Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 28

Ideggyógyászati Szemle

2004. DECEMBER 10.

A párhuzamos neuroleptikus kezelés hatása a görcsküszöbre és a görcsroham hosszára elektrokonvulzív kezelés során

GAZDAG Gábor, BARNA István, IVÁNYI Zsolt, TOLNA Judit

A pszichotikus depresszió vagy schizophrenia diagnózissal elektrokonvulzív kezelésre kerülõ betegek jelentõs részénél - súlyos tüneteik miatt - a párhuzamos antipszichotikus kezelés nem mellõzhetõ. Az antipszichotikumok a görcsküszöböt és a kialakuló görcstevékenységet különbözõképpen befolyásolhatják.

Ideggyógyászati Szemle

2003. DECEMBER 20.

Az elektrokonvulzív kezelés fizikai és elektrofiziológiai kérdései - Irodalmi áttekintés

GAZDAG Gábor

Az elektrokonvulzív terápia (EKT) személyi, tárgyi feltételeit jogszabályban határozták meg. A szerző az alkalmazás technikai feltételeire vonatkozó vizsgálatokat tekinti át. Az unilaterális és a bilaterális elektród elhelyezésére vonatkozó eredmények után a görcsroham kiváltásához használt áram fizikai jellemzőit elemzi. Az áramdózis, az áramforma, a frekvencia és a polaritás kérdéskörét követően az impedanciát meghatározó anatómiai és élettani tényezőket sorolja fel. A görcsküszöböt befolyásoló tényezők közül a nemet, az életkort és az encephalopathiát tárgyalja.

Ideggyógyászati Szemle

2002. JÚNIUS 20.

Egy új hatásmechanizmusú molekula (levetiracetam) az epilepszia gyógyszeres kezelésében

SZÖKÕ Éva

Az epilepsziának több mint negyven formáját különböztetik meg a jelentkezõ tünetek, a görcsroham típusa, oka, az EEG-elváltozások és az életkor alapján, amikor a görcsroham elsõ ízben jelentkezik1. Közös jellemzõjük a központi idegrendszer valamely területén fellépõ fokozott görcskészség, amely a neuronok egy csoportjának kóros, ismételt, szinkronizált és ritmikus akcióspotenciál- generálásában (kisülésében) nyilvánul meg.

Lege Artis Medicinae

1992. AUGUSZTUS 26.

Laparoszkoppal vezérelt percutan kőeltávolítás kismedencei distopiás veséből

HOLMAN Endre, PÁSZTOR Imre, FICSÓR Ervin, PAPP Ferenc, TÓTH Csaba

A szerzők kismedencei dystopiás veséből görcsrohamokat okozó köveket távolítottak el. A percutan kőeltávolítás technikájának alkalmazását laparoszkópos ellenőrzéssel, a bélkacsok laparoszkópos eltávolításával tették lehetővé, elkerülve a transabdominális műtétet.

Ideggyógyászati Szemle

1984. AUGUSZTUS 01.

Az aneurysma rupturából eredő subarachnoidalis vérzések kapcsán jelentkező görcsrohamok

DR. DÓCZI Tamás, DR. TARJÁNYI János, DR. DOBI Sándor, DR. BAI Ferenc

A klinikánkon vizsgált 217 aneurysma repedésből származó subaracbnoidalis vérzésben szenvedők közül görcsroham 18%-ban fordult elő. Korai roham 14,8%-ban, késői 5,6%-ban volt. A késői roham majdnem mindig újabb subarnchnoidalis vérzés jele. Tapasztalataink szerint a görcsroham nem rontja lényegesen a betegség prognózisát és nem segít a megrepedt aneurysma helyének localisálásában. A vérzés kezdetekor vagy az első órákban fellépő görcsrohamok csak tüneti convulsioknak, s nem valódi epilepsziának tekinthetők, hiszen a „postoperativ epilepszia" kialakulása nem függ a műtét előtti görcsrohamok előfordulásától.

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

A vállcsúcs epilepsiás nagy roham közben kialakult fáradásos törése

SZÁNTÓ Dezső

A szerző 29 éves férfibeteg acromionján létrejött fáradásos törést ismertet, amely epilepsiás görcsroham tonusos-clonusos szakaszában keletkezett. Hangsúlyozza az aetiologia és a törés helyének ritkaságát és az rtg vizsgálat szerepének fontosságát a fáradásos törés felismerésében.

Ideggyógyászati Szemle

1961. DECEMBER 01.

Spiractinnal végzett elektroencephalographiás vizsgálatok

SOMOGYI István

A Spiractinnal végzett vizsgálatokból megállapítható, hogy: 1. A légzőcentumra gyakorolt hatásán kívül az agytörzsi diffus activatiós rendszerre is izgató hatású. 2. Epilepsiagyanús betegek elektroencephalographiás vizsgálata során provokáló szerként alkalmazható (főleg gyermekeknél). 3. Elvétve generalizált görcsrohamot is eredményezhet, melyet az epilepsiagyanús esetekben ajánlatos szem előtt tartani.

Ideggyógyászati Szemle

1959. NOVEMBER 01.

Egyidejűleg adott Tetracor-Evipán alkalmazhatósága epilepsziagyanus esetek Electroencephalographiás diagnosztikájában

SOMOGYI István

1. 93 túlnyomóan nem válogatott patiensnél végeztetett egyidejű tetracor-evipán combinált terhelés. Az alvás mélysége a Loomis f. C—D stádiumig mélyedt. 2. A kombinált terhelés az ugyanazon patienseknél elvégzett simultam terheléseknél jelentősen hatékonyabb volt. Olyan eset egyszer sem fordult elő, hogy a kombinált terhelés negatív lett volna akkor, amikor ugyanannál a patiensnél a külön tetracor vagy evipán terhelés positiv volt, viszont 22 esetben fordult elő, hogy a tetracor terhelés negatív eredménnyel járt olyan betegeknél, akiknél a kombinált terhelés positiv volt. Ugyanez vonatkozott, bár az esetek kevesebb száma miatt nem olyan pregnánsan, az evipán terhelésre is. 3. A kombinált terhelés során generalizált görcsrohamok nem léptek fel. 4. A görbe képét nem zavarták artefactumok, izompotenciálok. A betegre nézve a legkevesebb „kellemetlen” élménnyel járt. 5. Az eredmények alapján a kombinált tetracor-evipán terhelés eredményesebbnek látszik a simultam terheléseknél és rutinmethodusként alkalmazható.