Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 201

PharmaPraxis

2022. FEBRUÁR 24.

A gyógyszerész szerepe a Covid-19-pandémia során

Brazil és portugál kutatók szisztematikus közleménye bemutatja azokat a szolgáltatásokat, amiket gyógyszerészek hajtanak végre a Covid-19-járvány során. A szolgáltatások a következő területekre terjedtek ki: betegségmegelőzés és infekciókontroll (pl. maszkosztás, higiénés stratégia kidolgozása), a gyógyszerellátás biztosítása, intravénásról orális gyógyszerelésre átállítás, betegellátás, betegedukáció, a többi egészségügyi szolgáltató támogatása...

Nővér

2021. ÁPRILIS 30.

Gyógyszerfogyasztási szokások időskorban

ERDŐSI Erika, JOÓ Gabriella, TULKÁN Ibolya, SZŰCS Mónika, BOROS Edit

Felmérni a dél-alföldi régióban az idős populáció gyógyszerszedési szokásait, az ezeket befolyásoló tényezőket, különös tekintettel a pácienstől függő faktorokra és a tájékozottság mértékére. Az adatgyűjtés kérdőív segítségével történt. A kutatásban 196 fő, 60 év feletti, minimum 1 vényköteles-, vagy nem vényköteles gyógyszert, vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt rendszeresen fogyasztó személy vett részt. Az elemzéshez Microsoft Excel-t valamint R szoftvert használtunk. A mintában résztvevők átlagosan 3,51 krónikus betegséggel rendelkeztek és 4,15 db gyógyszert fogyasztottak naponta. A idősek többségét a napi rutin és a gyógyszertartó doboz emlékeztette a gyógyszerek bevételére. A gyógyszerfogyasztási magatartás alapvetően pozitívnak bizonyult és nem mutatott szignifikáns összefüggést a szociodemográfiai változókkal, a gyógyszereléssel, a szakemberekkel való kapcsolat jellegével és az ismeretek forrásával. Az idősek többsége tehernek érezte a betegségét, azonban mindent megtett a gyógyulásért. A krónikus betegségek prevalenciája és a nemzetközi adatokhoz képest magas napi gyógyszerfogyasztás miatt kiemelkedően fontos az egészségügyi szakemberek szerepe a compliance kialakításában és fenntartásában.

Nővér

2021. FEBRUÁR 28.

Antibiotikum felhasználás alakulása lélegeztetéssel összefüggő pneumóniában zárt szívó használatának tükrében

PETHŐNÉ Tóth Ibolya, AHMANN Mercédesz, SHAHOOD Hadel, BÁLINT Csaba, PAKAI Annamária

A vizsgálat célja: vizsgálni a VAP előfordulási gyakoriságát nyitott- és zárt szívás technika során, továbbá megfigyelni a zárt rendszerű szívási technika változását az antibiotikum felhasználás kombinációjában. Kvantitatív, retrospektív vizsgálat egy városi kórház Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályán történt. Nem véletlenszerű, célirányos szakértői vizsgálat célcsoportja intenzív osztályon ápolt betegek, akiknél bizonyított a lélegeztetéssel összefüggő pneumonia kialakulása. Az adatokat kórlapokból, intézeti gyógyszertár informatikai rendszeréből és a NNSR rendszerből gyűjtöttük. Leíró- és matematikai statisztikai módszert (Fisher-egzakt teszt, t-próba p<0,05) alkalmaztunk. Lélegeztetett napok átlaga 9,95±3,35. A VAP átlagosan 4,95±2,29 napon jelentkezett, antibiotikum kezelés 8,00±2,66 napig tartott. A szívás technika az intenzív ápolási napok számával, a lélegeztetési napok számával, a VAP megjelenés átlagos számával, az antibiotikummal kapcsolatos kezeléssel nem mutatott összefüggést (p>0,05). A zárt szívó bevezetése önmagában nem csökkentette a VAP előfordulását és az antibiotikumok felhasználását. Az APN fontos szerepet játszik a VAP kockázati tényezőinek feltárásában, kialakulásának megakadályozásában, mely végső soron a halálozás csökkenéséhez vezet.

Lege Artis Medicinae

2021. NOVEMBER 30.

Az akut stroke-ellátás története Magyarországon

BERECZKI Dániel

A stroke világszerte és Magyarországon is az egyik leggyakoribb halálok, a tartós rokkantság leggyakoribb oka. Magyar nyelvű orvosi szövegek 1690-től említik a kórképet és annak kezelési lehetőségeit. A stroke kezelésére kezdetben népi gyógymódokat, gyógynövényeket és érvágást alkalmaztak. Később ezeket a módszereket a fej hűtésével egészítették ki. A 19. század közepétől használtak gyógyszertári készítményeket. A 20. század második felétől az akut ellátásban a gyógyszeripar által előállított, keringésjavító és neuroprotektív hatást ígérő készítményeké volt a főszerep. Prevencióra vérnyomáscsökkentők, lipidcsökkentők és antithromboticus hatású készítmények váltak a rutinellátás részévé. A képalkotó eljárások – elsősorban a koponya-CT és a nyaki erek ultrahangvizsgálata – az 1980-as évek közepétől gyökeresen átalakították a cerebrovascularis betegségek diagnosztikáját. Az 1990-es évektől a jó minőségű klinikai vizsgálatokból származó megbízható evidenciákra alapozzuk a diagnosztikus és terápiás döntéseket. A 21. század elejétől a reperfúziós kezelések (intravénás thrombolysis és mechanikus thrombectomia) jelentik a leghatékonyabb akut ellátást. Jelenleg a reperfúziós kezelések időablakának kiterjesztése zajlik. A tanulmány a stroke hazai ellátásának fejlődését foglalja össze az elmúlt három és fél évszázad magyar nyelvű szakirodalmának áttekinté­sével.

Hypertonia és Nephrologia

2021. SZEPTEMBER 13.

Május a vérnyomásmérés hónapja: a 2017-es és a 2019-es év magyarországi eredményeinek elemzésen

NEMCSIK János, PÁLL Dénes, JÁRAI Zoltán

A cardiovascularis betegségek hazánkban amellett, hogy vezető halálokként szerepelnek, európai uniós összehasonlításban is kimagasló gyakorisággal fordulnak elő, így az emelkedett vérnyomással élő betegek azonosítását célzó szűrőprogramok jelentősége különösen fontos. A ”Május a vérnyomásmérés hónapja” (May Measurement Month – MMM) egy olyan évenként megrendezett kezdeményezés, amely 2017-ben indult és célkitűzése az emelkedett vérnyomású egyének felismerésének ösztönzése. Hazánk, a Magyar Hypertonia Társaság révén, a kezdetektől csatlakozott a szűrőprogramhoz. Közleményünkben a 2017-es és a 2019-es év eredményeit mutatjuk be. A keresztmetszeti felépítésű szűrőkampányba 18 év feletti alanyok kerültek bevonásra 2017 és 2019 májusában. A hypertonia definícióját ≥140 Hgmm-es szisztolés vagy ≥90 Hgmm-es diasztolés érték, vagy fennálló gyógyszeres kezelés jelentette, az eredmények elemzése a standard MMM-protokollt követte. 2017- ben 97, míg 2019-ben 55 helyszínen zajlottak a szűrések országszerte, háziorvosi rendelőkben, szakrendelőkben, gyógyszertárakban, bevásárlóközpontokban. Az első évben 3967, míg a második évben 2766 személy vett részt a programban. 2017-ben az alanyok 51,8%-a, míg 2019-ben 46,5%-a bizonyult hypertoniásnak. 2017-ben és 2019-ben hasonló arányban volt emelkedett vérnyomású a gyógyszeresen nem kezeltek között (22,4% és 20,8%) és az antihipertenzív kezelést alkalmazók között (44,5% és 46,8%). A szűrőprogramban résztvevők között minden másodiknak volt hypertoniája (kezelt és kontrollált, kezelt és nem kontrollált vagy nem kezelt). A nem kezelt résztvevők között minden ötödiknek volt emelkedett vérnyomása, míg a gyógyszeres kezelés alatt állóknál minden másodiknak volt nem kontrollált a hypertoniája. Azzal, hogy minden harmadik résztvevőnél felmerült a még nem diagnosztizált vagy nem megfelelően kontrollált hypertonia lehetősége, az MMM 2017-es és 2019-es eredményei megerősítik a vérnyomásmérési szűrőprogramok jelentőségét.

Hírvilág

2021. AUGUSZTUS 25.

Szeptember a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2021. évre is május és november között egy szabadon választható hónapra (MMM21).

Hivatásunk

2020. DECEMBER 05.

A minőségi képzés a biztonságos gyógyszertári munka alapja

TARCZA Orsolya

A koronavírus-járvány a gyógyszertárak hétköznapjait is alaposan felforgatta, jóval nagyobb terhelést róva az officinában dolgozókra. Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke a pandémia okozta kihívások mellett a képzés átalakításáról és az egészségügyiek jogállásáról szóló törvény hatásairól is beszélt a Hivatásunknak.

Hírvilág

2020. SZEPTEMBER 20.

hirdetés

EESZT: a jövõ útja a betegellátásban

Az EESZT szolgáltatásai olyan elõnyöket jelentenek a betegellátásban, amelyek mind az ellátott, mind az ellátó számára kényelmesebbé, biztonságosabbá és hatékonyabbá teszik az ellátás menetét. A korszerű egészségügyi ellátás szempontjából elengedhetetlen, hogy a betegadatok egy helyrõl legyenek elérhetõek minden kezelõorvos számára, függetlenül attól, hogy közfinanszírozott vagy magánellátást vesz igénybe a beteg.

PharmaPraxis

2020. JÚNIUS 30.

Gyógyszerészanyukák és a stressz

A gyógyszerészként végzettek 62%-a nő, és bár sokan azért választják ezt a szakmát, mert úgy vélik, a gyógyszerészi karrier összeegyeztethető a családdal, eddig nem mérték fel, milyen mértékű a gyógyszerészként dolgozó anyák által megélt stressz.

COVID-19

2020. MÁRCIUS 27.

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

A British Journal of Haematology levelezési rovatában megjelent közlemény a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-fertőzés miatt a különösen veszélyeztetett betegcsoportok közül a hematológiai betegek járvány idején való kezelésére, a folyamatos gondozás alatt álló betegek esetében pedig elsősorban a kockázatokat csökkentő lehetőségekre összpontosít.