Részletes keresés

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Pszichiátria és medikalizáció A pszichiatrizálás okai

KOVÁCS József

A pszichiatrizálás szakaszai A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Húzóágazat lehetne a balneoterápia - Interjú dr. Bender Tamással

Magyarország területének négyötöde alatt termálvíz van, de nincs eléggé kihasználva gyógyító ereje. A gyógyfürdők főleg mozgásszervi betegségek kezelésére ajánlja vizeiket. Kevés a tudományos kutatás a fürdőkben, nehéz meggyőzni a fürdővezetőket és a gyógyidegenforgalom szakembereit, hogy támogassák a tudományos munkát – sorolta a balneológiai szakma által megfogalmazott nehézségeket Prof. Dr. Bender Tamás, a szakmai kollégium balneológiai tagozatvezetője

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A gyógyszerkutatással kapcsolatos mítoszok eloszlatása

A Lancet online szerkesztőségi közleményben azt a kérdést feszegette, hogy vajon az USA vagy az EU dominálja a gyógyszerkutatást...

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

VII. Hypertonia Nap Debrecenben

A VII. Hypertonia Nap témája: „A hypertonia személyre szabott terápiája”.

HUN

Lege Artis Medicinae

2011. JÚNIUS 20.

Az infektológia változása az elmúlt két évtizedben

SZALKA András

A fertőző betegségek és a különböző fertőzések napjainkban mind a fejlődő, mind az iparilag fejlett országokban tömeges megbetegedéseket okoznak, és a halálozás is jelentős. Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben egyre több ismerettel rendelkezünk a mikrobákról, a kórképek hatásos kezeléséről és a megelőzés lehetőségeiről, világszerte évente több mint 13 millióan halnak meg fertőzéses megbetegedésekben.

HUN 2011;21(06-07)

Ideggyógyászati Szemle

2010. MÁJUS 30.

Neurológia! Adieau? 2. rész

SZIRMAI Imre

A neurológusok képzése világszerte gyengélkedik. Az egyetemi tanszékek orvosai megosztják a figyelmüket az oktatás, a kutatás és a betegellátás között.

HUN 2010;63(05-06)

Lege Artis Medicinae

2005. DECEMBER 20.

A gyógyszeripar ellen vagy a megbízhatóbb tudásért?

BÁNFALVI Attila

E sorozat harmincadik írása felé közeledve a szerző annyi személyességet talán megengedhet magának, hogy azokra a tapasztalataira hivatkozik, amelyek a medikalizációhoz kapcsolódó gondolatok, tények fogadtatásához kötődnek. A két szélső pólust az orvosellenesség indulatos vádja és az argumentációkban mutatkozó bátorság dicsérete jelölik ki.

HUN 2005;15(12)

Lege Artis Medicinae

2004. FEBRUÁR 21.

Tudományos tallózó

Ritka gyógyszerkölcsönhatás: warfarin és áfonyaszörp BMJ 2003;327:1454. Jól ismert, hogy bizonyos élelmiszerek befolyásolhatják a véralvadásgátló gyógyszerek hatását. Ezek nagy része közismert, a gyógyszergyárak is felhívják rá a betegek figyelmét. Ebben a közleményben a szerzõk egy ritka és végzetes kölcsönhatásról számolnak be. A hetvenes éveiben járó férfi beteg a cefalexinnel kezelt alsó légúti infekcióját követõen két hétig szinte semmit nem kívánt enni, kizárólag áfonyaszörpöt ivott és szedte állandó gyógyszereit: digoxint, fenitoint, warfarint.

HUN 2004;14(02)

Ideggyógyászati Szemle

1999. AUGUSZTUS 01.

XIII. Nemzetközi Parkinson-kór-kongresszus

A kongresszusra 1999. július 24-28. között került sor Vancouverben (Kanada). A rendezvény gerincét a gyógyszergyárak által támogatott szatellita szekciók (összesen 7), kora reggeli szemináriumok (minden reggel 1 1 párhuzamosan), valamint plenáris előadások alkották. Új vizsgálati módszereket, eredményüket és egyéni tapasztalatokat 468 poszteren láthattunk.

HUN 1999;52(07-08)

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

Levendel László

BÖSZÖRMÉNI László

Az orvostudomány szédítő iramú fejlődése - minden pozitív következménye mellett – olyan mértékben fokozta az egészségügy költségeit, hogy ennek már a leggazdagabb országok sem tudnak eleget tenni. Ehhez olyan negatív jelenségek járulnak, mint a gyógyítás elgépiesedése, ezzel karöltve az orvos-beteg kapcsolat elszegényedése, a diagnózis fetisizálása, e miatt felesleges vizsgálatok elvégzésének szaporodása, a gyógyszergyárak agresszív profithajhászása, ami az észszerű terápiát nehezíti.

HUN 1994;4(11)