontaktusok kialvását. Ezért az „alkoholista” schizophrenek prognosisa kedvezőbbnek látszik, mint a nem kezelt schizophreneké. A cyclothymia és az alkoholizmus coincidentiáinak a gyakoriságát az eddigi adatoktól eltérően a cyclothymia felől közelítették meg. 100 nem-selectált esetből álló maniás-depressiós beteganyaguk 19 esetében találkoztak alkohol abusussal, s ezek közül nyolc esetben a két kórkép között olyan kölcsönhatás állott fenn, ami alkohol-megszokáshoz, azaz habitualis iszákossághoz vezetett. Az általuk észlelt betegeken a cyclothymia és a dipsomaniás syndroma között szoros, pathogenetikus jellegű kapcsolatra figyeltek fel, valamint arra, hogy az imminens fázishoz társuló abususok és részegségek maniás vagy depressiós exaltatióra emlékeztető, különös formái a helyes diagnosis felismerése és a betegek kellő időben történő gyógykezelése szemponjából is igen fontos jelek. Kiemelték azt, hogy a schizophrenia és az alkoholizmus coincidentiáitól eltérően, ahol az esetek egy részében a kettős betegség prognosisát is módosító, de feltehetően akkor is mindössze pathoplastikus kölcsönhatások állapíthatók meg, az emotionalis élet endogen és endoreactiv zavarai az alkoholizmus-syndromák pathogenesisében is szerepet játszanak, főként a nők körében.

HUN 1967;20(03)

Ideggyógyászati Szemle

1954. MÁRCIUS 11.

Agydaganat és terhesség

MAJERSZKY Klára

1. Az irodalmi adatok eltérőek az agydaganat és terhesség közti összefüggésre vonatkozóan. Egyesek szerint állatkísérletekben a terhesség késlelteti a daganat növekedését vagy semmi hatással nincs rá, mások szerint kifejezetten meggyorsítja. Embernél kevés olyan esetet közöltek, melyben a terhesség nem volt kedvezőtlen hatással az agydaganatos tünetekre. A kedvezőtlen hatású eseteknél 80%-ban a szülés súlyosbította az agydaganatos tüneteket. 2. 14 év alatt 221 agydaganatos nő között 17 terhest, ill. olyan betegeket észleltünk, akinél már megvolt az agydaganat. 3. Hat esetben a terhesség és szülés nem volt kimutatható hatással a daganatra. A daganatos tünetek keletkezésével, ill. romlásával közvetlen összefüggésbe hozható 6 esetben a terhesség, 2 esetben a szülés (47%). Három esetben a terhesség és a daganatos tünetek együttes jelentkezése nyilván véletlen összetalálkozás. 4. Saját eseteink alapján a terhesség és agydaganat közötti összefüggés kérdésének lényegét nem a növekedési retardatio, ill. acceleratio problémájában, hanem az esetek kb. felében a terhességi zavarok folytán az intracraniális hydrodynamicai egyensúly felborulásában látjuk. 5. Tennivaló esetenként változik. Célszerű, a radicalis idegsebészi beavatkozás, vagy ha ez nem lehetséges, subtemporalis, ill. hátsó scala decompressio. Utóbbi esetekben császármetszéses szülés javasolható. Előzetesen már operált esetekben, ha a műtét nem volt radicalis vagy a tumor recidivára hajlamos, művi vetélés indokolt, ha még nem romlott a beteg állapota. Ha már fenyegető tumoros tünetek jelentkeztek, reoperatio a helyes megoldás. Hypophysis adenománál a tumoros tünetek romlásakor feltétlenül művi vetélés végezendő.

HUN 1954;7(01)