Ökológia

Egy sikeres visszatelepítési program: az ibériai hiúz története

2022. JANUÁR 28.

Amikor egy faj a kihalás szélére sodródik, gyakran már nincs visszaút: olyan folyamatok indulhatnak meg, amelyek eredménye a faj végleges eltűnéséhez vezet. Az ibériai hiúz (Lynx pardinus) története azonban megmutatja, hogy megfelelő tudással és elszántsággal, valamint komplex megoldásokkal lehet remény egy kritikusan veszélyeztetett faj megmentésére is – feltéve, hogy időben cselekszünk. A projektről és a jelenlegi helyzetről Nereida Sanchez természetvédelmi szakértőt kérdeztük.

Az ibériai hiúz (Lynx pardinus) a Magyarországon is előforduló eurázsiai hiúz (Lynx lynx) közeli rokona. Az Ibériai-félsziget bennszülött faja, tehát az egész világon kizárólag itt fordul elő. A kétezres évek elejére a korábban többezres egyedszámú állománya száz példány alá csökkent néhány évtized alatt, két, elszigetelődött populáció maradt fenn. A drámai állománycsökkenést több folyamat együttese okozta: a táplálékbázis csökkenése, az élőhelyek elvesztése és leromlása, valamint az egyedek elgázolása és az illegális vadászat – mondta el Nereida Sanchez, az ibériai hiúz fajmegőrzési programjában dolgozó természetvédelmi szakember. Nereida természetvédelmi tanulmányai után először önkéntesként vett részt az ibériai hiúz védelmében, ma pedig már a portugáliai központban dolgozik, a fogságban tartott hiúzok ellátásáért felel.

Az ibériai hiúz védelméért az Európai Unió több LIFE projektet indított, amelyek az uniós szintű szabályozásokkal együtt kiemelkedő eredményeket értek el az utóbbi évtizedekben. A védelmi tevékenység hatására a 2002-ben 80 példányt számláló állomány mára több mint 1000 egyedre nőtt.

A faj megőrzéséhez olyan, széles körben egyre jellemzőbb problémák kezelésére van szükség, mint például az élőhelyek elvesztése, feldarabolódása. Az újabb és újabb út-, vasút- és gátépítések, illetve más emberi tevékenységek komoly akadályként választják el egymástól a zsugorodó élőhelyeket. Ennek ellensúlyozására úgynevezett ökológiai folyosókat hoztak létre, amelyek újra lehetővé teszik a hiúzok és más fajok számára az élőhelyek közötti mozgást. A táplálékbázis problémáját az ibériai hiúz fő zsákmányának, az üregi nyúlnak a megfogyatkozása jelentette. Két fertőző betegségnek különösen nagy szerepe volt a nyulak tömeges pusztulásában: a mixomatózisnak és a rabbit viral haemorrhagic disease (nincs még elfogadott magyar fordítása) nevű betegségnek. Ugyanakkor az élőhelyek fogyatkozása is problémát jelentett, ezért a nyulak számára alkalmas élőhelyek, például legelők létrehozásával igyekeztek segíteni a helyzeten.

A hiúzok állományát fogságban szaporított egyedek szabadon engedésével is növelik – az ezzel foglalkozó központok egyikében dolgozik Nereida. Először 2005-ben született fogságban ibériai hiúz, de a visszatelepítést csak 2011-ben kezdték el. Máig körülbelül háromszáz egyedet engedtek szabadon. Négy központ működik, ebből három Spanyolországban, egy pedig Portugáliában található. Nereida elmondta, hogy az állatokat a nap 24 órájában kamerákkal figyelik etológusok és önkéntesek, napi szinten csak a gondozókat látják a hiúzok. A kis egyedszámú populációk esetén komoly populációgenetikai problémák léphetnek fel, mint például a beltenyésztés vagy a ritka génváltozatok elvesztése. Ezek kiküszöbölése érdekében egy genetikus csapat dolgozik a megfelelő párok kialakításán.

A kezdeti bizalmatlanság, negatív előítéletek ellenére többek között a környezeti nevelési programoknak köszönhetően a helyiek többsége mára pozitívan értékeli a visszatelepítést. A projekt szakemberei kommunikálnak a vadászokkal, gazdálkodókkal, földtulajdonosokkal és diákokkal is.

Összegezve Nereida úgy látja, hogy az elmúlt évek több mint tizenháromszoros állománynövekedése ellenére a faj helyzete még mindig törékeny, szükség van a projekt folytatására. Számára a védelmi program fontos tanulsága, hogy kellő elszántsággal, együttműködéssel és kemény munkával még megmenthető a faj – de ehhez akarnunk kell, hogy megvédjük őket. Változnia kell a társadalmunk prioritásainak.

Pribéli Levente

Kiegészítő források:

Garrote G, Fernández-López J, Rojas E, López G, & Simón MA. Planning the peninsula-wide recovery of the Iberian lynx: identification of favourable habitat areas. Mammalia, 2020;84(5):413-420.

Európai Bizottság: The comeback cat: Iberian lynx numbers up tenfold in 20 years 2021.július 20. (Hyperlink: https://cinea.ec.europa.eu/news/comeback-cat-iberian-lynx-numbers-tenfold-20-years-2021-07-20_hu)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

Big Pharma és Big Ag

BRYS Zoltán

A gyógyszergyárak gyakorlatát számos magas színvonalú kritika érte az elmúlt évtizedben, ezzel szemben a Big Ag viszonylag kevesebb figyelmet kapott orvostudományi folyóiratokban. Számos betegséggel összefüggésbe állítható a táplálkozás. Jelentőségénél fogva hasonlóan kiemelt szakmai figyelmet érdemelne.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma