Részletes keresés

Egészségpolitika

2021. ÁPRILIS 23.

A szűrés fontos, de nem prevenció, vagy átfogó népegészségügyi stratégia!

„Magyarországon olyan, hogy népegészségügy, ami eredményesen és rendszerszinten működne, nem létezik. Ha az egészségügy fejlesztésére 1000 milliárd adódik most, azt leghatékonyabban az elsődleges megelőzésre fókuszáló, az ágazatokat összekapcsoló népegészségügyi programra kellene fordítani” – mondja Vitrai József népegészségügyi szakértő, a Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület elnöke.

HUN

Egészségpolitika

2021. ÁPRILIS 07.

Egyenlő hozzáférést mindenkinek a Covid-19 elleni küzdelemben!

„Miért és miként kell a marginalizált közösségeket kiemelten kezelnünk a Covid-19-vakcinák Európában történő bevezetése során?” – ezzel a címmel szervezett webináriumot az Európai Közegészségügyi Szövetség. A téma pedig égető, hiszen ez az időszak mindenkinek krízist jelent, de a legkiszolgáltatottabbak számára most sokkal durvábbat, mint a társadalom többi részének. Magyarországon bizonyos területeken egészen kritikus a helyzet.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2021. MÁRCIUS 30.

A betegek által riportált kimeneti mutatók jelentősége Pompe-kórban

MOLNÁR Mária Judit, MOLNÁR Viktor, LÁSZLÓ Izabella, SZEGEDI Márta, VÁRHEGYI Vera, GROSZ Zoltán

A modern, betegcentrikus egészségügyi ellátásban a beteg aktivitása, elvárásai, félelmei nagyobb szerepet kapnak a diagnózis gyors felállításának, objektíven mérhető terápiás válasz feltárásának alárendelt, orvoscentrikus információszerzéssel szemben. A krónikus betegségekben elengedhetetlen a betegek gyógyulási folyamatba történő bevonása. A Pompe-betegség egy ritka, örökletes, a lizoszomális tárolási rendellenességek közé tartozó kórkép, amelyben az α-glükozidáz enzimet kódoló gén funkcióvesztő mutációi következtében végtagöv- és axiális típusú izomgyengeség, légzési elégtelenség alakul ki. A betegség felismerésének jelentőségét kiemeli, hogy 15 éve elérhető a hiányzó enzimet a szervezetbe juttató, betegségmoduláló enzimterápia (ERT). Jelen vizsgálatunkban a Pompe-kórban szen­vedő betegek számára készítettünk beteg által riportált kimeneti mutatókat felmérő (PROM) kérdőívcsomagot, amelyben az általános életminőségi skálákat (EuroQoL, EQ-5D, SF-36), a mindennapi tevékenységekhez kapcsolt funkcionális képességeket, a mozgásteljesítményt és a vitalitást felmérő (R-PAct-Scale, Rotterdam és Bartel moz­gás­korlátozottsági skála, Fatigue Severity Score) modulo­kat kombináltuk. Az adatokat három éven át gyűjtöttük. A PROMs kérdőívek (patient reported outcome measures) jól kiegészítik az orvos által rögzített állapotfelmérést, és bizonyos aspektusokról (például a betegek objektív izomgyengeséget meghaladó mértékű fáradékonysága, stagnáló fizikai képességek és aktivitás mellett is romló társadalmi aktivitás, bizonyos doménekben igen jelentős individuális különbségek) csak a PROM-ok nyújtottak információt. A betegségteher pszichés hatásai is tükröződnek a PROM-okban. Az új, innovatív kezelések hatásosságának követésében az orvos által megfigyelt végpontok mellett szükséges a betegek nézőpontjainak figyelembevétele is. A terápiás fejlesztések aktív szereplőivé váló betegek közreműködésével olyan információk nyerhetők, amelyek a reguláris orvosi vizitek alkalmával nem kerülnek felszínre, jóllehet alapvető fontosságúak a klinikai kutatások kérdéseinek és prioritásainak meghatározásában. Minden forgalomban levő orphan gyógyszer vonatkozásában kívánatosnak tartjuk a betegek bevonását az általános és az adott kórképre jellemző állapotleírók többdimenziós gyűjtésébe, azok időbeli változásának követését pedig javasoljuk felhasználni a kezelés hatásosságának monitorozása érdekében.

HUN 2021;74(03-04)

PharmaPraxis

2021. MÁRCIUS 03.

Praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek gyógyszer-optimalizációs hatása

Az Egyesült Királyságban végzett multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálat értékelte a családorvosi praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek által végzett gyógyszerelési optimalizáció hatását a mellékhatások és az egészségügyi kiadások csökkenésére, továbbá a betegkimenetek javulására.

HUN

Egészségpolitika

2021. MÁRCIUS 01.

Európa összefogott a ritka betegségekkel élőkért

A kontinens döntéshozói, egészségpolitikusai, betegszervezetei, szakemberei, a digitális egészség úttörői közös platformra léptek a Biogen vállalat, a Reuters Events és az EU40 együttműködésével megrendezett virtuális konferencián, hogy kollektív tudásukkal még hatékonyabban lépjenek a ritka betegek érdekében, hogy mind a diagnózishoz, mind az ellátáshoz való hozzáférés Európa-szerte egységes legyen. Költséghatékonyságot célzó stratégiát, az ismeretek összegyűjtését és az információhoz való hozzáférés javítását, erősítését hirdették meg. Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója értékelte az összefogás jelentőségét és mutatta be a hazai helyzetet.

HUN

Hírvilág

2021. FEBRUÁR 24.

Ritka Betegségek Világnapja – 2021

Immáron tizennegyedik alkalommal tartják meg a Ritka Betegségek Világnapját, aminek hagyományos időpontja minden év februárjának utolsó hétvégéje, így idén február 27. A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ) ezúttal a különleges körülményekhez alkalmazkodva az online térben rendezi meg az eseményt. Az idei rendezvényen is párhuzamosan zajlik majd a szakmai konferencia és a családi nap jellegű programok, azonban utóbbiakba az egész hét során be lehet kapcsolódni.

HUN

Lege Artis Medicinae

2021. FEBRUÁR 20.

A hiányzó adatok lehetséges befolyása a kezelések hatásának megítélésére a rendszerezett szakirodalmi áttekintésekben: imputációs vizsgálat ismertetése

MOLNÁR D. László

A betegeket kezelt és nem kezelt csoportokba történő véletlen besorolása (randomizálás) révén a randomizált klinikai vizsgálatokban (RCT) a külső zavaró tényezőket látszólag kiküszöbölik, s emiatt valódi kísérleteknek tűnhetnek. Azonban a betegség és a gyógyszer természetének, a hatóságok elvárásainak, a mintanagyságnak, a mintavétel módjának, ezen belül különösen a vizsgálati helyek (site) önkényes kiválasztásának, a protokollnak, ezen belül a beválasztási és kizárási kritériumoknak, a mérhetőségnek és mérésnek, a vizsgálat végrehajtási körülményeinek, továbbá a hiányzó adatok mintázatának a különbözőségei miatt az RCT-k megismételhetősége kérdéses. Egyes becslések szerint az RCT-k mintegy 30–80%-a megismételhető az eredeti formában!

HUN 2021;31(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2021. JANUÁR 30.

[Myasthenia gravis-betegek autonóm rendellenességeinek elektrofiziológiás vizsgálata: prospektív tanulmány]

NALBANTOGLU Mecbure, AKALIN Ali Mehmet, GUNDUZ Aysegul, KIZILTAN Meral

[A myasthenia gravis (MG) a neuromuscularis junctio autoimmun típusú megbetegedése. Az auto­nóm rendellenességeket nem gyakran társítják myasthenia gravishoz. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen autonóm működés jellemzi az MG-betegek különböző alcsoportjait, és megvizsgáljuk az acetilkolinészteráz-inhibitorok hatásait. A vizsgálatba 30 autoimmun MG-beteget és 30 egészséges önkéntest vontunk be. Az autonóm műkö­dés tesztelése érdekében szimpatikus bőrreakció (SSR) és R-R intervallumvariáció analízis (RRIV) vizsgálatokat végez­tünk. Az acetilkolinészteráz-inhibitor-kezelésben részesülő betegek körében kétszer végeztük el a vizsgálatokat. Az RRIV hiperventiláció alatti növekedése nagyobb (p = 0,006) és a Valsalva-arány alacsonyabb (p = 0,039) volt a kontrollcsoport tagjainál. Az SSR-amp­litúdók alacsonyabbak voltak a gyógyszer bevétele után (p = 0,030). A gyógyszer bevétele után eltelt idő növeke­dé­sével megnyúlt SSR-látenciákat kaptunk (p = 0,043). A Valsalva-arány alacsonyabb volt az AchR antitestre negatív csoportban (p = 0,033). Mind az okuláris, mind a generalizált MG-betegek körében szubklinikus paraszimpatikus rend­ellenesség mutatható ki, különösen az AchR antitestre nega­tív csoportban. A piridostigmin perifériás szimpatikus ko­linerg nonkumulatív hatással rendelkezik.]

ENG 2021;74(01-02)

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

Agnosztikus terápia onkológiai alkalmazása

UHLYARIK Andrea

A tumoragnosztikus terápia az onkológiai kezelés ígéretes lehetősége, azonban a potenciális célpontok klasszifikálása, validálása, azok egységes módszerek szerinti kimutatása elengedhetetlen. A tumoragnosztikus kezelések engedélyezése új típusú, biomarker-vezérelt klinikai vizsgálatok bevezetését tette szükségessé. Jelenleg három tumoragnosztikus molekuláris célpont ismert: a daganatok magas fokú mikroszatellita-instabilitása (MSI-H), a neurotrop-tirozinkináz-receptor (NTKR) gének fúziója, valamint a daganatok magas tumormutációs terhelése (TMB-H). A pembrolizumab (anti-PD-1 antitest) az első tumoragnosztikus indikációban is törzskönyvezett gyógyszer, amelyet először MSI-H daganatok kezelésére engedélyeztek, majd később a magas TMB is bekerült az indikációk közé. Az NTKR-fúziót hordozó daganatok kezelésére a larotrectinib és az entrectinib került engedélyezésre.

HUN 2020;7(4)

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

Hányáscsillapítás az onkológiai kezelések során

A hányinger és hányás egy többlépcsős folyamat, amely a központi idegrendszer irányítása alatt áll. A hányást kiváltó ingerek pszichés hatásra az agykéreg felől érkezhetnek vagy a nervus vaguson keresztül. A nyúltvelőben speciális magvak találhatók, amelyek a hányást kiváltják. Legfontosabb ingerületátvivő anyagok a szerotonin, a P-anyag és a dopaminok. A kemoterápiás szerek különböző arányban okoznak hányingert és hányást. Az 5-HT3- és NK-1-receptor-antagonisták a legjelentősebb hányinger-csillapítók. Szakmai ajánlások javasolják a gyógyszer-kombinációkat a különböző kemoterápiák okozta hányás csillapítására. A fix, szájon keresztül alkalmazható kombináció: netupitant és palonosetron (NEPA) növeli a betegek terápiahűségét. Az összefoglaló kitér a speciális hányingerek és hányások ismertetésére: áttöréses, többnapos kemoterápia okozta, sugárterápia során kialakult és a megelőlegezett hányásokra, valamint a gyermekkori hányáscsillapítás problematikájára is.

HUN 2020;7(4)