Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 265

Hypertonia és Nephrologia

2022. ÁPRILIS 25.

A Magyar Nephrologiai Társaság tevékenységének összefoglalása és a társaság jövőképe

WITTMANN István, RIKKER Csaba, BALLA József, IVÁNYI Béla, ZAKAR Gábor, REUSZ György, HARIS Ágnes, MÁTYUS János, POLNER Kálmán, LADÁNYI Erzsébet, REMPORT Ádám, KULCSÁR Imre, WAGNER László, AMBRUS Csaba, FINTHA Attila, TISLÉR András, MOLNÁR Gergő, CSIKY Botond

A Magyar Nephrologiai Társaság (MANET) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felkérésére készült összefoglalója a nefrológia területén jártas, vezető szakemberek közreműködésével került megírásra. Bemutatjuk az előzményeket, a jelen helyzetet és a jövő céljainak elérése érdekében általunk tervezett lépéseket. A MANET szakmai, oktatói, tudományos és társadalmi szerepvállalása igen sokrétű, ezért területekre bontva adjuk meg az összefoglalókat. Néhány tevékenységi irányunk még nagyon kezdeti stádiumban van, ezekről csak említés szintjén közöljük a legfőbb célkitűzéseket. Fel kell hívni arra is a figyelmet, hogy míg a nefrológiai gyógyítás egy része a járóbeteg-ellátás szintjén megvalósítható, elsősorban ami az idült vesebetegség (chronic kidney disease – CKD) korai stádiumait illeti, addig az előrehaladott stádiumban lévők és a szövődmények szűrése és kezelése döntően fekvőbeteg-ellátást igényel.

Egészségpolitika

2022. JANUÁR 28.

A D- és K2-vitamin az immunrendszer létfontosságú támogatói

KUN J. Viktória

Az elmúlt másfél évünk a Covid-járványról szólt, és tudósok a világ minden táján kutatják a betegség súlyosságának hátterében álló okokat és a megoldási lehetőségeket. Idén ősszel hozták nyilvánosságra azokat a legfrissebb kutatási eredményeket, amelyek már a világjárvánnyal összefüggésben készültek és kiderült: a K2-vitamin a D-vitaminnal együtt nélkülözhetetlen az egészséges immunrendszerhez, és hiánya egyértelmű összefüggést mutat a Covid-19 megbetegedések kimenetelének súlyosságával. Tudjuk, hogy az oltás a Covid-19 elleni leghatékonyabb fegyverünk, ahogy azt is, hogy a krónikus betegségek a legnagyobb rizikófaktorai a súlyos, akár végzetes kimenetelének. De a szervezet természetes védekezőképessége még soha eddig nem került ennyire előtérbe, mint a mostani pandémiás időszakban. Balaicza Erika belgyógyász főorvos friss kutatás kapcsán hívja fel a figyelmet a vitaminpótlás fontosságára.

Ökológia

2022. JANUÁR 28.

Egy sikeres visszatelepítési program: az ibériai hiúz története

Amikor egy faj a kihalás szélére sodródik, gyakran már nincs visszaút: olyan folyamatok indulhatnak meg, amelyek eredménye a faj végleges eltűnéséhez vezet. Az ibériai hiúz (Lynx pardinus) története azonban megmutatja, hogy megfelelő tudással és elszántsággal, valamint komplex megoldásokkal lehet remény egy kritikusan veszélyeztetett faj megmentésére is – feltéve, hogy időben cselekszünk. A projektről és a jelenlegi helyzetről Nereida Sanchez természetvédelmi szakértőt kérdeztük.

Hypertonia és Nephrologia

2021. DECEMBER 20.

A nem dializált, krónikus vesebetegek vérnyomáskezelésére vonatkozó KDIGO 2021. évi irányelv rövid összefoglalója

SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A „Vesebetegség Kimenetele Globális Eredményességének Javítása" (Kidney Disease: Improving Global Outcomes- KDIGO) munkacsoport legújabb, 2021. évi klinikai gyakorlati útmutatójában frissítette a korábbi, 2012. évi iránymutatását a nem dializált, krónikus vesebetegek (CKD) vérnyomáskezelésére vonatkozóan. A témában megfogalmazott új ajánlások alapja a nemzetközi tanulmányok szisztematikus áttekintése, a különböző terápiás lehetőségek előnyeinek és hátrányainak a bizonyítékokon alapuló kiértékelése volt. A szakmai útmutató magában foglalja a megfelelő vérnyomásmérési technikát, a javasolt életmódbeli változtatásokat, az optimális vérnyomás-célértékeket és a megfelelő vérnyomáscsökkentő gyógyszerek kiválasztását az adott betegcsoport számára. Jelen írásunkban röviden összefoglaljuk az új KDIGO-iránymutatás fő ajánlásait.

Fókuszban

2021. NOVEMBER 30.

A sclerosis multiplexben alkalmazott teriflunomid hatásossága és biztonságossága különböző korcsoportokban: összevont pivotális és valós körülmények között végzett vizsgálatok elemzése

A sclerosis multiplex (SM) világszerte a leggyakoribb, fiatal felnőtteket érintő krónikus neurológiai kórkép, amelyet jellemzően 20 és 40 éves kor között diagnosztizálnak. Mivel az SM jellemzően évtizedeken keresztül befolyásolja a betegek életét és alig van hatása a várható élettartamra, prevalenciája az idősebb korosztályokban nő, és a betegségaktivitás az életkortól függő változást mutathat. Becslések alapján az Amerikai Egyesült Államokban az SM prevalenciája az 55 és 64 éves kor között a legmagasabb, ami tovább hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megértsük, hogyan befolyásolja az életkor a betegséget. Emellett egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a kor előrehaladtával a betegségmódosító terápiák (disease-modifying therapies – DMT-k) hatékonysága csökkenhet és korfüggő nemkívánatos események léphetnek fel, és ez a jelenség megváltoztathatja a DMT-k kockázat-haszon arányát. Továbbá, mivel a DMT-k az immunrendszert célozzák, fennáll a lymphopenia és az ebből származó emelkedett fertőzéses kockázat veszélye, amely egy fontos klinikai tényező az idősebb SM-es betegek kezelésénél, akik számos komorbiditással is rendelkezhetnek.

Fókuszban

2021. DECEMBER 10.

Kommentár a Diagnosis and Screening of Patients with Fabry Disease című közleményről

KOVÁCS Árpád Ferenc

A Ruhr Egyetem recklinghauseni oktatókórházának belgyógyászati osztálya és az esseni egyetemi nukleáris medicina tanszék munkatársai a Fabry-betegség diagnosztikáját és szűrési lehetőségeit foglalják össze közleményükben. A tünettan kialakulása korfüggő. A legelső tünetek akár hároméves korban jelentkezhetnek, de előfordulhat, hogy csak az élet harmadik évtizedében jelentkezik az első tünet. Általánosságban megfigyelhető, hogy a tünetek heterozigóta nők esetében 10 évvel később jelentkeznek az érintett hemizigóta férfiakhoz képest. A szerteágazó tünetek bizonyos betegek esetében szinte kivétel nélkül fellelhetők (a betegség klasszikus formája), míg az érintettek jelentős hányadában a tünetek csak egy része jelentkezhet (atípusos forma).

Fókuszban

2021. NOVEMBER 30.

A sclerosis multiplex kezelésének aktualizálása a Covid-19-pandémia idején és a világjárványt követően: nemzetközi konszenzusnyilatkozat

Már a Covid-19-pandémia kezdeti szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos betegcsoportok számára a megbetegedés nagyobb kockázattal jár, így felmerült az az igény, hogy ezeknek a betegségeknek a kezelését a terápia hatásosságának megőrzése mellett a Covid-19 által támasztott kihívásokhoz igazítsák. A Covid-19 okozta halálozás és az intenzív osztályos felvétel aránya jelentősen nő az életkorral, valamint magasabb többek között a súlyosan immunszupprimáltak körében is. A sclerosis multiplex (SM) kezelésében alkalmazott betegségmódosító terápiák (disease modifying therapies – DMT-k) immunszuppresszív hatással bírhatnak, így érthető az aggodalom mind a betegek, mind pedig az SM kezelésében szerepet vállaló klinikusok részéről a DMT-k használatával járó kockázatokat illetően. A konszenzusnyilatkozat szerzői azt a célt tűzték ki, hogy naprakész ajánlásokat adjanak az SM kezelésével kapcsolatban a járvány alatti és az azt követő időszakra vonatkozóan.

Idegtudományok

2021. DECEMBER 02.

Van-e összefüggés a krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia és a vakcináció között?

A krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia (chronic inflammatory demyelinating polyneuropathy, CIDP) a Guillain–Barré-szindrómához (GBS) hasonló betegség, amit a GBS-hez hasonlóan összefüggésbe hoznak a vakcinációval. Jelenleg az irányelvek mindkét betegpopuláció esetében javasolják az oltások felvételét, azonban keveset tudunk arról, hogy milyen hatással van a vakcináció a CIDP fellángolására. Jelen áttekintő közlemény annak próbált utánajárni, hogy milyen gyakorisággal jelentkezik CIDP vakcináció után, illetve milyen gyakori a kórkép vakcinációt követő fellángolása.

Idegtudományok

2021. NOVEMBER 11.

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Klinikum

2021. NOVEMBER 04.

Holisztikus betegségkockázat-becslés

Hosszú utat kell még megtennünk ahhoz, hogy a személyre szabott orvoslás ígérete valóra válhasson a rutin egészségügyi ellátásban. Két neves genetikus a Nature-ben ismerteti az individuális betegségkockázat pontos meghatározásához szükséges teendőket.