Részletes keresés

Gondolat

2014. DECEMBER 31.

Egy eleven elme: puskaportól az arzénmérgezésig

Wagner Dániel gyógyszerész, az első magyar gyógyszerészdoktor 125 éve, 1890. január 10-én halt meg Budapesten.

HUN

PharmaPraxis

2014. OKTÓBER 13.

Hivatásfejlesztés és érdekképviselet
Beszámoló a Gyógyszerészek Országos Kongresszusáról

Ebben az évben október 9-12. között, immár huszonegyedik alkalommal rendezték meg Siófokon a Gyógyszerészek Országos Kongresszusát. A Hotel Azúrban zajló, többnapos eseményen ezúttal is a szakma előtt álló legfontosabb kihívásokat és feladatokat tekintették át.

HUN

Hírvilág

2012. MÁJUS 18.

Egyetemi dentálhigiénikus-képzés Szegeden

Egyetemi dentálhigiénikus-képzés indítását tervezik az SZTE

HUN

Hírvilág

2012. ÁPRILIS 19.

Háttérbe szorult a megelőzés gondolata

Tulassay: az orvosi gondolkodásban nagyobb hangsúlyt kell kapnia a megelőzésnek

HUN

Hírvilág

2011. SZEPTEMBER 23.

A MOGYE szenátusa megakadályozza a törvényben foglaltak végrehajtását

Romániában szükség van a magyar nyelven képzett egészségügyi dolgozókra

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Igen kevés a klinikai gyógyszerész – Interjú dr. Botz Lajossal

A kórházban kezelt betegek gyógyszeres terápiájának minden történését és a megfigyeléseket, annak minden lépésénél dokumentálni kell, a gyógyszerészeti szakmaiság követelményeinek megfelelően. Sok olyan tényező van, amit még a hazai lehetőségek mellett is illenék nagyobb szakmaisággal követni. Ezekkel lenne biztosítható a gyógyszerelés által elérhető optimum, megelőzhetők lennének a nem kívánt gyógyszerhatások és kölcsönhatások, a betegkövetés, a tényleges gyógyszerköltségek, a terápia eredményességének meghatározása, végezhető betegtanácsadás, a költséghatékonyság biztosítása. Eddig ezek rendszerszerűen nem álltak össze. Ebbe az irányba kell továbblépnünk – mondta dr. Botz Lajos a szakkollégium kórházi klinikai gyógyszerészet vezetője.

HUN

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Historica Medica; Nők a gyógyszerészeti pályán

SZABÓ Katalin

A nőknek gyakorlati pályákra való alkalmazásának kérdése mind inkább előtérbe lépvén, a közoktatásügyi kormány a társadalomnak ezen irányban való törekvése elől nem csak nem térhet ki, de sőt kötelessége azt idejekorán figyelembe venni s annak kellő mederben való vezetéséről gondoskodni – e szavakkal kérte fel Wlassics Gyula vallási és közoktatásügyi miniszter 343/95. számú rendeletében az egyetemi tanácsot, hogy mondjon véleményt a nők tudományos pályára való bocsátásáról, s ugyanezekkel a szavakkal fordult a gyógyszerészek szakmai képviseletéhez, a Magyar- országi Gyógyszerészegylethez is, szakvéleményüket kérve (1). Nehéz döntés előtt állt az egyetemi tanács, de a gyógyszerészek szakmai képviselete is. Nemcsak azért, mert a tudományos szakok, az orvos-, tanár- és gyógyszerészképzés fejlődésének további útját kellett meghatározniuk, hanem azért is, mert a Monarchiában elsőként és európai viszonylatban is az elsők között próbáltak meg lehetőséget teremteni a nők számára a tudományos pályákon.

HUN 2000;10(04)